Az átömléshez sebesség kell

TESZT Rendszerek összehasonlítása | Horsch Terrano 4.3 GX & Terrano 4.4 GX

Egy négygerendelyes szántóföldi kultivátor ugyanazzal a húzástávolsággal dolgozva jobb bekeverést végez, mint egy háromgerendelyes? Nem mindig – ahogy ezt az összehasonlító tesztünk mutatta. Ugyanakkor további, minket is meglepő eredmények is napvilágra kerültek.

A féligfüggesztett szántóföldi kultivátorok vásárlásakor az ügyfelek gyakran felteszik a kérdést, hogy elegendő lesz-e egy háromgerendelyes vagy négygerendelyesre van szükség. Általában azt mondják, hogy a négygerendelyesnek jobb a keverőhatása – ami gyakran igaz is. Gyakran azonban eltérőek a húzástávolságok, ez azt jelenti, hogy a négygerendelyes kultivátorok húzástávolsága többnyire a 23 cm körüli távolságba esik, míg a háromgerendelyeseké 27-32 cm között van. Itt kézenfekvő a jobb bekeverőhatás, ugyanakkor magasabb vonóerőigénnyel kell érte fizetni.

De mi történik, ha a három- és négygerendelyes szántóföldi kultivátorok azonos számú kapával, vagyis azonos húzástávolsággal dolgoznak – tehát csak a gerendelyek távolsága és a kapák elrendezése változik. A Horsch a Terrano GX szántóföldi kultivátort pontosan ebben a két alapvető konfigurációban kínálja: az egyik a háromgerendelyes 3 GX, a másik a négygerendelyes 4 GX. Gabona- és szemeskukorica-tarlón teszteltük, hogy a különböző geometriák hogyan változtatják meg a bekeverést és vonóerőigényt.

HÚZÁSTÁVOLSÁG: a Horsch a Terrano GX modelleket három- és négygerendelyes változatban gyártja, de mindkettőnek ugyanakkora a húzástávolsága

TÖBB GERENDELY, NAGYOBB SÚLY

A rendszereket összehasonlító tesztünkhöz használt Terrano GX kultivátorok, ahogy már említettük, elsősorban csak hosszúságukban és a kapasorok számában különböznek. A Terrano 4.3 GX esetében a 13 kapa 3 sorban oszlik el (a kapák elosztása elölről hátra 4-45; az 1. és 2. sor egymáshoz képest oldalirányban szimmetrikusan eltolt), a Terrano 4.4 GX modellben négy sorban helyezkednek el a kapák (a kapaosztás 3-3-4-3, aszimmetrikus). Ez 31 cm-es húzástávolságot eredményez. Egy soron belül a kapák közötti távolság a háromsoros esetében 92 cm, a négysorosnál 123 cm – ez 31 cm-rel több „levegőt” jelent a kapák között, ami miatt a Terrano 4.4 GX kultivátor láthatóan kevésbé érzékeny az eltömődésekkel szemben. A keretmagasság 85 cm, ez azonos a két gépnél, ahogy a gerendelyek közötti 79,5 cm-es távolság is.

Az egy plusz gerendely a Terrano 4.4 GX súlyát kb. 250 kg-mal növeli a mérlegen. Ugyanakkor a Horsch az ajánlott traktorteljesítménynél 75 lóerővel többet ad meg (250 LE a 4.4 GX-hez, a 4.3 GX-nél számított 175 lóerőhöz képest). Az ok: az ember nagyobb vontatási teljesítményigényt vár el amiatt, hogy a négygerendelyes kultivátor a talajt és a növényi maradványokat elméletileg tovább húzza magával. Emellett az aszimmetrikus kapaelosztás is valamennyivel több vonóerőt jelent.

Természetesen ez a gép hosszát is befolyásolja. A Horsch így a Terrano 4.4 GX modellhez a Terrano 4.3 GX-hez képest közel 80 cm-rel nagyobb géphosszúságot ad meg – ez pontosan egy gerendellyel több. Az utóbbi esetben a járószerkezet is kicsit hátrébb helyezkedik el. A táblavégi forduló szélességére a Terrano 4 GX kissé rosszabb fordulékonysága csak minimális hatást gyakorol. Aki azonban egyenetlen terepen dolgozik, az a hosszabb négygerendelyes szántóföldi kultivátornál kicsit rosszabb talajkövetést fog tapasztalni a mélyedéseknél és a kiemelkedő részeknél. Másrészt a hosszabb kapaszegmens jobb elegyengetést biztosít, mivel az egyenetlen részeknél hosszabb ideig marad a talajban, és a talaj-növényi maradvány keveréket egy kicsit hosszabb ideig magával viszi.

A különböző kapakialakításoknak megfelelően természetesen a terelőlemezek elrendezése is eltérő – a Horsch váltott formával dolgozik. A Terrano 4.4 GX esetében az 1. sor jobbra dobja a földet, a második sor balra, a harmadik és a negyedik sor vegyesen (a külső terelőlemezek befelé, a belsők kifelé). A Terrano 4.3 GX 1. sora viszont jobbra forgatja a földet, a 2. sor balra és a 3. sor kívülről befelé. A 4.3 GX és 4.4 GX esetében az ezt követő elmunkálótárcsák a kapák elrendezésének megfelelően egy kicsit eltérően helyezkednek el, ráadásul a 4.4 GX középső részén egy legyező alakú egyengetőtárcsa található, a fogazott homorú tárcsa helyett.

A Terrano 4.3 GX 8,61 m hosszú, és a dupla gumikerekes tömörítőhengerrel együtt 5050 kg tömegű

A 79,5 cm-es gerendelytávolság a Terrano 4.3 GX esetében megegyezik a hosszabb Terrano 4.4 GX gerendelytávolságával

A Terrano 4.4 GX ezzel szemben 9,40 m hosszú, és a dupla gumikerekes tömörítőhengerrel együtt 5300 kg tömegű. A járószerkezet hátrébb helyezkedik el

A négy gerendelyre osztott kialakítás miatt azonban a menetirányban egymást követő kapák távolsága lényegesen nagyobb

MUNKAVÉGZÉS GABONATARLÓN

Az első munkafolyamatot még nem művelt búzatarlón végeztük. Annak érdekében, hogy a bedolgozás mérési eredményeit ne hamisítsuk meg, az elmunkáló tárcsákat mindkét kultivátorban elfordítottuk a legfelső pozícióba, így ezek nem dolgoztak. A következő méréseket végeztük el mindkét gépen 3 munkamélységben (7 cm, 16 cm és 24 cm):

• Maximálisan elérhető munkasebesség: ehhez minden esetben ugyanazt a kb. 240 lóerős traktort használtuk vontatóként.
• A talajfedettség foka a zsinór módszer szerint: a megművelt területre 45 fokos szögben egy zsinórt fektetünk, melyet bizonyos távolságokban színnel jelöltünk, és meghatározzuk, hogy a jelölési pontokon található-e szalma. Az adatok mennyiségéből a szalmafedettség fokára utaló kifejező adatot kapunk.
• A szalmamaradványok továbbhúzó hatása a színmódszerrel.
• A szalma bedolgozásának minősítése a nagyobb ráfordítást igénylő rácsminta módszerrel.

A sekélyen és közepes mélységben történő munkavégzést következetesen keményfémből készült szárnyas kapákkal végeztük

Egyértelműen látható a közel sík munkavégzési felület, egy bemélyedéssel a kapacsúcs területén

A mélyen végzett munkákhoz ezeket leszereltük, és csak a Betek keményfém kapacsúcsokkal dolgoztunk

Itt már nem történik bekeverés és lazítás az egész felületen, hanem kb. 15 cm mélységtől nagyrészt már csak a kapacsúcsok területén

A gabonatarlón az elmunkálótárcsákat teljesen kifordítottuk, hogy a munka eredményét a mérésekhez ne torzítsák el

MUNKAFOLYAMAT: az első munkafolyamatot még nem művelt búzatarlón végeztük, ahol a bedolgozással kapcsolatban különböző méréseket végeztünk

A zsinór módszerrel három különböző munkamélységben határoztuk meg a talajfedettség fokát

Ezt követően színnel jelölt szalmával határoztuk meg, hogy a szántóföldi kultivátor milyen távolságba…

..„viszi magával” vízszintesen a tarló- és szecskázott maradványokat

A nagyobb ráfordítást igénylő rácsminta módszer különböző tendenciákat mutatott a sekély, közepes és nagy munkamélységben

A sekély és közepes mélységben végzett munka során szárnyas késeket szereltünk fel, a maximális munkamélységet meghatározó kísérleti menetekhez a szárnyakat leszereltük, és csak a kapahegyekkel végeztük a munkát. Mindkét szántóföldi kultivátort új, Betek típusú keményfém kapahegyekkel és keményfém kapaszárnyakkal szereltünk fel.

Az eltérések az 5-12 százalékkal mindenképpen a jelentős tartományban mozogtak – de erről majd részletesebben szólunk később.

A zsinór módszer eredményeit grafikusan ábrázoltuk. Sekély munkamélységben a Terrano 4.4 GX több szalmát távolít el a talajfelszínről, közepes és nagy munkamélységben nagyjából egy szinten van a 4.3 GX modellel. Ez többek között azon is múlhat, hogy a 4.4 GX haladási sebessége a munkamélység növekedésével kicsit csökken a 4.3 GX kultivátoréhoz képest.

A színmódszer (a távolság mérése, amelyen a gép a színnel jelölt szalmát magával húzza) nem mutatott szignifikáns különbségeket.

Érdekesebb azonban a rácsminta módszer: itt 10 cm-es bedolgozási szintig nem volt jelentős különbség a 4.3 GX és a 4.4 GX szántóföldi kultivátor között. Nagyobb mélységben viszont tapasztaltunk különbségeket, 10 és 15 cm között a 4.4 GX kultivátor a munkamélység sekély beállítása mellett még egy kicsit több szalmát dolgozott be, mint a 4.3 GX, közepes mélységben és mélyebb munkavégzés esetén azonban lényegesen kevesebbet – még akkor is, ha itt a Terrano 4.3 GX-nél 1,75 és 1,35 százalékos szalmaarányról van szó 15 és 20 cm közötti mélységben (a 4.4 GX: 0-0,125%), és mindkét szántóföldi kultivátor a 10 és 15 cm-es talajszintben csak 10 (4.3 GX), ill. 7 (4.4 GX) százalékát dolgozta be a szalmamennyiségnek.

Ugyanakkor itt is látható, hogy a 4.4 GX – ahogy a zsinór módszer is mutatja – a munkamélység növekedésével (=csökkenő munkavégzési sebesség) nincs előnyben a 4.3 GX szántóföldi kultivátorral szemben, sőt a rendszer hátrányai is megmutatkoznak.

Ebben az összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy még maximális munkamélység mellett is alig találtunk bedolgozott növényi maradványokat 15 cm-nél mélyebben. Ez megerősíti azt az állítást, hogy a szerves anyagok bedolgozása kapákkal legfeljebb kb. 15 cm mélységig lehetséges, különösen száraz munkavégzési körülmények között.

DUPLA CSOMAG: kukoricatarlón két egyforma erősségű Case IH Magnum 380 CVX Rowtrac traktorral dolgoztunk

A Terrano 4.4 GX (a kép bal oldala) láthatóan sok kukoricagyökér-csomót hagyott a talajfelszínen

Ennek oka a SteelFlex henger volt, ami a kukoricagyökereket, mint egy kosárban, továbbvitte, majd lehelyezte őket a talajra

A Terrano 4.3 GX ellenben egy teljesen nyitott dupla gumikerekes tömörítőhengerrel rendelkezett, ami nem tudta felvenni a gyökércsomókat

MUNKAVÉGZÉS KUKORICATARLÓN

Az Agrovation Horsch üzemben, a Cseh Köztársaságban kissé szűkebb keretek között folytattuk a rendszereket összehasonlító tesztünket. Ehhez egy kukoricatarló (biokukorica) állt rendelkezésünkre, amit nem mulcsoztak, hanem csak a kukoricacső-törő adapterre szerelt, magas tarlót rövidre vágó szecskázóval kicsit szétzúztak. Vontatóként két azonos méretű, félig gumihevederes nagytraktort használtunk.

A két munkamélységben (a nagyon sekély változatról itt lemondtunk) itt is mutatkozott a maximálisan elérhető haladási sebesség terén 0,5-1,5 km/h közötti sebességkülönbség. A munka eredményét csak vizuálisan ítéltük meg, mivel a nagy mennyiségű szecskázott kukoricaszár esetében a minősítés aligha lett volna kivitelezhető, és a bedolgozott kukoricaszár megkülönböztetése a földdel éppen csak befedett szármaradványoktól a munkavégzési szint felső néhány centiméterében szintén alig volt megvalósítható. A talajfedettség fokánál ennek megfelelően nem találtunk különbséget.

Először az a tény lepett meg minket, hogy a Terrano 4.4 GX sok kukoricagyökér-csomót hagyott a talaj felszínén – és ezt tapasztaltuk minden munkamélységben. Mindössze egy szárnyas kapákkal külön menetben, sekély munkamélység (kb. 12 cm) és nagy haladási sebesség (13,5-14 km/h) mellett végzett munka során értünk el gyökerek nélküli munkaképet a talaj felszínén. A magyarázatot azonban nem a gerendelyek száma és az átömlés adja, hanem a tömörítőegység: a Terrano 4.4 GX szántóföldi kultivátor SteelFlex tömörítőhengerrel volt felszerelve, ami egy zárt acélgyűrűs henger és egy nyitott laprugós henger kombinációjából áll. Az utóbbi a gyűrűk szoros elhelyezkedése miatt feltépdeste a kukoricagyökereket, és mint egy kosárban, néhány métert továbbvitte, majd lehelyezte őket a talaj felületére. A Terrano 4.3 GX nagyobb U-profilú gyűrűtávolsággal és teljesen nyitott kialakítással rendelkező dupla RollPack tömörítőhengere nem tudott kukoricagyökér-csomókat magával vinni, hanem ezeket a talaj felszínére nyomta.

VÉGEREDMÉNYBEN

Az összegyűjtött adatok és a megvizsgált munka eredményei a két munkavégzés után az alábbi végkövetkeztetéseket adják:

• A Terrano 4.4 GX szántóföldi kultivátor valóban egy kicsit több szalmát dolgoz be a talajfelszínről. A haladási sebesség csökkenése esetén (pl. a nagyobb munkamélység következtében) azonban egy kicsit rosszabb a bekeverés. Az ok világossá válik, ha a traktorülésből a kapaszegmensre pillantunk, és a kapák között az akciókamera segítségével készült felvételeket szakértői szemmel kielemezzük: a nagy köztes terek miatt a talaj és a növényi maradványok inkább a négygerendelyes változatban hajlamosak arra, hogy „s” alakban a kapák körül biztosítsák a föld mozgását – ami pozitív hatású az átömlésre. A talajnak az egymást követő kapák között több ideje van megnyugodni. A talaj egy része sávokban, a 2. gerendelyig érintetlen marad, míg a 4.3 GX már az 1. gerendelynél teljes munkaszélességben a talajba hatol, vagy a művelésből kimaradó sávot talaj és növényi maradvány keverékével fedi be. Ha 10 m-es, túlzott gerendelytávolságot képzelünk el, akkor egy ilyen eszköz esetében (több mint 40 m teljes hosszúsággal) garantáltan nincs eltömődés – de valószínűleg bekeverés is aligha történik. A Terrano 4.3 GX a talajt és a növényi maradványokat a kapaszegmensben erősebben mozgásban tartja, és kevesebb vonóerőt igényel. Az akciókameránk felvételei világosan mutatják, hogy a háromgerendelyes szántóföldi kultivátor terelőlemezei a talajt és a növényi maradványokat részben az azonos gerendelyen lévő szomszédos fogakhoz dobják. Az egy-egy gerendelyen 31 cm-rel nagyobb kapatávolsággal rendelkező négygerendelyes változat ezt csak nagyobb sebesség mellett éri el.
• A Terrano 4.3 GX megdőlt gabona és megdőlt kukorica esetében egyértelműen gyorsabban tömődne el, mint a Terrano 4.4 GX. Aki a kukoricaszármaradványokat intenzíven be szeretné keverni, az a szántóföldi kultivátor helyett használjon inkább nagy tárcsaátmérőjű nehéz (rövid) tárcsás boronát vagy kultivátortárcsás boronakombinációt (mint a Tiger MT).

SEBESSÉG: tesztünk fő eredménye egyértelmű –a kapasorok közötti sok szabad tér a jó bekeverés érdekében nagyobb munkavégzési sebességet igényel – és ennek megfelelően magasabb vontatóteljesítményt is

Matthias Mumme