Az Agroázis Kft. 1994-ben alakult, az első időkben elsősorban a vízgazdálkodás gépeinek kereskedelme volt a cég fő tevékenysége. 2014-ben egy új, bábolnai telephelyű cégbe is betársultak, amiben a szántóföldi növénytermesztés gépeire szakosodtak, elsősorban munkagépek forgalmazásában. Az országos lefedettségű cég ügyvezetőjével, Osgyán Lászlóval a mezőfalvai kiállítás első napjának végén beszélgettünk.
Osgyán László, az Agroázis-MON Kft. ügyvezetője
– Mik voltak a NAK Szántóföldi Napokkal kapcsolatban az első napon a tapasztalataik?
– Szép napon vagyunk túl, sok gazda látogatott meg minket, tartalmas, hasznos beszélgetéseket folytattunk. Nemcsak az aktuális pályázatok kapcsán kerestek bennünket, egyéb gépekre is igény mutatkozott, pl. sorközkultivátorra, lazítóra stb.
– Milyen termékkörrel várták az érdeklődőket?
– A fő termékünk a Hardi növényvédőgépek teljes kínálata. Emellett a Moro Aratri lazító, eke, kultivátor és henger termékei, Mattermac vetőgépek (ikersoros, gabonavetőgép, no-till vetőgép), sorközkultivátorok, hígtrágya-kijuttatásban az osztrák Vakutec gépek adják a fő termékeinket. Kisebb gazdaságoknak, akiknek a Hardi termékei egyelőre még túl nagy lépést jelentenének, az alacsonyabb árszínvonalú lengyel Jarmet permetezőkkel állunk rendelkezésükre. Nyitrai István vezetésével a francia FAO szárítók telepítése is egy fontos üzletágunk, és mivel most van szárító-, illetve tárolótelepekre kiírt pályázat, nagyon sokat dolgoznak az árajánlat-készítéssel, engedélyeztetéssel.
– Jelent-e hátrányt a munkában, hogy a termékpalettájukon erőgép nem található? Ha valaki csomagban gondolkodik, jelent-e ez akadályt?
– A minőségi traktorok forgalmazása foglalt Magyarországon, mi pedig inkább nem próbálkozunk olyan távol-keleti márkákkal, amelyek piaca bizonytalan lenne. Fő termékünk, a Hardi van olyan nagy név a piacon, hogy a mostani üzletágakkal eredményesen működhet a cégünk. A csapatunk jelenleg 22 főből áll, értékesítőkkel, szervizesekkel együtt. Ez utóbbi egyébként önmagában 11 fős gárdát jelent, két megyénként van egy szervizesünk. A munkájuk nagy részét leginkább a permetezőgépek szervizelése adja, ami speciális, komoly felkészültséget igénylő feladat. Korábbi tapasztalataink szerint a gépkereskedők nagy többségénél a munkagépek szervizelésére sokszor nem marad elég kapacitás a traktor, kombájn szervizelése mellett. Nálunk ez prioritás.
KOMOLY FEJLŐDÉS NEGYEDSZÁZAD ALATT
– Hogy sikerült egyébként ezt az ismert világmárkát a termékkörbe illeszteni?
– A személyes kapcsolatok sokat jelentenek, én pedig lassan 25 éve dolgozom a Hardival. Korábbi munkahelyemen egy akkori OMÉK-ra készítettem fel az első gépet. Martin Kornél, az Agroázis Kft. fő tulajdonosa korábban az ültetvényes vonalon szintén kapcsolatban volt a céggel, így volt mire felépíteni a cég Hardi-vonalat.
– Negyed század komoly idő. Ha csak a permetezőket nézzük, mi változott ezeken a gépeken az elmúlt 25 évben?
– Negyedszázaddal ezelőtt a nagy permetezőgépet a 2800 literes, 18, néha már 24 méteres jelentette, amit jellemzően MTZ vontatott, komolyabb helyeken akár egy FIAT 110 90 vagy egy New Holland L 85. A négy szakasz bőven elegendő volt a növényvédő gépekre, nem kellett rájuk fék, a vegyszerbekeverő már elegendő volt. Akkoriban jelent meg a Hardi Twin Force rendszere, ami komoly előrelépést jelentett. Azóta mind űrtartalomban, mind munkaszélességben jelentősen növekedtek a gépek, ma már a 24 m-es munkaszélesség a keresettebb, egyre több szakasz van a gépeken, és fontos szerepe van az ISOBUS-vezérlésnek, fúvókánkénti szakaszolásnak is. Ez fontos egyrészt a környezetvédelem szempontjából, valamint a vegyszermegtakarítás miatt is. A Hardi több mint 60 éve létező cég, csak permetezőgépekkel foglalkozik, mindig élen járt a fejlesztésekben. A légzsákos kivitelnél a gyári ajánlások szerint sokkal kisebb lé- és vegyszerfelhasználással dolgoznak. Nyugati példák is bizonyítják, hogy a Hardi gépeivel 100–150 literes lémennyiséggel is tökéletesen megvédhető az állomány. Minőségi növényvédelemnél ez nagyon fontos. Emellett nagyon sokat fejlődött a növényvédő gépeknél az elektronika is.
HARDI-ÚJDONSÁGOK
– A közelmúltban a Hardi tartott egy sajtótájékoztatót, amin az újdonságokat ismertette. Forgalmazói szempontból ezek közül mit tart a legfontosabbaknak?
– Emeljük ki először is a két végletet! Egy egyszerű Navigator 18-24 méteres munkaszélességgel, ha van rajta automatikus szakaszolás, akkor gond nélkül illeszthető a közelgő pályázatokhoz. A másik véglet például egy önjáró Alpha permetezőgép, légzsákkal, több szakasszal, hidraulikus nyomtávállítással. Komoly előrelépés lehet a korábbi Navigator felhasználóknak egy Commanderre való csere, a vegyszermegtakarítás miatt. Ugyanakkor az időjárás viszontagságait is jobban kezelhetjük vele, mert egyre szűkül az az idősáv, ami alatt a kezeléseket meg kell oldani, szeles időkben pedig a légzsákos megoldás nagyon nagy segítséget jelent. Ez a gép nagyobb sebesség és nagyobb szél mellett is segít elvégezni a munkát a megfelelő minőségben, segít a permetlé-elsodródás megakadályozásában.
– Fúvókaválasztásnál mire figyeljenek a felhasználók?
– Ha nincs légzsákos permetező, akkor muszáj a fúvókákkal „játszani”, hogy nagyobb szélsebesség mellett is el tudják végezni a permetezést. Ha nagyobb cseppeket képzünk, kisebb lesz az elsodródás, de nem lesz olyan jó minőségű a fedés, a permetezés minősége. A légzsákosnál sztenderd fúvókákkal dolgozunk, és a Twin Force-nak az a lényege, hogy a szórókerettől 30 cmre tovább bontja a permetcseppet, így egységnyi anyagból apró cseppekkel nagy fedettséget biztosít. A lombozatot is megmozgatja, jobb lesz a fedettség. A levegő irányát előre-hátra 30-40 fokkal állíthatjuk, ez is jelentős eredményt ad. A légzsákos permetezőknél mérések alapján mondhatjuk, hogy szélsőséges esetben akár 10 m/s szélerősség esetén is elvégezhető a kezelés. És van olyan gomba- vagy rovarölőszeres kezelés, ahol nem nagyon várhatunk egykét napot a beavatkozással…
– Mit érdemes az önjáró permetezőgépekről tudni? Hol van az a legalsó birtokméret, ahol már érdemes ebben gondolkodni?
– Erre van gyári ajánlás, de a magyar gyakorlat sokszor mást mutat. A gyár szerint 1 000–1 500 hektár területnél már egyértelműen ebben az irányban érdemes gondolkodni. Nálunk, 5–600 hektáros családi gazdaságoknál is jó döntés lehet egy önjáró permetező. Egyrészt a kultúrától is függ, nagyobb mennyiségű napraforgó, repce esetén jó lehet. A gyors beavatkozás miatt fontos ez, főleg, ha nincs megfelelő bérvállalkozói kapacitás a környéken. Az önjárók munkasebessége nagyobb, mint a vontatottaké. Ezekkel akár bérmunka is vállalható.
– A mostani pályázati lehetőségek segíthetnek a fejlesztésekben. Egy-egy projektnél mennyire hallgatnak a gazdák a forgalmazó, gyártó szakmai észrevételeire?
– Minden a tárgyalópartnertől függ. Van, aki 100 százalékos elképzeléssel jön, oda csak egy egyszerű ajánlatot kell adni. Van, aki tanácsot kér, hogy a mostani technológiát hogy lehet korszerűbbre cserélni. Ők elfogadják általában a szakmai ajánlásunkat. Figyelembe kell venni a területeket, táblaszerkezetet, kultúrákat, domborzati viszonyokat stb. Sok helyen az elaprózott táblák miatt nem tudnak 18-nál nagyobb munkaszélességgel dolgozni.
– Mennyire van a gyár felkészülve a gépek iránti keresletre?
– Forgalmazóként a Hardi termékeiből, a Rangertől a Navigatorig felszereltségben változatos készlettel rendelkezünk. A szállítási határidők egyébként valóban megnövekedtek, nemcsak náluk, az egész piacra jellemző most ez. Ősszel 5–6 hét volt az átfutás, most 15–20 hétnél tartunk. Annyit segít a gyár, hogy egyelőre nem növelte az árait, pedig komoly emelkedés volt beszállítói oldalról. Emellett több gyári akció is segíti most a termelők döntését. Nekünk szeptember közepén kell az előrendeléseket leadni, azok a gépek jövő tavasszal már itt fognak dolgozni – szóval felkészülten várjuk az érdeklődőket!
Fodor Mihály
