Akár hisszük, akár nem, a klíma csak változik. Mindenki tapasztalja, hogy egyre enyhébbek a telek, és nyáron egyre hosszabbak a hőségnapok. A nyári csapadék is kevesebbnek tűnik, ezenfelül közel monszun intenzitású az „áldás”, amikor megjön. Rövid idő alatt óriási mennyiségű csapadék nagy intenzitással jön, és ez lemos mindent. A borítatlan talajok elfolynak, összefolynak, a felszín eliszaposodik, betömörödik, levegőtlen lesz! Ez egy növénynek sem kedvez – de mi a teendő?
TÖBB GYÖKÉR, NAGYOBB TAKARÁS!
Jó lenne, ha minél több gyökér lenne a talajban, és a felszínt minél nagyobb hányadban borítaná növényi maradvány. Plusz gyökértömeget a takarónövények segítségével tudunk a talajba varázsolni, a felszíni borítást pedig mulcshagyó talajművelési technológiával érjük el. A nyári aratást követően a tarlóhántást azonnal végezzük el, és olyan sekélyen, amennyire csak lehet. Így a kihullott magokat és gyommagokat a földdel hozzuk kontaktusba, és a felszínen hagyjuk a szalmatakarót, mint egy szalmakalapot. Az árvakelés így tud a legjobban kikelni. Az árvakelés gyökérzete is plusz gyökér a talajban, azonban egy korán, időben előjött árvakelés a nagy melegek hatására óriási mennyiségű vizet tud kiszedni a talajból. Ezt nem szabad megengedni! Az árvakelést, amikor kb. 10 cm magas, el kell tüntetni.
Ezt végezhetjük mechanikailag vagy kémiailag is. Az agresszív gyomok esetén általában totálissal lefújják. Érdemes elgondolkodni, hogy egy esetleges sekély mulcskultivátoros művelet, ami kivágja a gyomokat és még másokat stimulál, nem lenne-e célszerűbb – majd ami ezután kijön, csak azt kezelni kémiailag. Természetesen ez mind attól is függ, hogy milyen lesz a következő kultúrnövény.
MIT, HOGYAN ÉRDEMESA TAKARÓNÖVÉNYEKKEL?
A takarónövények vetése körül is nagyon sok még mindig a dilemma. Mikor vessük? Érdemes augusztus végén, szeptemberben vetni, így biztonságosabb a kelés, majd miután kikelnek a növények, késő őszön már kevesebb nedvességet párologtatnak ki. A napi hőmérséklet-különbségek következtében a takarónövényeken kicsapódott párát levezetve a talajra év végére a vízszaldó pozitívra is fordulhat.
A takarónövények terminálása is nagyon fontos, ugyanis az enyhe telek hatására a kifagyó növények zöme már nem mindig fagy ki. A terminálást végezhetjük mechanikusan vagy kémiailag. Aszerint, hogy mikor lett vetve, és ki mennyire hagyja megnőni, késő őszön már egy mulcskultivátorral be lehet dolgozni. A másik lehetőség, hogyha a vetés előtt már megtörtént a mélyművelés, akkor ősszel és tavasszal akár egy késhengerrel vagy rövidtárcsával történik a terminálás. Aki sokáig fent hagyja a zöldítést, és ez nem fagy ki, érdemes totálissal lefújni, ez elvisz mindent, szépen ki lehet perzselni a nehezen kezelhető, igen agresszív gyomokat is.
NÖVÉNYVÉDELEM ÉS PERMETEZÉSI HATÉKONYSÁG
A klímaváltozás, az enyhébb telek és a melegebb nyarak hatására a rovarok elleni védekezés is egyre fontosabb. Egyre több olyan rovar jelentkezik, amelyik eddig még ismeretlen volt! Nagyon fontos az időzítés, és tudni azt, hogy mikor és hány gradációja lesz néhány rovarnak. A gyomirtás és a gombák elleni kezelések sem maradnak el a sorban.
A növényvédelem sikeressége nagyon függ a körülményektől. Mennyire fúj a szél, mekkora a hőmérséklet és a páratartalom? E kettő határozza meg, mennyit él egy csepp. Egy gombaölős kezelésnél, amikor nagyon sok apró cseppre van szükségünk a tökéletes borítás érdekében, előfordulhat, hogy a fúvókát elhagyó lé nagy százaléka meg sem érkezik a cél felületre, elpárolog.
Minél közelebb vagyunk a célfelülethez, annál nagyobb az esély arra, hogy a cseppek mind megérkezzenek a felszínre. Ezen már csak az tud rontani, ha a szél is fúj, és elviszi. Ezt tudtuk mindig, de bizonyítva akkor lett, amikor szélcsatornában vizsgálták, hogy mi történik, ha a fúvókák különböző távolságra vannak a célfelülettől, és ezenfelül változtatták a szélerősséget is.
A mellékelt ábrában látjuk, hogy minél közelebb vagyunk a célfelülethez, annál nagyobb mennyiség érkezik a felületre, még úgy is, hogy a 25 cm távolságnál fele akkora a fúvóka mérete, mint az 50 cm-nél! Mi történikegy hagyományos rugó- lengéscsillapító által stabilizált szórókeretnél?
Ezt tudják a LEEB-nél is, ugyanis eredetileg a permetezőiken ezt a rendszer használták. Azonban jött a felismerés a szélcsatornából, és közelebb akartak menni a növényekhez, csak nem működött. Amikor a rugót erősre állították, akkor csapkodott a keret, amikor lazára, akkor meg nagyon sok idő kellett, amíg visszaállt nyugalmi helyzetbe. Ez adta a löketet az aktív szórókeret fejlesztésére! Mit jelent, hogy aktív vezérlés? A hagyományos rugós lengéscsillapítós megoldást lecserélték két munkahengerre. A szenzorok a jeleket tizedmásodperc alatt többször veszik, és ki is adják az utasítást, amit a rendszer végre is hajt! A szórókeret közepe mindig párhuzamos a talajjal, és a munkahengerek a szárnyakat mozgatják fel-le.
Az által, hogy a keret stabil, nagyon közel lehet menni a célfelülethez, drasztikusan csökkenteni lehet az elsodródást, veszteséget! A permetlécseppek oda kerülnek, ahová kell. Az összes LEEB permetező szórókeret-vezérlése ezzel a rendszerrel van ellátva. A LEEB AX a belépő modell, ahol a fúvókákat 50 cm-es osztásban találjuk, ezenkívül az összes gépnél – a legkisebb függesztettől az önjárókig – a 25 cm osztást is lehet konfigurálni. A 25 cm osztás csak akkor kell, ha a keret 50 cm alá jön (ezt itt meg is kell tartani), hogy meglegyen a tökéletes borítottság.
A növényvédelemnek megvan az időpontja, hogy mikor lehet optimálisan végezni. Itt a nedvességtartomány, a hőmérséklet és a szél együttes állása a szabályzó! Az optimális tartományon kívül nagy a veszteség. Ezt a veszteséget lehet drasztikusan csökkenteni, akkor, ha a keretet közelítjük a célfelülethez! Ez azt jelenti, hogy amikor megjelennek a kórokozók, akkor nagyobb hatásfokkal tudunk reagálni! Egy kevésbé jól megválasztott időben magas szórókeret-állással a veszteség 20–25% felett is lehet. Ebből nagyon könnyen kiszámíthatjuk, hogy mit jelent ez! Költség van, eredmény kevésbé!
A 25 cm fúvókaosztásnak van még más előnye is! Kelés előtti gyomirtásnál a kérdés mindig az, hogy miként tudjuk a permetlét a rögárnyékba bejuttatni. A LEEB végzett egy kísérletet, lapos és dupla sugarú fúvókákkal. Az eredmény elgondolkodtató: a lapos sugarú után a dupla sugarúval azt hinnénk, hogy megváltottuk a világot, de hát éppen nem. Minimálisan sem jobb a rögárnyékba való behatolás. Ellenben a két fúvóka kombinációja óriási előrelépést hoz!
A rögárnyékba való behatolás és az ott elbújt gyomok elérése a kísérlet szerint óriási hatásfokkal a két fúvóka kombinálásával valósul meg. A növényvédelemben már egy kérdés marad: permetezel még vagy már LEEB-ezel?!
A mezőgazdásznak a termelésen kívül tájfenntartó és -alakító hatása is van. Ezért az a véleményem, hogy jó lenne, ha minden termelő minden évben minden parcellája mellé egy csemetét ültetne!
Szász Zoltán 30-7430302
