A szántóföldi permetezőgépek üzemeltetése során a védekezési és növényápolási munkák hatékonyságát a műszaki paraméterek pontos beállítása és a hatóanyagok egyenletes bekeverése és az adagmennyiségek egyenletes kijuttatása határozza meg. A gyomirtási, de különösen a kártevők elleni növényvédelmi munkák elvégzésére, általában nagyon szűk agrotechnikailag optimális időszak áll rendelkezésre. A megkésett permetezés elvégzése komoly termésbeli kieséseket, szélső esetben a termés megsemmisülését is okozhatja.
Ezért a védekezés hatékonyságának érdekében, a szántóföldi permetezőgépekkel elérhető területteljesítmény kihasználásais nagyon fontos szempont. A szántóföldi permetezőgépekkel elérhető területteljesítmény, a gépekkel elérhető munkasebességtől és a munkaszélességtől függ, vagyis az alkalmazott szórókeret szélességétől. A szükséges munkasebességet döntően a fúvóka teljesítmények és a kipermetezendő vegyszer-, permetlé adagmennyiség határozza meg. A függesztett szántóföldi permetezők hidropneumatikus lengéscsillapítású keretfelfüggesztésű, a vontatott gépek rugózott futóművei pedig, csökkentik a terepegyenlőtlenségből eredő dinamikus igénybevételeket. A régebbi konstrukciójú gépekkel 5,0–10,0 km/h, míg az újabb konstrukciójú vontatott és magajáró gépekkel pedig a 10,0–15,0 km/h munkasebesség érhető el. A szórókeretek munkaszélessége pedig a függesztett gépeknél 12–18 m, a vontatott gépeknél 18–28 m, a magajáró gépeknél 24–36 m is lehet.
(fotó: downloadcenter.amazone.de/hu/media)
Ezt a területteljesítményt nevezhetjük – amikor a gép permetezést végez – alapidőre vonatkozó területteljesítménynek. Azonban a permetezés során egyéb munkaműveleteket is el kell végezni, pl. vegyszer-bekeverést, feltöltést, esetleges karbantartást, az így összeadódott időelemeket nevezhetjük produktív időnek, a területteljesítményt pedig produktív idő alatti teljesítménynek. A napi műszak alatt pedig egyéb időveszteségek is adódhatnak a műszakra vonatkozó területteljesítmény eléréséig. Látható, hogy a szántóföldi permetezőgépek üzemeltetését és az elérhető területteljesítmény elérését – az említett műszaki paramétereken túl – számos tényező befolyásolja.
Ezek közül azonban talán legfontosabb a permetezőgépek feltöltésének, vegyszer-bekeverésének, vízzel való ellátásának, tankolásának a megszervezése, ami lehet logisztikai feladat, de szükséges a műszaki eszközök biztosítása is. Mivel a szántóföldi permetezés során egyaránt használnak kisebb tartálytérfogatú és teljesítményű függesztett, és nagyobb tartálytérfogatú és teljesítményű vontatott és magajáró gépeket. A permetezőgépek kiszolgálása is nagyon eltérő logisztikai és műszaki megoldásokat igényel. Ezt a gyártók és fejlesztők is érzékelik – a felhasználói igények kielégítésére – a gyártmányaikon a permetlé keverésére és a vízfeltöltésre különböző konstrukciós megoldásokat, az üzemeltetők pedig a legmegfelelőbb logisztikát alkalmazzák. Fontos megjegyezni, hogy a permetező vegyszerekkel kapcsolatos tevékenység során:
43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről és annak módosításáról szóló;
35/2019. (VII. 18.) AM rendelet előírásait kell betartani.
A rendeletnek a témához kapcsolódó legfontosabb előírása, hogy növényvédelmi szereket külön szállítójárműveken, eredeti zárt csomagolásban elkülönítve kell szállítani, bekevert vegyszert, illetve permetlevet közúton tilos szállítani! Ezért vannak a szántóföldi permetezőgépek külön permetlé-bekeverő és mosóvíz tartályokkal felszerelve.
VÍZFELTÖLTÉSI LEHETŐSÉGEK
A szántóföldi permetezőgépek vízzel való feltöltése – ahol erre lehetőség van – történhet közvetlenül természetes és épített víztározókból, vagy akár vízművi hálózatról. A vízművi hálózatról történő vízvételezés a permetezőgép feltöltő, vagy leürítő csonkján, vagy a felső nyíláson keresztül közvetlenül elvégezhető. A víztározókból történő vízvételezés gyári, vagy külön beszerezhető szűrőn és csővezetéken keresztül történhet. Ilyen vízfeltöltés történhet, opcióként beszerezhető benzinmotoros, vagy hidromotoros, vagy ahol elektromos hálózat van villanymotoros meghajtású centrifugálszivattyúval, Camlock rendszerű csatlakoztatással. Ez a fajta vízvételezés, illetve a szántóföldi permetezők vízfeltöltése, csak nagyon rövid szállítási útvonal mellett oldható meg, a már említett területteljesítmény csökkenése, illetve a produktív idő kihasználási tényező hatékony romlása miatt. A vízszállításra – nagyobb szállítási távolság mellett – egyébként sem célszerű a drága és magas műszaki színvonalú szántóföldi vontatott-, vagy magajáró permetezőgépeket használni.
TARTÁLYOS VÍZSZÁLLÍTÁS
Nagyobb szállítási távolságok mellett a permetezőgépek szántóföldi kiszolgálása, egyéb vízszállításra és áttöltésre alkalmas traktoros szállítógépcsoportokkal oldható meg (1. kép). A permetezőgépek tankolásához szükséges vízszállítás legegyszerűbb és költségtakarékos megoldása a tartályos vízszállítás. Ennél a vízszállítási megoldásnál, a vízszállításra a mezőgazdasági üzemben meglévő traktoros pótkocsik célszerűen fix rakfelületű, vagy billenő felépítményes, kéttengelyes, vagy egyéb traktoros pótkocsik is igénybe vehetők. Ez esetben a traktoros pótkocsi rakfelületén kerül rögzítésre a különböző kialakítású műanyag, vagy fémtartály. A legegyszerűbb változatoknál a rakfelületen a geometriai méretektől függő, és a teherbírásnak megfelelő számú IBC műanyag vagy fémtartályból álló szerelvény. Ennél a gépcsoportnál is a feltöltés a hálózatról közvetlenül történhet meg.
A szántóföldi átfejtés pedig – az előzőekben már említett – benzin-, dízel-, vagy hidromotoros centrifugál szivattyúkkal történhet. Az IBC tartályok használatánál az átfejtés kissé bonyolult. Ezért a fix vagy billenőszekrényes pótkocsikra, külön erre a célra kifejlesztett 4000, 8000, 12 000 literes tartályok is felszerelhetők. Az erre a célra kifejlesztett fém-, vagy műanyagtartályok geometriai méretükben ∅ 2200–2300 mm, hosszúságuk 2000–4500 mm lehet és megfelelő rögzítő támfelülettel, elemekkel csatlakoztatható a pótkocsi rakfelületére (2., 3. kép). A tartályok nyitható tartályfedéllel vannak kialakítva, amelyen keresztül a hálózatról közvetlenül, vagy tározókból, az előzőekben is ismertetett telepített-, vagy hordozható szivattyúkkal tölthető fel. A tartályok ürítése, a víz átfejtése pedig, nyitható tolózáron keresztül az említett szivattyúkkal végezhető el. Ezeknek a vízszállítási és permetező-feltöltési módszereknek az előnye, hogy a szállítótartályok nem nyomástartó edények, tehát nem kötelezettek az időszakos kazánbiztosi vizsgálatok elvégzésére.
TARTÁLYKOCSIS MEGOLDÁSOK
A szántóföldi permetezők vízellátására a szakzsargonban a tankoláshoz szükséges vízellátására, a különböző konstrukciójú tartálykocsik célszerűen használhatók. A tartálykocsik különböző, 3,5; 8,0; 16; 18; 20; 30 m³ tartálytérfogattal készülnek (4. kép).
(fotó: Farkas Imre)
A szántóföldi permetezők vízellátásában előnyösen használhatók a különböző önfeltöltő rendszerekkel szerelt konstrukciók. Ezeknél a konstrukcióknál a tartályok feltöltése természetes-, vagy mesterséges víztározókból saját, a vontatott traktor TLT-jéről működtetett rendszerrel történhet. A szántóföldi permetezők vízellátására széles körben használhatók a rotációs légszivattyúval, vagy roots-fúvókkal szerelt tartálykocsik. A rotációs légszivattyúk – konstrukciójukból adódóan – maximum 0,7–0,8 bar vákuumot tudnak biztosítani, a nyomóoldalon pedig 1,0–1,5 bar nyomástartomány lehet a maximum. A nagyobb szívási mélység, a szükséges vákuum eléréséhez hosszabb idő szükséges, ezért a töltési teljesítmény javítására – különösen nagyobb, 12–18–20 m3-es tartálytérfogat esetén – a szívórendszerben különböző szárnylapátos turbószivattyúkat építenek be. A kompresszoros-, vagy vákuumszivattyús tartálykocsikat nevezi a szakzsargon „szippantó kocsiknak”(5. kép).
A rotációs légszivattyúk a tartálykocsik alvázára, a mellső kereszttartó közelében vannak elhelyezve, hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-jéről kapják. A szívó vagy nyomó üzemmód háromállású irányváltó csappal állítható be. Ezek a tartályok nyomástartó edények, ezért üzemeltetésükhöz – jogszabályban meghatározott – kazánbiztosi vizsgálat, illetve engedély szükséges. Az ilyen konstrukció előnye, hogy a szivattyú nem érintkezik a hígtrágyával. A tartálykocsik feltöltésére és ürítésére – éppen a töltési idő minimalizálása érdekében, vagyis a töltési és ürítési teljesítmények növelésére – alkalmazzák a különböző csavarszivattyús megoldásokat. Ezeknél a megoldásoknál a nyomástartó edények is kiválthatók. A tartályok könnyen nyithatók és a feltöltésük, akár beépített-, vagy telepíthető szivattyúkkal is megoldhatók. A szivattyúk elhelyezése – hasonlóan az előzőekhez – az alváz mellső részén, közepén, vagy oldalt van megoldva, hajtásukat szintén az üzemeltető traktor TLT-tengelycsonkjáról kapják.
A nyomástartó tartályok kiváltására alkalmazzák a „Venturi” elven működő feltöltő-ürítő berendezéseket.
A szántóföldi permetezőkkel – megfelelő fúvókák használatával – a folyékony műtrágya, pl. „Nitrosol” is kijuttatható. A „Nitrosol” szállítása és a szántóföldi permetezők „tankolása” az előzőekben ismertetett eszközökkel is megoldható. A fémből készült szállítótartályokat és a tartálykocsik belső falát korrózióálló festéssel kell ellátni. A feltöltő szivattyúk pedig korrózióálló anyagból készült változatok. A „Nitrosol” szállítására a tartálykocsik közül a kompresszoros, „szippantókocsik” előnyösen használhatók, mert a szívást és nyomást biztosító légszivattyú nem érintkezik a folyadékkal. A szántóföldi permetezők tankolására vonatkozó szabály, hogy a kiszolgáló tartály térfogata, az alkalmazott permetező tartálytérfogatának többszöröse legyen. A „Nitrosol” tárolására különleges kialakítású, nagy szilárdságú, korrózióálló műanyag vagy fémtartályok szolgálnak. A szántóföldi permetezők tankolására, vízellátására ismertetett konstrukciók, műanyag- és fémtartályok, feltöltő szivattyúk és tartálykocsik számos hazai és külföldi gépgyártó és hazai forgalmazó gépkínálatában elérhetők.
Dr. Kelemen Zsolt
GÉPmax Tudástár: permetezőgép vízellátása – a szántóföldi permetezők feltöltéséhez, permetlé-keveréséhez és folyamatos üzemeltetéséhez szükséges víz logisztikai és műszaki biztosítása, amely tartályokkal, tartálykocsikkal, szivattyúkkal és csatlakozórendszerekkel csökkenti az állásidőt, növeli a területteljesítményt és segíti az időben végzett növényvédelmet.
