Arató-cséplőgéppel betakarítható kultúrák, kalászos gabonák, repce, napraforgó és még sok növényféleség betakarítása – a növények letérő morfológiai tulajdonságai miatt – a területen különböző tarlómagassággal, és nagy mennyiségű szármaradvánnyal történik. A következő termelési ciklust megalapozó talajmunkák – magágykészítés és vetés – biztonságos elvégzése, és a bedolgozott tarló- és szármaradványok lebomlási feltételeinek biztosítására, megköveteli a hatékony aprítást, akár 3–5 cm méretben, és az egyenletes, teljes felületen történő elterítést. A kalászosok után visszamaradt tarló ápolása, hántása, betakarítás után közvetlenül elvégezhető. A repce betakarítása azonban magas tarlóval történik. A kukorica- és napraforgó betakarítására az aratócséplőgépek csőtörő adaptereinek többsége, szárzúzó egységgel van felszerelve. Az újabb fejlesztésű napraforgó-betakarító adapterek esetében is, egyre több típushoz alakítanak ki szárzúzó berendezést. A silókukorica szecskázás után visszamaradt tarló magassága – takarmány-beltartalmi értékek miatt – 30–40, akár 60 cm is lehet.
A magas repce- és silókukorica tarló, valamint a szárzúzás nélkül betakarított kukorica- és napraforgó tarló szárzúzását – az előzőekben vázolt agrotechnikai okok miatt – külön menetben feltétlen el kell végezni.
Erre a célra a mezőgépgyártók – a folyamatos gyártás- és gyártmányfejlesztés eredményeként – a függőleges- és vízszintes tengelyű szárzúzó berendezések újabb és újabb típusválasztékával vannak jelen a hazai mezőgéppiacon is. A vízszintes- és függőleges szárzúzók a szórvány- és kommunális területek ápolásának, tisztításának, karbantartásának is hatékony eszközei. Az erősített, robusztusabb konstrukciókat pedig erdészeti felhasználásra fejlesztették ki. A szárzúzás technológiai alkalmazásának bővítésére, a nagy átmérőjű késes aprító, és az újabb fejlesztésű, kisebb átmérőjű késes aprítóhengerek egyre több típusából választhatnak a hazai felhasználók. A tarló- és szármaradványok utóaprítása különösen nagy jelentőséggel bír, a sekély-, forgatás nélküli talajművelési technológiában. Ezért egyre több kultivátor, rövidtárcsa, de akár szemenkénti direktvetőgép konstrukciónál is találkozhatunk – a kapcsolt műveletkénti szárzúzás aprításaként – a berendezésekre szerelt késes aprítóhengerekkel.
KONSTRUKCIÓS KIALAKÍTÁSOK
A szárzúzókat, az előzőekben említett agrotechnikai igények kielégítésére, változatos konstrukciós megoldásokban gyártják, kiforrott konstrukciók. A kialakításukat – építésmódjukat és a traktorkapcsolatot – tekintve a kisebb munkaszélességű gépek (3 m-ig) hátsó függesztésűek. A nagyobb (3–8 m) munkaszélességű gépe hátsó- és mellső félig-függesztett és vontatott konstrukciók. A szárzúzó gépek aprító-zúzó-vágószerkezet tekintetében, vízszintes-, vagy függőleges tengelyű gépek lehetnek. A szakzsargon a függőleges tengelyű berendezéseket „RZ” „rotációs zúzók”-ként, míg a másik konstrukciókat „VZ” „vízszintes tengelyű zúzók”-ként különbözteti meg.
A különböző konstrukciójú szárzúzó gépek – az azonos munkavégzés miatt – szinte azonos funkciójuk miatt, csak kiviteli megoldásukban térnek el egyébként azonos szerkezeti elemekből épülnek fel. A vágószerkezetek talajkövetésére, a munka közbeni alátámasztás legegyszerűbb megoldása, a kétoldali csúszótalpak alkalmazása. Ezen túlmenően alkalmaznak acélhengereket, acél, vagy tömör gumikereket, vagy fúvott gumiabroncsozású tám-, illetve járókereket.
A vágási, vagyis az aprító-zúzó kések működési magasságának állítása lehet mechanikus, manuális kézi erővel, csap-furatos, vagy csavarorsós, vagy a bonyolultabb gépeknél hidraulikus munkahengeres megoldású. Minden szárzúzó gépen azonos funkciójú, legfeljebb eltérő geometriai kialakítású, a zúzott-, aprított anyag terelésére szolgáló szárfogórács, zárt fedőlemez, oszlató lemezes, vagy oszlató lemez nélküli kifúvó található. Az aprított-zúzott, vagy a zúzóberendezés által felkapott idegen tárgyak, kövek elleni védelem céljából, mellső- és hátsó szemeslánc függönnyel, lemez-, vagy gumilapát függönnyel vannak felszerelve. A szórási-, vagy terítési szélességet pedig, állítható terelőlemezek beállításával lehet szabályozni, akár a rendrakásra is beállíthatók.
VÍZSZINTES TENGELYŰ SZÁRZÚZÓK
A vízszintes tengelyű szárzúzók konstrukciós megoldásai – az előzőeknek megfelelően – hátul függesztett, félig-függesztett- és vontatott változatban készülnek. A vízszintes tengelyű szárzúzó gépek teherviselő szerkezetét, a zártszelvényű, hegesztéssel kialakított tartókat oldalról- felülről- és hátulról lemezburkolat takarja.
A csőből kialakított forgórészek osztott- és osztatlan változatainak tengelye, a keretszerkezet csapágyházaiba vannak csapágyazva. A forgórészeket a csapágyazás dinamikus igénybevételének minimalizálására – minden esetben – statikusan- és dinamikusan ki kell egyensúlyozni. A forgórész cső palástjára hegesztett furatos fülekre, vagy bakokra csapos, gyakran gumiágyas felfüggesztéssel csatlakoznak a különböző kialakítású lengőkések.
A lengőkések alkotó mentén egymással 45–90°-os szögben, vagy spirálvonalban vannak elhelyezve. A forgórész és az aprítókések a haladási iránnyal szemben forogva a szármaradványokat felemelik, és a tarlómaradványokkal ütközve végzik el a hatékony aprítást és zúzást. A zúzó- és aprító hatás növelésére – a forgókésekkel szemben – kopásálló, fogazott-, vagy bordázott acélöntvény állókések vannak elhelyezve. A burkolat alatt nagy kerületi sebességgel forgó rotorok légárama emeli fel a szármaradványokat a talajról, és végzi el a felaprított anyagnak, az anyagterelő- és oszlató lemez segítségével a kifúvását, elterítését.
A vízszintes tengelyű szárzúzó berendezések aprító-zúzó késeinek geometriai kialakítása – a széleskörű technológiai alkalmazási igények kielégítésére – nagyon változatos.
A kések kialakítása lehet: univerzális „Y”, univerzális „Y” és egyenes késkombinációjú, hajlított lapos kés, kalapács alakú kések, egyenlőtlen hosszúságú lapos kés, egyenes lapos kések ellen késsorral. A kések anyaga: az „Y” alakú, az egyenes, a hajlított kések nagy szilárdságú, nagy kopásálló ötvözött acélból készülnek. A kalapács- és lapát alakú kések kovácsolással kialakított és acélöntvény kések.
A magas fordulatszámmal és nagy kerületi sebességgel forgó lengőkésekkel felszerelt forgórészek hajtása, az üzemeltető traktor TLT-jéről szabadonfutós kardántengellyel történik kúpkerék hajtóműveken keresztül. Az egy forgórészes gépek hajtása egyoldalról, 3-4-6-soros ékszíjhajtással van megoldva. Az osztott forgórészek hajtása pedig, hasonló módon kétoldalról történik.
FÜGGŐLEGES TENGELYŰ SZÁRZÚZÓK
A függőleges tengelyű szárzúzók is különböző munkaszélességgel, függesztett- félig-függesztett- és vontatott kivitelben készülnek.
A vázszerkezetükbe – munkaszélességtől függően – 1–2-, vagy akár 7 függőleges tengelyű forgórész van beépítve. A forgórészek átmérője: 1,5–2,1 m lehet.
A függőleges tengelyű szárzúzók forgó részeinek lengőcsapjaira is csapszeg segítségével csatlakoznak a különböző profilú lengőkések. A lengőkések kialakítása lehet egyenes-, hajlított-, vagy dobólapos. Fásszárú növények zúzására kalapácsos kések-, vagy zúzóláncok használhatók. A kések elhelyezése lehet szimmetrikusan egyszeres- és páros elhelyezésű. A kések anyaga ötvözött rugóacél, keményfém felrakással. A függőleges tengelyű szárzúzók – a biztonságos üzemeltetés céljából – el vannak látva különböző kiegészítőkkel, különösen a nagyobb munkaszélességű változatok, pl. rendterelő lemezekkel. A zúzott anyag szerkezeti részekre történő lerakódásának megakadályozására, lefúvó ventilátorok vannak beépítve. A függőleges tengelyű szárzúzó berendezések is, a hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-jéről kapják szabadonfutós kardántengelyen keresztül. A forgó részeket a vázszerkezetre épített szöghajtóművek, kúpkerék-hajtóművek közvetlenül hajtják meg. A túlterhelés elleni védelmet pedig, a hajtásba épített láncos vagy súrlódó tengelykapcsolók látják el.
KÉSES APRÍTÓHENGEREK
A szárzúzó, vagy száraprító gépek másik – a gyakorlatban egyre szélesebb körben alkalmazott – gépei a különböző konstrukciójú késes aprítóhengerek. A késes aprítóhengerek kialakítása lehet nagy átmérőjű zárt hengeres, vagy kisebb átmérőjű zárt-, vagy nyitott hengeres konstrukció.
A zárt, nagy átmérőjű aprítóhengerek több hengertagból álló vontatott konstrukciók. A durvalemezből kialakított hengerek átmérője 600–800- és akár 1000 mm is lehet. A hengerek palástján a ~100 mm magasságú kések az alkotó irányba párhuzamosan, vagy azzal szögben vannak elhelyezve, a darabszámuk – az átmérőtől függően – 12 és 24 db is lehet. A hengerek zártszelvényű keretszerkezetbe vannak csapágyazva. Az aprító-, illetve zúzóhatás növelésére a hengerek vízzel feltölthetők. Ebben az esetben ezek a berendezések hatékony gyomirtást- és sekély talajművelést is végeznek. A nagy átmérőjű késes aprítóhengerek 3 m munkaszélességig szólóhengerekként üzemeltetett függesztett gépek, míg a nagyobb munkaszélességnél kapcsolt csukható vázkeretű, vontatott gépkapcsolatok.
A kisebb átmérőjű, a 600 mm alatti késes aprítóhengerek, nagyon változatos kialakításban és konstrukciós megoldással készülnek. Alkalmazásukkal a száraprítás területe, az újabban egyre terjedő, és egyre nagyobb területen alkalmazott zöldtrágyázás, fedőnövények használata esetén jelentősen bővíthető. Az ebbe a kategóriába tartozó késes aprítóhengerek önálló konstrukcióként, kisebb munkaszélességgel, 3 m-ig függesztett fix vázkerettel, a nagyobb munkaszélességű változatok összecsukható vázkeretűek és vontatott kivitelű konstrukciók, akár 9 m-es munkaszélességgel. A késes aprítóhengerek nyitott vagy zárt dobjai osztottan vannak csapágyazva a vázkeretbe. A kopásálló anyagból készített egyenes-, vagy csavart kések alkotó mentén egyenesen, vagy csavart vonal mentén, vagy szögben vannak az osztott dobokra rögzítve. A késtartó dobok egysorban, vagy kétsorban vannak elhelyezve. A forgó részeket – egyes konstrukcióknál – fedőlemezek takarják. A késes aprítóhengerek gépkapcsolatban a rövidtárcsákra, kultivátorokra szemenkénti vetőgépekre, de egyes napraforgó adapterekre is fel vannak szerelve.
Az ismertetett konstrukciójú vízszintes és függőleges tengelyű szárzúzó, mulcsozó gépek, valamint a nagy átmérőjű késes száraprító hengerek és a késes száraprítók, a hazai és külföldi gyártók gyártmányában széles típusválasztékában elérhetők a hazai felhasználók részére.
Dr. Kelemen Zsolt
(fotó: Farkas Imre)
GÉPmax Tudástár: szárzúzó – a betakarítás után visszamaradó tarló és szármaradvány aprítására szolgáló mezőgazdasági gép, amely vízszintes vagy függőleges tengelyű vágószerkezettel, illetve késes aprítóhengerrel dolgozhat; feladata a gyors lebomlást segítő finom aprítás és az egyenletes terítés, hogy a következő talajmunka és vetés biztonságosan elvégezhető legyen.
