A hannoveri Agritechnica szakkiállításon mutatta be legújabb fejlesztéseit a vetésellenőrző technológiákra szakosodott Digitroll Kft. Kőrösi Gergő, a cég tulajdonos-ügyvezetője szerint a magyar, mindössze tizenhat fős agrárelektronikai csapat ma már világszinten elismert vetőgépgyártóknak szállít szenzorokat, évente nagyjából százezer vetősort felügyelnek ezekkel. Az interjúban az új termékekről, a versenyelőny összetevőiről és a vetési analitika felé vezető útról kérdeztük.
ÚJ FLOWSENSE-VÁLTOZATOK ÉS A BLACKEYE
– Önök már visszatérő vendégek itt Hannoverben. Mivel rukkoltak elő az idei Agritechnicán?
– Az igazán fontos újdonságaink a szenzorainkhoz kapcsolódnak. A meglévő gabonavetőgépekre való, jól ismert FlowSense-szenzorunkból – amely megszámolja a magokat a vetés során – két nagyobb verziót fejlesztettünk. Ezeket már nem csak gabonavetőgépekre, hanem szemenkénti vetőgépek műtrágya-sorainak felügyeletére is szánjuk, ahol előre kell jelezni például az eltömődést. A technológiánk elég gyorsan és megbízhatóan meg tudja mondani, ha a nagy dózisú műtrágyakijuttatásnál probléma adódik a gépen.
Emellett szemenkénti vetőgépekre fejlesztettünk egy új, klasszikus szenzort is, ezt mi PlantEye-nak hívjuk. Az idei szezonban több nagy cég segítségével, szántóföldi körülmények között, konkurens termékekkel összehasonlítva teszteltük. A tapasztalatok alapján jelenleg ez az egyik legpontosabb ilyen rendszer a piacon.
Közben a szoftveres oldalon is sokat léptünk előre: az ISOBUS-os megjelenítést és a saját tabletes alkalmazásunkat is átdolgoztuk, hogy átláthatóbb legyen a felhasználói felület, könnyebben értelmezhetőek legyenek az információk, és egyszerűbb legyen a retrofit rendszereink telepítése a végfelhasználók számára.
– Hol van most a szűk keresztmetszet? Ha akár más földrészről is jön egy komolyabb érdeklődő, mitől kezd el „fejvakarós” lenni a helyzet?
– Ez az egyik „legjobb” probléma: amikor azon kell gondolkodni, hogyan szolgáljuk ki az igényeket. A termékeink műszaki felépítését úgy alakítottuk ki, hogy nagyon hasonló módon kelljen őket összeszerelni, ez nagy rugalmasságot ad a gyártásnak: könnyebb egyik típusról a másikra átállni.
Természetesen van kapacitáskorlátunk. Ha ezt megközelítjük, bizonyos gyártási lépéseket, terméktípusokat lehet duplázni, átszervezni, de ez sem végtelen. 2023 nagyon sikeres év volt a Digitroll számára, 2024-ben viszont – az agrárpiaci visszaeséssel együtt – mi is megéreztük a lassulást. Sokan még mindig a 2024-es szinten vannak, mi szerencsére egy év után vissza tudtunk kapaszkodni a 2023-as szintre, és a 2026-ban a meglévő rendelésállomány alapján ezt várhatóan meg is haladjuk. Jelenleg úgy látjuk, ki tudjuk szolgálni az igényeket, de most már tényleg előre kell gondolkodnunk kapacitásban és szervezésben – ez az a bizonyos „fejvakarós” rész.
SZABADALOM, IDŐELŐNY, MINŐSÉG: MI A DIGITROLL „TITKA”?
– Eltelt néhány év, akár a SeedEye-ra gondolva is: a versenytársaknak volt idejük utolérni Önöket, mégsem látunk náluk akkora áttörést. Mi a Digitroll titka?
– Ezt pontosan csak akkor tudnánk megmondani, ha a konkurens termékeket belülről ismernénk, de mi többnyire csak kiállításokon látjuk őket. Én két fő tényezőt emelnék ki.
Az egyik a szabadalmunk, ami láthatóan jól véd minket: azt, amit mi csinálunk, így szó szerint nem lehet lemásolni. Biztosan létezik más műszaki út ugyanoda, de ha elég ügyesek voltunk, akkor a mi megoldásunk a legolcsóbban előállítható változat a piacon. Hiába talál ki valaki Amerikában vagy Olaszországban működő magszámláló technológiát, ha a végén sokkal drágábbra jön ki a beépített, költségesebb technológia miatt.
A másik az időelőny. A Väderstadnak ebben sokat köszönhetünk: rajtuk keresztül a technológia nagyon gyorsan ismertté vált, nagy mennyiségben került ki a piacra, és erre tudott ráépülni egy jól működő gyártás. Minél nagyobb a darabszám, annál jobb áron lehet gyártani a szenzort – ez a gépgyártók számára is vonzó.
És persze ott a minőség. Ahogy lenni szokott, a termékeknek voltak „gyerekbetegségei”, voltak minőségi reklamációk is, de mi minden esetben kivizsgáltuk ezeket, kerestük az okot, és beépítettük a javításokat. Ma ott tartunk, hogy éves szinten nagyságrendileg 100 000 szenzort gyártunk, ami körülbelül ugyanennyi vetősort jelent. 2025-ben, közel százezer kiszállított szenzorra öt darab reklamációnk volt. Én ezt nagyon nagy eredménynek tartom: gyakorlatilag szinte meghibásodás nélkül működnek ezek a termékek. Ez annyira erős érv a gépgyártók szemében – az ár és a működés mellett –, hogy ezzel nehéz versenyre kelni.
– A nagy vetőgépgyártók hogyan választanak végül szenzortechnológiát?
– Jó példa erre a Kverneland. Ott is láttuk, hogy nagyon sok éven keresztül teszteltek minden lehetséges megoldást, várták a konkurenseket is, hogy mivel állnak elő, és csak azután döntöttek úgy, hogy a mi termékünket választják. Ők saját maguk, valós, szántóföldi körülmények között, sok helyen tesztelik a rendszereket – ezt egy nagy vetőgépgyártónak sokkal könnyebb megszerveznie, mint nekünk. Az igazi verseny és az igazi döntések így a piacon dőlnek el. Ha a folyamat végén az jön ki, hogy a mi megoldásunk a jobb, akkor hál’ Istennek minket választanak. Én ezt egy igazságos, tisztességes versenynek látom.
VETÉSI ANALITIKA ÉS TÉRKÉPEK: ÚJ IRÁNYOK
– Merre tovább, mik a következő fejlesztési irányok?
– Néhány éve rajzoltam egy „vetőgép-fát”: a fa törzse a vetőgép-piac, két nagy ága a gabonavetés és a szemenkénti vetés, a kisebb ágak pedig a különböző vetőgéptípusokat jelképezik. A Digitroll első célja az volt, hogy ennek a fának az összes ágára legyen megoldása – bármilyen szenzorigény érkezik a vetőgépgyártók felől. Mostanra, 2025-re gyakorlatilag eljutottunk oda, hogy egy speciális, szíjadagolású szemenkénti vetőtípust leszámítva mindenre van technológiánk. Sokan ismerik azokat a szemenkénti vetőelemeket, mint a John Deere BrushBelt-je vagy a Precision Planting belt-es rendszerei, ahol szíjon, futószalagon mennek ki a magok. Erre az egy típusra nincs még kifejlesztett szenzorunk. Közben viszont azt látjuk, hogy a piac inkább a Väderstad Tempo-típusú, nagy sebességű, „kilövős” vetés felé mozdul.
A következő nagy lépés az, hogy magát a vetést kezdjük el sokkal mélyebben „látni”. Ma már megmondjuk, vet-e a gép, mennyi magot juttat ki, van-e eltömődés – ez egy nagyon fontos alapinformáció. Mi ennél tovább szeretnénk menni, vetési analitikát szeretnénk készíteni a saját szenzorainkon keresztül.
A célunk az, hogy olyan térképeket tudjunk adni, amelyeket farm menedzsment rendszerekben lehet használni: GPS-koordinátákkal ellátott, színes térképeket az adott tábla vetésének minőségéről. Ezek az adatok a további műveletek – talajmunkák, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem – megtervezéséhez, illetve a következő évi vetéstervezéshez adhatnak valós, helyspecifikus támpontokat.
– Ön szerint a szakma tud majd mit kezdeni ezzel az adatmennyiséggel?
– Hogy az így keletkező adathalmazt pontosan mire használja majd a szakma, az már egy következő lépés, de én nem nagyon tartok attól, hogy ne lenne haszna. Mi azt látjuk, hogy egyre inkább elvárás lesz a vetésről is ugyanúgy térképes, precíz információval rendelkezni, mint sok más műveletről.
Unatkozni biztosan nem fogunk: jelenleg is több fejlesztésünk fut párhuzamosan. A kiállításokra mindig csak a kész termékeket hozzuk ki, a prototípusokat és a még titkos együttműködéseket a háttérben tartjuk, amíg a partner vetőgépe meg nem jelenik a piacon. Amikor pedig a gépen már ott lesz a mi szenzorunk, onnantól kezdve maga a vetőgép mutatja meg, mire képes a Digitroll technológiája.
Fodor Mihály
GÉPmax Tudástár: vetési szenzor – Vetőgépre szerelt érzékelőrendszer, amely valós időben méri a mag- és/vagy műtrágyafolyamot, jelzi az eltömődést és a kimaradást, és ISOBUS/tabletes felületen adatot ad vetésellenőrzéshez és vetési analitikához.
