2025 szeptemberében Hollandiában a John Deere gyakorlatban mutatta be az állattenyésztéshez kötődő újdonságait: az F8/F9 önjáró silózókat, a fi x és változó kamrás hengeresbálázók következő generációját, valamint a precíziós gazdálkodási megoldásokat – köztük a Milk Sustainability Centert. A fókuszban végig a takarmány-előállítás, a minőségbiztosítás és az adatvezérelt telepi döntéstámogatás volt.
A HELYSZÍN: VROEGE FARM
A bemutató a Vroege Farm tehenészetnél zajlott Emmen közelében. Az üzem 550 hektáron gazdálkodik (fű, kukorica, cukorrépa; burgonya bérművelésben), a takarmányozás teljes TMR-technológia alapján megy (teljes kevert takarmányadag), viszonylag magas kukoricaaránnyal. A gazdaság 1 100 fejőstehenet tart (összesen 1 260 tehén), a növendékállomány 800 egyed. Éves tejtermelésük 15,3 millió kilogramm, 4,17% zsírral és 3,55% fehérjével; 2024-ben a tehenenkénti termelés 12 079 kg volt 4,16% zsírral és 3,53% fehérjével. Az átlagos szomatikus sejtszám 178 000. A fejés 50 állásos GEA körforgós rendszerben történik. A cél: nagy mennyiségű, jó beltartalmú tej, szilárd lábszerkezet, visszafogott testméret. A telepen a CRV FeedExcel program keretében takarmányfelvételi vizsgálatok futnak. 10 családtag és együttműködő partnerek dolgoznak, összesen 25 alkalmazottal.
ÖNJÁRÓ SILÓZÓ – JOHN DEERE F8/F9
Az első, a gyakorlatban is bemutatott gép a nagy teljesítményű önjáró silózók új generációja volt, az F8 és F9 közül mi az előbbibe ülhettünk be. A fejlesztés három pillérre épül: tartós csúcskapacitás, jelentős automatizálás és a teljes John Deere-ökorendszerhez való szoros illeszkedés. A gépek központi kezelőfelülete a G5 integrált kijelző, amely egységesíti a beállításokat, a munkafolyamatok dokumentálását és a kommunikációt a telepi oldallal. A bemutatón a gép változó hozam mellett is állandó áteresztőképességgel meggyőzően dolgozott; a betakarítás támogatását az automatikus terhelésszabályozás tette kézzelfoghatóvá.
A vezetőtámogatás gyakorlati haszna a részletekben érhető tetten.
A haladási sebesség és a beállítások – például a szecskahossz, a szemroppantás mértéke és a változó anyagáramlás kezelése – a terheléshez és a nedvességhez igazodva finoman szabályozhatók. A valós idejű hozam- és nedvességmonitoring nemcsak a pillanatnyi döntéseket segíti (például tábla- vagy tételhatárok jelölése), hanem a betárolás és a későbbi etetés számára is visszakereshető, auditálható adatsort ad. A kezelői hibák és a szubjektív eltérések így csökkennek, a minőség szórása mérséklődik, ami közvetlenül látszik a siló stabil fermentációjában és a napi takarmánykiosztásban.
A megbízhatóság és a lecsökkent karbantartási idő a hosszú műszakokban válik igazán értékké. A jobb megvilágítás, a könnyebben hozzáférhető szervizpontok, a kulcsfontosságú alkatrészek védelme és a valós gépállapotot mutató figyelmeztetések mind a tervezhetőséget segítik. A ki- és átszerelési műveletek – adaptercsere, beállítások, tisztítás – gyorsabbak és átláthatóbbak, így a gép több időt tölt munkába, csökken az állásidő. A bemutatón kiemelték: azokban az üzemekben, ahol a betakarítási időablak tényleg szűk, az óránként megfogott plusz tonnák és a kevesebb megállás hozza meg a különbséget, nem a katalógusban megadott nagy motorteljesítmény.
Üzemeltetői szemmel a legnagyobb hozzáadott érték az adatok láncolata. A gépből érkező szecskahossz-, nedvesség- és teljesítményadatok azonnal megjelennek az Operations Centerben, és összekapcsolhatók a logisztikával (kocsik, átrakás, betárolóhely), illetve a telepi kiosztási célértékekkel. Amikor a betárolt tételekhez vissza lehet kötni a betakarítás körülményeit, a napi TMR-recept finomhangolása biztosabbá válik: kevesebb a „meglepetés” a tömegtakarmány minőségében, a literenkénti költség jobban kézben tartható. Nagyüzemekben – mint például a Vroege Farm – ez a különbség a szezon végén számszerűsíthető.
A kezelő szerepe közben nem csökken, hanem átalakul: a figyelem betakarítás minőségére, és a döntéstámogatás helyes használatára tolódik. A rendszer akkor hozza a legtöbbet, ha a gép-, a tárolási és a telepi adatok ténylegesen egy helyre futnak be, és a napi jelentésekben visszaellenőrzik őket. A bemutató tanulsága: az automatizálás itt nem „kütyü”, hanem munka- és kockázatcsökkentés, amely a hektikusan változó betakarítási környezetben ad stabilitást. A gépcsoport hatékonyságát a kiszolgálás is meghatározza: a szállítójárművek feltöltését segítő kamerák és jelzőrendszerek, valamint az automatikus töltőrendszer csökkenti az egyenlőtlen pótkocsi- és mellétöltés kockázatát. Meredekebb, tagoltabb táblákon a menetstabilitást támogató funkciók– összkerékhajtás, automatikus nyomatékelosztás – teszik simábbá a gép mozgását, így a kezelő figyelme az adapterre és a pótkocsik töltésére összpontosulhat.
KEMPER 400PRO – BETAKARÍTÓ ADAPTER
A silózó teljesítményét a megfelelő adapterválasztás teszi teljessé. A Kemper 400Pro Multicrop, akár megdőlt vagy kevert (cirok+kukorica) növényállományok betakarítására készült. A fülkéből működtethető ComfortRide/ComfortProtect megoldások a kezelő kényelmét és a gép védelmét növelik, míg a szervizpontok egyszerűsítése, az új világításcsomag és a jobb fordulékonyság a napi teljesítményre hat közvetlenül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az F8/F9 kapacitása az adapter oldaláról is biztosított, így a munkaminőség szűk betakarítási időablakban is tartható.
HENGERESBÁLÁZÓK – ÚJ VÁLTOZÓ ÉS FIX KAMRÁS GENERÁCIÓ
A hengeresbálázó kínálat teljes megújítása a gyakorlatban két területre céloz: a kezelőtől függetlenebb, egyenletes bálaminőségre és a nagy teljesítményű biztonságos üzemeltetésre. A változó kamrás szegmensben a V452M 1,2×1,6 m tartományban készít bálákat, a többrétegű heveder és a továbbfejlesztett kamrageometria nagyobb anyagáram mellett is stabil bálaforgást biztosít. A rendfelszedő munkaminőségét az automatikus vonórúdirányítás javítja; a gép „érzi” a takarmány heterogenitását, és a beállítások automatikusan igyekeznek egyenletes bálakamratöltést biztosítani. A betakarítási időszakban ez nem csak a komfortot, hanem a bálák minőségét is javítja: a bálatömörség és a forma szórása így jelentősen csökken.
A gépkezelő terhelését a sebesség- és kamranyitási automatizálás, a kötözési folyamat felügyelete, a háló/fólia beállítási ajánlásai és a szenzoros alapú figyelmeztetések csökkentik. Amikor a gép jelzi az optimális haladási sebességet, vagy épp a rend végéhez közelítve időzíti a kötözést, a kezelőnek kevesebb döntést kell hoznia. A nedvességmérés és a dokumentálás közvetlenül a telepi oldalnak szól: a tételek visszakereshetők, az eltérések láthatóak, a logisztika pedig ennek tudatában szervezhető. A dokumentáció nem adminisztrációs teher, hanem a későbbi takarmányozási pontosság előfeltétele.
A fix kamrás bálázók új generációja ugyanezt a logikát követi: a kevesebb mozgó alkatrész és az erősített bálakamra kialakítása nedves, nehéz anyagokban és a hosszú műszakokban fizetődik ki. A termények közti gyors átállás itt is kiemelt cél volt; az ISOBUS-kapcsolat és a G5 kijelző egységesített felületet biztosít, így a gépkezelőknek is egyszerűbb üzemeltetést biztosít. A kötözési opciók – legyen szó hálós vagy fóliás megoldásokról – a gép által javasolt paraméterekkel gyorsabban beállíthatók, a hibaarány alacsonyabb.
A bemutató alapján megállapítható, hogy a hengeresbálázók hozzáadott értéke nem a rekord bálaszámban mérhető, hanem abban, hogy szűk betakarítási időablakokban is megmarad az állandó minőség. A takarmányozás szemszögéből ez egységes bálatömörséget és dokumentált nedvességértéket jelent. A logisztikai lánc ugyanígy profi tál: a bálák mozgatása, rakodása, szállítása közben kevesebb a sérülés és az állásidő. A kezelői oldalból adódó bálaminőségromlás az automatizálás miatt alacsonyabb, és ez a teljes betakarítási folyamat teljesítményében is látszik a szezon végén.
Összességében a frissített hengeresbálázó sorozat a „kevesebb hiba, több előrejelezhetőség” irányba tolja a betakarítási folyamatot. Ahol a telepi oldalon tétel- és minőségnyilvántartás fut, ott a bálázó dokumentált adatai nem dísznek kerülnek a rendszerbe, hanem az etetési tervek alapjául szolgálnak. Ez a szemlélet a Vroege Farm méretű üzemekben válik igazán látványossá.
Az üzembiztonság szempontjából fontos az eltömődéskezelés és a gyors újraindítás: a leengedhető padlólemez és a rotor környezetének nyithatósága lerövidíti az állásidőt. A rendfelszedő elemeinek kenése és a láncok felügyelete automatizált, így csökkent a napi karbantartásra fordított idő, és ezzel együtt csökken a meghibásodás is. Az ISOBUS-vezérlés révén a hengeresbálázók ugyanazon terminálon, azonos kezelési logikával működnek – ez különösen nagy előny a gépkezelők közti váltásnál.
PRECÍZIÓS GAZDÁLKODÁS– TEJÁGAZATI INTEGRÁCIÓ
A bemutató másik fő üzenete a „végigkövethető-adatlánc” volt. A John Deere G5 kijelzői, a StarFire műholdvevők és az Operations Center egységes platformot adnak a takarmánytermelés és -betárolás automatizálására és dokumentálására: szecskahossz, nedvesség, anyagáram, gépterhelés, bálatömörség egy rendszerben rögzíthetők. Ezek az adatok a telepi oldalon válnak igazán értékessé, amikor a napi takarmányozási döntésekhez, a készletgazdálkodáshoz és a minőségbiztosításhoz közvetlen visszacsatolást adnak. Ezt a hidat erősíti a John Deere és a DeLaval közös Milk Sustainability Center: célja a növénytermesztési és állatoldali adatok integrálása, a fenntarthatósági riportok (kibocsátás, tápanyagmérleg) és a takarmányminőség nyomon követése. A Vroege Farm mérete és fejlettsége jól mutatja a modell lényegét: nagy mennyiség, sok tétel, szűk időablakok – ezért az egységes, gépből érkező adatok és az MSC összekapcsolása stratégiai előnyt ad a veszteségcsökkentésben és az előállított tej költségének kontrolljában.
Fodor Mihály
GÉPmax Tudástár: John Deere F8/F9 silózók – Az új generációs önjáró silózók automatizált hozam- és nedvességmonitoringgal, terhelésszabályozással és Operations Center-integrációval támogatják a következetes takarmányminőséget és a telepi döntéstámogatást.
