Az egyenletes talajfelszín a pontos vetés záloga

A tavaszi vetési szezon hamarosan befejeződik. Az idei év igen aszályosnak indult, aztán jött csapadék, néhol nem is kevés. Ezek után azt láttuk, hogy nagyon sok helyen óriási defláció követte a csapadékot, és a szél hatására a már sokat emlegetett talajveszteség is nagyon jól látszódott – erről sok kép is felkerült az online térbe. Sajnos a száj- és körömfájás vírus elég nagyot ugrott, így még egy kitűnő telep került „felszámolásra”, holott a védekezést csúcsra járatták!

EGÉSZSÉGES TALAJRA MINDIG SZÜKSÉG LESZ

Egyre többet hallunk arról, hogy a lakosság egészségesebben szeretne táplálkozni, azonban azt is, hogy néhány nem egészen épelméjű teljesen más alapokra szeretné átállítani a táplálkozást. A növénytermesztés szemszögéből teljesen mindegy, mert akár egyik, akár másik formához alapanyag kell! Azért, ha a normális táplálkozásnál maradunk, akkor ezen az oldalon is egyre többet hallunk az egészséges élelmiszerről. Azt mondják, hogy egészségesebb talajban előállított terménnyel táplálkozva egészségesebbek leszünk. Ebbe az irányba is el kell gondolkodnia egy mezőgazdásznak. Lehet, hogy egy kicsivel kevesebb termés, de egészségesebb, a végén többet fog érni.

Mitől lesz a talaj egészségesebb? Mitől tudunk majd biztonságosabban termelni? Először azt kellene megvizsgálnunk, hogy mitől tudunk majd biztonságosabban termelni? Mitől lesz több nedvesség a talajban? Mitől marad meg a termőföld a helyén, ahelyett, hogy az autópályára kerülne?A nagyon intenzíven művelt talaj felszínét és a borítatlan felületeket könnyebben elhordja a szél és a víz. Az idei tavaszon is lehetett látni, hogy ahol borítatlan volt a felszín (szántás), ott a nagyobb csapadék már lefolyt, másutt a felszínt a szél vitte el. Az ilyen eróziók következtében nagyon nagy mennyiségű termőréteget lehet veszíteni, és sajnos ez nem most kezdődik, hanem az igazi termőrétegnek, a tudósok szerint, nagyon sok helyen már csak imitt-amott lehet a nyomait látni.

Ami még megmaradt, azt kellene megőrizni, hiszen visszaépítésről nem is tudom, hogy egyáltalán lehet-e beszélni. Az egyik iskola azt mondja, továbbra is mindent intenzíven kell művelni, mert így biztosítható a magas szintű hozam. A másik azt mondja, ha nem művelünk talajt, akkor több és jobb lesz a talajélet, és ennek eredményeként majd a termések is megállják a helyüket, ill. egészségesebb is lesz a termés! Mi a megoldás? Azt látjuk, hogy ami eddig működött vagy működni látszott, most elkezd dadogni, és az extrém időjárási körülmények között nem működik. Váltani kellene, de hogyan?

AMIRE ODA KELL FIGYELNI!

A talajművelés mindig is a kombájn mögött kezdődött. Annak függvényében, hogy milyen tarlót hagyunk, eldönthetjük a talajművelés milyenségét. A no-tillben az a jó, ha a kalászokat éppen leszedjük/lefésüljük, és az összes szalmaszár állva marad. Aki egy kicsit is talajt művel, ott már az alacsony tarló a megoldás, utána az azonnali sekély tarlóhántás. A no-tillnél a minél hosszabb álló szalma az, ami védi a felszínt, és csökkenti a kipárolgást. A mulcsos technológiában pedig az egyenletesen szétterített szalma és a sekély tarlóhántás, a kapillaritás megszüntetése az, ami védi és a talajban tartja a nedvességet!

A tarlóhántás után az árvakelésre kell odafigyelni. Hasonló a helyzet, mint a takarónövények esetében. Nyáron, a nagy melegben nem jó, ha ilyen növények nőnek, mivel nagy mennyiségű vizet párologtathatnak el. Ezért amint az árvakelés elérte a kb. 10 cm-es magasságot, el kell tüntetni. Ezt kémiai vagy mechanikus úton végezhetjük. Ha a felszín egyenetlen, akkor érdemes egy sekélykultivátorral a felszínt egyengetve elvégezni az árvakelés kivágását.

Az őszi magágy- vagy alapműveléseknél, attól függően, hogy mekkora a szármaradvány mennyisége, és milyen vetéstechnikával rendelkezünk, a talajművelés intenzitása változhat. A Terrano család kultivátorait, a 28-30 cm kapahúzással és a MulchMix kaparendszer TerraCut kapáival akár már a sekély tarlóhántásban, ill. az árvakelés kivágásában is használhatjuk. Az őszi mélyművelésnél a nagy mennyiségű szármaradvány bedolgozására a MulchMix kaparendszert használjuk.

A három-, ill. négygerendelyes Terranók intenzíven keverik a földet. A két változat között az a különbség, hogy a négygerendelyesben több ideig bent van a föld, így jobban egyenget, ill. a szármaradványt is több ideig viszi magával, jobban terít.

Azokon a területeken, ahol kevesebb a szármaradvány, ott a MulchMix kaparendszert le lehet cserélni az LD kapákra. Ennek hatására a keverési intenzitás csökken, igen kemény, száraz körülmények között kevésbé hantol, ezenfelül csökken a vonóerőigény!

VETÉSRE ALKALMAS TALAJFELSZÍN

Az egyenletes talajfelszín nagyon fontos a precíz vetés eléréséhez. Egész éven át, amikor a termőföldön közlekedünk (növényvédelem, aratás, szállítás), kisebb-nagyobb nyomokat hagyunk magunk mögött. E nyomokat nagyon fontos megszüntetni, mert csak így tudunk majd precízen vetni, ill. a nyomokba vetett növények nehezebben fejlődnek, kisebb termést adnának. Vannak sekély talajegyenlőtlenségek, amelyeket a Cruser segítségével ki lehet szedni, de a mély nyomokhoz mélyebben a talajba kell nyúlni. A talaj hordozóképessége a talajművelés intenzitásának csökkentésével és a köztes növények termesztésének elindításával egyre jobban nőni fog. Egyre több gyökér lesz a talajban, aminek az az eredménye, hogy jobban megtartja a munkagépeket, ezáltal kevesebb lesz a mélyreható taposás.

Azokban a régiókban, ahol nagy a terméspotenciál, így a szármaradványból is nagy mennyiséggel rendelkezünk, a bekeverésére a Tiger család gépei alkalmasabbak. A Tiger AS-nél a kapák 23–24 cm-es húzásban vannak, négy gerendelyen. Ahol a vetéstechnika olyan, hogy a nagy mennyiségű szármaradvánnyal kevésbé boldogul, ott a MulchMix rendszerrel nagy mennyiséget be lehet dolgozni a talajba, de itt is, hasonlóan a Terranóhoz, amikor nem kell a nagy intenzitás, akkor az LD kapákkal tudunk dolgozni. A Tiger eredetileg az eke kiváltására készült, így a mélyművelésben 35 cm-ig gond nélkül üzemeltethető, ezáltal meg lehet szüntetni a mélyben levő káros tömörödéseket. A kultivátorokat használva arra törekedjünk, hogy mindig vetésre alkalmas felszínt hagyjunk magunk mögött! Azért is érdemes erre gondolni, mert nem látjuk a jövőt, nem tudni, milyen időjárás következik. Ha netán egy csapadékos időszak jön, akkor már egy kész magágyunk van, amibe csak vetni kell.

A termőföld akkor is pihen, ha éppen a kultúrnövény helyén egy köztes növény terem. A köztes növények intelligens termesztésére szükség van, ugyanis így tudunk plusz nedvességet, szenet és életet vinni a talajba. Amikor beáll egy jó, egészséges talaj, akkor már a kultúrnövények is jobban fogják érezni magukat, és különböző stresszes helyzetekben (időjárás, rovar-, ill. gombatámadás) másképp reagálnak, mint egyébként, itt a saját immunrendszerük is képes nagyon sok mindenre.

Az egészséges talajból származó termények beltartalma is jobb lesz. Ezáltal a fogyasztó is egészségesebb, legalábbis erre gondolunk, így a piac egyre jobban elvárja ezt.

A mezőgazdásznak a termelés mellett jó lenne, ha maradna ideje arra is, hogy minden éveben minden parcellája mellé legalább egy csemetét ültessen.

Szász Zoltán +36-30/743-0302

Képek forrása: Horsch