Minden évben, a hideg idő beálltával fokozatosan menedéket keresnek a rágcsálók, amivel megzavarják az emberek otthonának nyugalmát. Nem csak a jelenlétükkel, inkább a kártételükkel.
Miért jelennek meg a ház körül?
Alapvetően a rágcsálók többsége erdők és mezők lakója, ám ahogy közeledik a hideg, úgy kezdenek el melegebb helyet keresni maguknak. A háztartási épületekben pedig nemcsak meleget, de sokszor élelmet is találnak, ami igen vonzóvá teszi számukra a beköltözést.
Amikor megtalálják a megfelelő helyet, akkor pedig a szaporodást is megkezdik, amihez nyugalomra van szükségük. Éppen ezért az emberek által épített, ugyanakkor nem sűrűn látogatott helyeket preferálják, mint pl. garázs, tároló, műhely, pince, kazánház és kinti épületek. Ha a pince föld padlóval rendelkezik, akkor kifejezetten szeretnek járatokat vájni és fészket építeni. Mivel a legtöbb ilyen épület nem rendelkezik alapvetően számukra hasznosítható táplálékkal, ezért bemerészkedhetnek a házba, spájzba és konyhába is. Ahol a tárolókban más állatok számára takarmányt halmozunk fel, úgy ezekből képesek mazsolázni, átrágva magukat a zsákokon.
Két fontos érdekesség a rágcsálókról – minél többet tudunk, annál könnyebb védekezni ellenük!
- Sokan szoktak bosszankodni, hogy miért rágcsálnak meg mindent, ami nem is étel? Miért tesznek kárt vezetékekben, kábelekben, műanyag vagy gumi eszközökben, alkatrészekben? Erre a válasz, hogy a rágcsálóknak a fogai folyamatosan nőnek, és ahogy rágcsálnak folyamatosan kopnak is. Egy ördögi kör – folyamatosan rágnak, ezért folyamatosan nőnie kell a fogaiknak, illetve mivel folyamatosan nőnek a fogaik, folyamatosan rágcsálniuk kell. Ezért nemcsak a táplálékot fogyasztják el, hanem folyamatosan rágcsálniuk kell – a természetben farönkökön koptatják a fogaikat.
- Szapora állatok, ahogy az a köztudatban is benne van, de hogy mennyire? Az egerek például 6 hetes korukban már ivarérettek! Tehát igen hamar képesek a vemhességre, ami náluk mindössze 20 napig tart. Ezért nagyon fontos, hogy igyekezzünk megelőzni a fészkelést!
Hogyan vesszük észre a jelenlétüket?
- A bejáratuk egy kis rés vagy nyílás, ami sarkokban, padló és fal illeszkedésénél lehet a legtöbbször. Érdemes megnézni zsákok, dobozok, tárolóládák mögötti helyeket.
- Lábnyomokat is hagyhatnak maguk után, amik könnyen felismerhetők, és legtöbbször a farkuk nyoma is észlelhető.
- Ürülékük és vizeletük szaga igen jellegzetes, szúrós szagú. Ürülékük kis hengeralakú és fekete színű.
- Hangjukat is hallhatjuk, ha csend van a lakásban, illetve mozgolódásuk, kaparászásuk, rágcsálásuknak is sajátos hangja van.
Védekezési lehetőségek
A piacon több, kifejezetten a rágcsálók ellen való védekezési mód is megtalálható. Ezek közül a legismertebb talán a méreg és a csapda. A mérgeknek több hátránya és veszélye is van:
- A mérget elfogyasztó rágcsáló nem hullik el azonnal, ezért háziállatainkra is veszélyt jelenthet. Macskák és kutyák is elkaphatják méreggel a szervezetében, ezzel pedig őket is megmérgezzük.
- Az így elhullott állat teteméről előre nem tudhatjuk, hol találjuk. Ennek egy idő után szaga van, ami nem is kellemes, és a tetem fertőzőveszélyes is lehet.
- A rágcsálók sokszor hordoznak magukkal bolhát, amik az elhulláskor máshol keresnek biztonságot – macskában, kutyában, gyermekek hajában.
- A kihelyezett mérgeket véletlenül fogyaszthatja gyermek és/vagy háziállat is.
A csapdák elsősorban az egerek elfogására készültek. Ezeket zárt térben szokták alkalmazni, és legtöbbször sikeresek is. Ezek között vannak az élvefogó csapdák, amik kihelyezés után élve fogják el, zárják be a rágcsálót. Legnagyobb hátránya, hogy csak egy állatot tud megfogni, valamint utána természetesen saját magunknak kell eltávolítani a házból. A hagyományos csapdák, ragasztós csapdák esetén az egér ott pusztul el helyben, ami után a tetemről szintén magunknak kell gondoskodni.
Miért jobb ultrahangos riasztóval védekezni?
Az előbb felsorolt védekezési lehetőségek hátrányai – gyermekekre és háziállatokra való fertőzésveszélyek, a tetemekkel vagy élő rágcsálóval való bajlódás – teljes mértékben elkerülhetők. Az ultrahangos rágcsálóriasztók legnagyobb előnye, hogy kihelyezés után csak annyi dolgunk van, hogy néha ellenőrizzük. A változatos hangfrekvencia és a véletlenszerűen generált intervallumban kiadott hangok biztosítják, hogy készülékeinket ne tudják megszokni a rágcsálók. Ez az egyik legfontosabb kritériuma az ultrahangos riasztóknak. A másik pedig a kihelyezés.
Hogy működnek az ultrahangos riasztók?
Az emberi fül számára hallható hangok 20 és 20 000 Hz között mozognak, ahol a 20 Hz a legmélyebb, 20 000 Hz (= 20 kHz) pedig a legmagasabb hang. Ez egy erős becslés, hiszen a legtöbben 13 kHz feletti magas hangokat már nem hallják. A 20 kHz-nél magasabb hangokat hívják ultrahangnak.
A Doxmand ultrahangos riasztók 18-30 kHz tartományban lévő hangokat bocsájtanak ki a már említett véletlenszerű sorrendben. Az ultrahang bár nagyon hatékony, a szilárd tárgyakon nem képes áthatolni, ezért a kihelyezésük nagyon fontos meggondolást igényel.
Az ultrahangos rágcsálóriasztók működési elve, hogy az állatok számára idegesítő, zavaró hangot ad ki, aminek hatására a riasztó által védett területet elkerülik. A készülékeket érdemes a feltételezett bejárási iránnyal szemben elhelyezni, ezzel megakadályozva a bejutást. Természetesen a rágcsálók, ha már nagyon odaszoktak, esetleg fészkük is van már, akkor másik útvonalat keresnek, ezért érdemes a meglévő készüléket áthelyezni – ha másik bejárási irányra gyanakszunk, vagy több készülékkel kiegészíteni.
