Az időjárási szélsőségek fokozott megjelenése, a megfelelő munkaerő hiánya egyre nagyobb méretű és tömegű gépek beszerzésére készteti a gazdálkodókat. A nagyobb teljesítményű gép azonban nagyobb üzemi tömeggel jár, ezért nagyon fontos a megfelelő járószerkezet kiválasztása és annak minél költséghatékonyabb üzemeltetése.
Kevés más megoldás nyújt a mezőgazdaságban ilyen, tudományosan és gyakorlatban is bebizonyított többrétű kihasználhatóságot, mint az optimalizált gumiabroncsnyomással való közlekedés. Függetlenül attól, hogy a gazdálkodó manuálisan, a gép álló helyzetében félautomatikusan vagy kényelmesen, menet közben optimalizálja az abroncsok nyomását, a megfelelő gumiabroncsnyomás alkalmazásának előnyei rendkívül sokrétűek.
Alkalmazási előnyök szántóföldön:
• talajnyomás csökkenése/sekélyebb nyomok,
• az alacsonyabb talajtömörítő hatásnak köszönhetően növekvő termésátlag,
• csekélyebb gördülési ellenállás,
• nagyobb vonóerő és kisebb kerékcsúszás,
• az abroncsbordák jobb öntisztulása,
• növekvő területteljesítmény,
• jelentős üzemanyag-megtakarítás,
• jobb utazási kényelem,
• hosszabb szezonkihasználtság.
Alkalmazási előnyök közúton:
• csekélyebb gördülési ellenállás,
• kisebb abroncskopás és alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás,
• nagyobb utazási biztonság a közúti közlekedésben.
LE A NEDVES SZÁNTÓFÖLDRŐL, KERÜLJÜK A NEDVES TALAJON VALÓ KÖZLEKEDÉST!
A káros talajtömörödés megakadályozása érdekében fontos az aktuális talajállapot figyelembevétele, és az annak megfelelő agrotechnika kiválasztása. A talaj járhatóságának két fontos paramétere a talaj keménysége és nedvessége. A keménység a megmunkálás és nedvesség függvénye. Magától értetődik, hogy a talaj a magágykészítés, vetés időpontjában jelentősen labilisabb, mint tömörödött állapotban, a betakarítás idején. A felső és alsó talajrétegek nedvessége főként az aktuális időjárási viszonyoktól függ, ami azonban nem befolyásolható. Minél nedvesebb a talaj, annál alacsonyabb annak hordozóképessége, és annál gyorsabban szenvedhet káros talajtömörödést. A nedvességfelvétellel exponenciálisan nő a talaj sérülékenysége.
KI A LEVEGŐVEL A GUMIABRONCSOKBÓL!
A talajterhelést műszakilag befolyásoló tényező a tengelyterhelés, a gumiabroncsnyomás és a legördülés. Az egyes műszaki tényezők különbözően hatnak a talajra. Mind közül a legfontosabb tényező azonban a gumiabroncsnyomás. A talaj felső rétegében a levegőnyomással egyenes arányban növekszik a talajnyomás. Ez a közvetlen kapcsolat a levegőnyomás és talajnyomás között eredményezte a modern radiál gumiabroncsok szerkezetének kialakulását. Ezeknél az abroncsoknál majdnem teljes mértékben a levegőmennyiség viszi át a terhet a járműről a talajra. Ezért lehetséges a korszerű, nagy térfogatú abroncsokkal nehéz munka- és erőgépek megengedhetetlenül magas talajnyomás-terhelés nélküli üzemeltetése a szántóföldön.
Az abroncsnyomás csökkentésével az abroncs ellaposodik, azaz a járófelület megnövekszik, akár a kétszeresére is. A jármű tömege és a jelentkező kerékterhelések ezáltal nagyobb felületen támaszkodnak és oszlanak el a talajon. Az eredmény: a talajnyomás feleződik! A talajnyomás-csökkenés látható jele a nyomok mélységének csökkenése, amely az 50%-os mértéket is elérheti.
Nem lehet elégszer ismételni: a talajnyomásra döntő befolyással a levegőnyomás bír. Amennyiben az abroncsnyomás csökkentése helyett a kerékterhelést csökkentjük, úgy a kisebb terhelés egy kisebb felfekvési felületen hat a talajra, amely a talajnyomás csökkenésében csak elenyésző változást eredményez. Az alacsonyabb tömeg alkalmazásának tehát csak akkor van értelme, ha azzal a gumiabroncs nyomásának csökkenése is párosul. Sajnos a gazdálkodók nagy része azon a véleményen van, hogy a talajkímélés az abroncsnyomás csökkentése nélkül, egyedül a széles gumiabroncsok, illetve az ikerkerekezés alkalmazásával valósítható meg. Ez a nézet szintén téves! A széles gumiabroncsok csak nagyobb felfekvő felülettel rendelkeznek. Amennyiben egy ilyen abroncsnál az abroncsnyomást is csökkentik, úgy a felfekvő felület nagyarányú növekedése érhető el. Így a talaj védelme maximális mértékű lesz.
A PROBLÉMA
A közútra visszahajtva a gépkezelőnek a gumiabroncsnyomást ismét emelnie kell, annak érdekében, hogy a szükséges közlekedési biztonságot és stabilitást elérje. A gyakorlatban azonban sokan ennek a fáradsággal járó tennivalónak a kiküszöbölése érdekében nem alkalmazzák a lehető legnagyobb nyomáscsökkentést a talajon. Inkább választanak egy „köztes” abroncsnyomást – amely sem a szántóföldön, sem a közúton nem nyújt megfelelő megoldást –, és így ismert, illetve ismeretlen hátrányos tényezőket vonnak be a rendszerbe. Ez az a pont, ahol a gumiabroncs-nyomásszabályozó rendszereknek létjogosultságuk van.
A megengedett abroncsnyomás főként két tényező: a haladási sebesség és a kerékterhelés függvénye. Amennyiben valamelyik megváltozik, az maga után vonja a másik változását is. A haladási sebesség, kerékterhelés és abroncsnyomás tehát szorosan összefüggő tényezők. Például minél magasabb a haladási sebesség, annál magasabbra kell az abroncsnyomást beállítani, amennyiben a kerékterhelést nem kívánjuk csökkenteni. A megfelelő értékeket az abroncsgyártók által rendelkezésre bocsátott táblázatok szolgáltatják.
IKERKEREKEZÉS – ALTERNATÍVA AZ ABRONCSNYOMÁS-SZABÁLYOZÁSRA?
Csakis gondos odafigyeléssel! Éppen az ikerkerekezéseknél kell az alkalmazott abroncsnyomást pontosan beállítani. Az ikerkerekek csak akkor tudják talajkímélő hatásukat kifejteni, ha ikerpárként mindkét abroncsban azonosan alacsony nyomás van beállítva, különben a terhelés nagyobbik része a nagyobb belső nyomással rendelkező kerékre esik, és ennek megfelelően annak nagyobb is lesz a hátrahagyott nyommélysége, azaz talajtömörítő hatása. Közismert, hogy közúti közlekedéskor (amennyiben szerelt állapotban van az ikerkerék) a külső ikerkerekek abroncsnyomása nem haladhatja meg a belső abroncsok nyomásértékének 60%-át. Azaz, közúton a belső abroncsok a teherhordozók, ezzel is óvva a kapcsolómechanizmust az útegyenetlenségekből adódó feszültségek kialakulása ellen.
Amennyiben ez a közúti nyomás nincsen csökkentve a talajon, akkor itt is a belső abroncsok lesznek a teherhordozók, és az ikerkerekezéssel járó pozitív jellemzőknek csak kis hányada jelentkezik a munka során.
Bogdán Gábor
