Egyedülálló új kormányzási módszert alkottak Rába-Steigerekre, ami forradalmasítja a derékcsuklós traktorok használatát
A tavalyi évben már bemutattuk a kálozi Huntractor Kft. egyik igényesen átépített régi Rába-Steiger traktorát és a munkában részt vevő szakembereket is. A közelmúltban újabb meghívást kaptunk a telephelyre, és a beszélgetés során kiderült, hogy kifejezetten izgalmas és hasznos további fejlesztések történtek a cégnél. Beszélgetőtársaim Szőke Antal, a Gyúrói Kft. tulajdonos cégvezetője, Rátkai István fejlesztőmérnök, a Huntractor Kft. vezetője és Rátkai Márton fiatal mérnökhallgató, az új kormányzási mód ötletgazdája voltak.
RÁJÖTTEK, HOL TUDNAK INNOVÁCIÓT NYÚJTANI
– Forduljunk egy kicsit messzebbről a témára! Honnan jött az ötlet, hogy egy pályázat segítségével Rátkai Márton találmányát „prototípusba öntsék?”
– Sz. A.: Cégem, a Gyúrói Kft. alaptevékenységként mintegy 600 ha-on végez mezőgazdasági termelést. A művelt talajok, illetve domborzati viszonyaink rendkívül változatosak. Az uniós pályázati lehetőségekkel élve mi is megújítottuk gépparkunkat, de érzelmi és gazdaságossági megfontolásból nem akartuk elengedni a flottánkból egyetlen hazai erőgépünket sem. Továbbra is az a véleményünk, hogy egy közel 5 millió hektár művelt területtel rendelkező országnak nem kellene lemondania a saját erőgép gyártásáról – a sokkal gyengébb mezőgazdasági adottságokkal rendelkező Ausztria is képes volt megtartani a Steyr traktorok összeszerelését.
Bár jelenleg nincs mezőgazdasági erőgépgyártás hazánkban, de minden olyan főegység és alkatrész gyártása létezik – a motor kivételével – amire szükségünk lehet. Ez lehetővé teszi a 80-90-es évek meghatározó mezőgazdasági erőgépének, a Rába Steigernek az egyedi, majd sorozatban, mások számára, szolgáltatásként végzett átépítését-korszerűsítését. Ennek folyományaként lett K+F tevékenységünk célkitűzése az ilyen traktorok gyártása óta bekövetkezett technikai és technológiai fejlődés beépítése a termelőknél üzemben lévő példányokba, felhasználva a változtatást nem igénylő váz-fülke fődarabokat.
További piacelemzés után arra jöttünk rá, hogy a kormányzás az a terület, ahol olyan innovációt vagyunk képesek nyújtani, melynek segítségével egy lényegében (a Rába-Steiger eredeti váz és fülke együttes műszaki jellemzők megtartása mellett) teljesen új, piacképes mezőgazdasági erőgépet tudunk kifejleszteni.
– Mit jelent ez pontosabban?
– R. I.: Az elmúlt évtizedekben a régebbi, nagy vonóképességű mezőgazdasági erőgép-konstrukciókban derékcsuklós kormányzást alkalmaztak. A Rába-Steiger kifejlesztésének időszakában ebben a teljesítménykategóriában nem létezett kormányzott elsőhidas traktor. Az előzmény projektfejlesztéseit tovább gondoltuk, megtartva ennek a traktorépítési koncepciónak az előnyeit: jó súlyelosztás, nagy saját adhéziós tömeg. Ugyanakkor kiküszöböltük a hátrányait: alacsony vonulási sebesség, körülményes barázdajárás, pótkocsi, egyéb kerekes eszköz vontathatóságának hiánya. Új célt tűztünk magunk elé: egy olyan, a kor színvonalának megfelelő erőgép létrehozását, amely innovatív kormányzási megoldásunk segítségével, az egyre komplexebb felhasználási igényeket is ki tudja elégíteni. A kombinált kormányzás elsődleges célja a fejlesztendő prototípusban, hogy egy olyan több célú mezőgazdasági, nehéz üzemi körülmények között hadra fogható erőgép jöhessen létre, amely a mezőgazdasági talajmunkákon túl el tud látni közúti szállítási feladatokat is. A kombinált kormányzás egyik tervezett üzemmódja a gép méreteihez képest nagy haladási sebességet és biztonságos közlekedést tesz lehetővé. A másik tervezett üzemmódban az ízelt kormányzás vitathatatlan előnyeit alkalmazza majd, ami lehetővé teszi, hogy bármilyen nehéz terepen üzembiztosan tudjon munkát végezni.
Az eszköz használhatóságát rendkívüli módon fokozza a világon idáig csak az előzményprojektben mezőgazdasági vontatóba beépített hazai gyártású hidrodinamikus nyomatékváltó. Ezzel új dimenzióba helyeztük a mezőgazdasági erőgépek kezelésének kényelmét. A perifériákat ugyancsak itthon állítják elő, fenntartva ezzel egy értékes, a belső égésű motorok gyártásához és üzemeltetéséhez feltétlenül szükséges gyártási kultúrát.
LENNE MÉG PIAC: 4200-BÓL 1800 MÉG ÜZEMEL
– Hány Rába-Steiger dolgozhat még ma Magyarországon?
– Sz. A.: Előzetes piacfelmérésünk alapján nagyságrendileg 1800 gép üzemel. Ezekhez azonban az elmúlt évtizedekben megvalósított technológiai fejlődést jó lenne hozzákapcsolni, hisz az így megújított régi traktorokban a teljesen új eszköz előállításához képest legalább 50%-os anyag-, és mintegy 30%-os munkaerő-megtakarítást értünk el. Emellett jelentősen csökkent az adott gép előállításának és működtetésének ökológiai lábnyoma. Azért ez megfontolandó.
– Mi volt a projekt menete?
– Sz. A.: A tavalyi év során létrehoztunk Érden egy, a cégünk K+F tevékenységeit középtávon kiszolgálni hivatott műhelyt. A helyszínválasztás egyik oka volt a telephely mérete, műszaki alkalmassága, illetve az a tény, hogy közelebb lehetünk K+F szolgáltató partnereinkhez. Emellett bármilyen K+F kapacitás (akár további szakemberek, műszerek stb.) biztosítása könnyebben szervezhető Budapest közvetlen közelében. Ez a megvalósítási helyszín egyszerre akár több prototípus gép építésére is kellő helyet biztosított számunkra, műszaki felszereltségében lényegében azonos az előzményprojektnél használt és bizonyított eszközparkkal.
– R. I.: A projektben tervezett prototípust egy használt váz, fülkeváz felhasználásával építettük meg. A prototípus eszköz összes többi alkotórésze, így a mellső és hátsó hidak, a motor, a váltó, a perifériák, az osztómű újonnan lett beépítve. Az új, mostani projektünkben kifejlesztendő kormányzással az eszköz használhatósága új szintre emelkedik, kényelme és univerzális alkalmazhatósága unikálissá teszi a piacon, új alkalmazási lehetőségeket nyitva ebben a nagy teljesítményű erőgép-kategóriában.
CSAK VÉGIG KELL VINNI AZ ELKÉPZELÉST
Az építés a donorgép kiválasztásával és állapotfelmérésével vette kezdetét. Az állapotfelmérés után előzetes időbeosztási terv készült, a külső beszállítók ezen állapotfelmérés utáni végleges megrendelésre kezdték el az új egységek gyártását, amelyek terveit cégünk készítette el. Mikor az új egységek a helyükre kerültek, ezzel párhuzamosan kialakítottuk az általunk kidolgozott új kormányzási rendszer helyét, illetve működtetésének lehetőségét. – Azért ez kezd egyre bonyolultabbnak tűnni…
– Sz. A.: Nem, csak végig kell menni az elképzeléssel! Elkészítettük a hegesztő-, a fúró-, és marósablonokat. Kialakítottuk az új perifériák helyét, meghatároztuk a beszerelési sorrendet. Ezekkel a munkálatokkal párhuzamosan megvalósult a motor specifikálása, a váltómű illesztése, az áthajtómű konfigurálása. Ezt követte a középrész legyártása, és ennek beszerelése. – R. I.: A következő főegység a hátsó rész üzemanyagtartály-egysége. Ezen foglal helyet a keresztirányú elmozdulást lehetővé tevő csukló, valamint a hátsó futómű. A kész hátsórészt lehet csatlakoztatni a kész első részhez. Az összeszerelt gép vázszerkezete ekkor még tartóbakokon állt, ehhez le kellett gyártanunk a speciálisan erre a célra tervezett tartókat.
Az összeszerelt gépen a perifériákat csatlakoztattuk, az elektromos rendszer beszerelése és kiépítése az elkészült vezetőfülkében kezdődött. Itt beszereltük a fedélzeti számítógépet, a kezelőszerveket, az audiorendszert, és a vezetőülést, valamint a csatlakoztatásra váró fülke-légkondicionáló berendezést.
A vázszerkezetre szerelt vezetőkabintól indult el a mezőgazdasági gép elektromos rendszerének kiépítése. A vezetékeléssel párhuzamosan véglegesítettük a hidraulikus és a hűtőrendszert, a fülke hűtő-fűtő berendezést, és felszereltük a kerekeket. Végső körben a gépet feltöltöttük folyadékokkal, üzemanyaggal, beszereltük az áramforrást. Miután a fékrendszer biztonsági tesztelését elvégeztük, a soron következő művelet a gép első indítása és az első próbafutás volt.
NAGY GYÁRAK TERMÉKEIVEL ÖSSZEMÉRHETŐ VILÁGSZABADALOM
– Ez eddig impozáns. No, de akkor hogyan is valósul meg ez a kétfajta kormányzási mód?
– R. M.: A közúton közlekedő mezőgazdasági vontató, amely 25 km/h sebességnél gyorsabban képes haladni, pótkocsit is vontathat, de a jogszabályok és a biztonsági követelmények miatt csak elsőkerék-kormányzású lehet. (A vonatkozó jogszabály tiltja a derékcsuklós kormányzású traktorok pótkocsivontatását.) Az újabb traktoroknál alkalmaznak a fordulékonyság növelésére összkerék-kormányzást, de ez a talajmunkáknál csak korlátozott bevethetőséget biztosít. Amennyiben a kormányzást derékcsuklós megoldással valósítjuk meg, akkor viszont a kiváló terepjáró-képesség és vonóerő leadás oltárán feláldozzuk az univerzalitást.
Az általunk kialakított kombinált kormányzási megoldás részeként, speciális reteszeléssel rögzítjük a traktor első és hátsó traktusát, így a beépített kormányzott első híddal kompromisszumok nélkül lehetővé válik két traktorkormányzási koncepció egy eszközben történő egyesítése. A végeredmény: az első igazán univerzális mezőgazdasági vontató a piacon.
A kombinált kormányzási rendszer előnye a klasszikus elsőtengely-kormányzással szemben, hogy talajmunka közben a prototípus gép az ízelt kormányzási rendszert használja majd, ezáltal a lehető legnagyobb vonóerőt adhatjuk át a talajra, valamint a táblavégi fordulónál a gép fajlagosan kisebb talajtaposást okoz, mint sima elsőhíd-, illetve összkerék-kormányzású társai. Közúti szállításnál a gép merevtörzs-rögzítési üzemmódban mozog. Így eleget tesz azoknak a feltételeknek, hogy közúti szállítási munkákat tudjon véghez vinni emelt haladási sebesség mellett. Az ízelt kormányzási megoldás egyik előnye közé tartozik még, hogy robotkormányzásnál sokkal pontosabb nyomtartás valósítható meg. A szenzoroknak ilyen esetben csak egy munkahenger-úthosszt kell figyelni, szemben az elsőtengely-kormányzással, ahol a számítógépnek kalkulálni kell a kerékdőléssel is.
A létrehozott prototípus mind funkcionalitásában, használhatóságában, mind kényelem és gazdaságosság tekintetében összemérhető a nagy gépgyárak termékeivel. A világújdonságnak számító és szabadalmazás alatt álló új kormányzási koncepcióval pedig akár új fejlesztési irányt jelölhetünk ki. A nagy traktorokban ötvözve a mellső kerék kormányzású traktorok univerzalitását a derékcsuklós erőgépek ellentmondást nem tűrő talajművelő képességével.
ÖTLETEK GYAKORLATON ÉS BUSZON…
– Hogyan jött az ötlet a technikai megoldásra?
– R. M.: Szakmai gyakorlaton permeteztük a barackost… Permetezés közben két traktorral dolgoztunk, és az egyik traktornak mindig vissza kellett tolatni, hogy vissza tudjon fordulni maga mellé, a következő sorba. Ez elsőkerék-kormányzású traktor volt. A másik, egy derékcsuklós, gond nélkül beállt maga mellé. És ez szöget ütött fejembe – az elv itt fogalmazódott meg. Az pedig, hogy technikailag hogyan lehet megoldani, az egy csuklós buszon utazva ugrott be. Egy 280-as Ikaruson utaztam, és az alapötlet annak a működéséből jött. Szükséges volt a mechanikai zárás a biztonság miatt, aztán szépen összeállt minden. A mechanikus derékzárásnak is volt vagy 4-5 verziója, mire kialakult a mai rendszer. Olyan biztosat kellett alkotni, hogy ha nem a mi alaposságunkkal kezeli valaki a gépet, akkor is minden rendben legyen.
– Hogy alakult ki a konstrukció? Rengeteg rajz vagy rengeteg reszelés, barkácsolás után?
– R. M.: Először rengeteg rajz, töméntelen számolás, modellezés… És amikor kész lettem ezekkel, utána jött rengeteg reszelés. Hiába van a 3D modellezés, amikor készen van, akkor jön a finombeállítás, illesztés. Nincs mese, az első megoldásokat fúrni-faragni kell.
– R. I.: A végén ugyanakkor már nagyon komoly csapat kellett: informatika, villanyszerelés, hidraulika, hegesztés stb. Fontos, hogy az emberi hibalehetőséget ki kellett kapcsolni a rendszerből, meg kellett oldanunk, hogy csak akkor lehessen a két üzemmód között váltani, ha minden feltétel teljesül hozzá. Abszolút biztosra kellett mennünk, ezért tartozik sok informatikai megoldás is a rendszerhez.
– Amikor először jól működött a prototípus, bontottak pezsgőt?
– R. I.: Megvettük, de még itt van az asztal alatt… Nem volt időnk meginni…
– SZ. A.: Azt tegyük azért hozzá, hogy kellett ez a pályázati támogatás, amit megnyertünk, mert anélkül nem tudtuk volna végigvinni. Hiába zseniális az alapötlet és kidolgozott a megvalósítás, nem érdekli sajnos a gépgyárakat egy ilyen fejlesztés. Jó lenne, ha megerősödne a hazai gépgyártásunk. Ebben is komoly lépés egy ilyen fejlesztés. Annyira jó látni, hogy ez a fi atal magyar srác kitalált egy megoldást és ezt végig tudtuk vinni! Komolyabb megbecsülést érdemelnének a fiatal szakemberek!
Szerző: Fodor Mihály
