A termőzónák tökéletes lehatárolásának néhány korlátját jól ellensúlyozzák a növényszenzorok. A lehatárolt zónák termelésben való alkalmazásának korlátja, hogy a lehatárolt táblarészek különböző évjáratokban eltérően, akár „homlokegyenest” ellentétesen viselkednek.
Ezekben az esetekben – de ha nincs is a területről zónalehatárolás – a hagyományos gazdálkodási stratégiák mentén is komoly segítséget adnak a növényszenzorok. Közvetlen mérésekkel, vélt helyett mért értékekkel segítik pontosítani a tervezett beavatkozásokat.
Az Isaria Fritzmeier növényszenzor segítségével lehetőségünk adódik kalászos és kapás szántóföldi kultúrákban aktuális igény szerint, valós idejű, helyspecifikus tápanyagellátásra, illetve növekedésszabályozó szerek kijuttatására.
Isaria Fritzmeier növényszenzor műtrágyszóróval
Az eszköz az általa kibocsátott vörös (R) és közeli infravörös (NIR) fény speciális hullámhossz-tartományának a növénytakaró felületéről történő visszaverődését érzékeli, és két mutatóval jellemzi a kultúrnövény aktuális állapotát: IBI – vegetációs index, a növényállomány zöld szín intenzitásának méréséből származtatott mutató, amely a tábla adott pontjain mérhető fotoszintetikus aktivitással arányos, és a növény biomassza tömegét jellemzi; IRMI – a mérőeszköz algoritmusainak segítségével a visszavert hullámhossztartomány értékeiből számított érték, amely a mérés időpontjában – közvetett módon – a növény nitrogénellátottságát jellemzi.
Isaria Fritzmeier növényszenzor permetezőgéppel
Az eszköz feltérképező üzemmódját (scan mode) alkalmazva, a táblán végighaladva megkapjuk az IBI térképet, amely a biomasszatömeget jellemzi. Térképünkön a piros–sárga–zöld színátmenet az alacsonyabb vegetációs intenzitástól a magasabb felé halad, tehát a térkép zöld részei mutatják az erőteljesebb növényállományt.
IBI érték – vegetációs index
Ugyanezen mérés alkalmával az IRMI értékről is információt nyerünk. A térképen az előzőhöz hasonló jelöléssel a zöld területek a kedvező nitrogénellátottságú részeket jelölik, míg a sárga–piros átmenet felé haladva az átlagos–gyengébb nitrogénszint látható. A két térkép együttes elemzése után azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vegetációs index nem feltétlenül függ össze a nitrogénellátottság mértékével (ez az érték lehet teljesen ellentétes is, azaz gyenge növényállománynak lehet jó N-ellátottsága és fordítva is).
IRMI érték, az állomány nitrogénellátottságát jelzi
Az IBI térképen piros-narancssárga színezetű, tehát relatíve alacsony vegetációs indexszel rendelkező növényzethez az IRMI térképen az átlagosnál nem rosszabb nitrogénellátottság társul. Összegezve, a gyengébb fejlődésű állomány okát ez esetben nem az elégtelen nitrogénellátottság irányából kell megközelítenünk. A további fejtrágyaadagok kijuttatása helyett érdemes inkább ezen jól kirajzolódó területek talajtani elemzésére koncentrálni, és szükség esetén az egyéb okokat feltárni.
A tesztbe bevont Duna menti öntéstalajok jellemzője a változatosság, ahol az agyaglencséket homokfoltok, „égevények”, vagy ezek átmenetei váltják fel. Ezeken a gyenge termőképességű táblarészeken számottevő megtakarítást realizálhatunk, és/vagy termés-, minőség-, illetve jövedelemnövekedést érhetünk el a jobb adottságú táblarészeken a precíziós gazdálkodás agronómiailag helyes alkalmazásával. Hogy lehet ez? Úgy, hogy gyenge adottságú táblarészek termése nem a tápanyag-szolgáltató képességtől, hanem a talaj vízháztartási tulajdonságaitól függ. Ezen az állapoton nitrogéntrágyázással javítani nem lehet, ezért az egysíkú trágyázás ezeken az általában gyenge adottságú táblarészeken kifejezetten ártalmas is lehet. A jó adottságú részeken a növények nitrogén „fogyasztása” kifejezettebb, az oda „átcsoportosított” hatóanyag ezáltal lényegesen jobban hasznosul, javítva ezzel a termés mennyiségi és minőségi mutatóit.
Attól függően, hogy milyen kezelést alkalmazunk, használhatjuk a különböző mutatókat. Az IBI térkép regulátor (repce) és szárszilárdító (kalászosok) permetezésekor nyer jelentőséget, az IRMI adatok pedig a nitrogén fejtrágyázás során nyújtanak segítséget. A növényszenzort a termelésben műtrágyaszóróval vagy permetezővel szinkronizálva, „real-time” módban használjuk, a szenzorok segítségével érzékelt információ függvényében valós időben történik a kijuttatás differenciálása. Ezen a ponton fontos kiemelni, hogy az Isaria Fritzmeier szenzor, egyéb növényszenzorokhoz képest egyedüli tulajdonsága, hogy a valós időben érzékelt növényállományra vonatkozó információ mellett egy előzetesen feltöltött terméspotenciál térképet is számításba vesz, a helyspecifikus kijuttatás az alábbi adatok együttes értelmezésével történik:
terméspotenciál térkép (YPM)×pillanatnyi IBI/IRMI érték=ténylegesen kijuttatott inputanyag-mennyiség
Terméspotenciál térkép, amelynek figyelembe vételével a valós idejű kijuttatás történik
A terméspotenciál térképpel egészítjük ki az adott pillanatban mért értékeket (DUPLA KORREKCIÓ), így tehetjük pontosabbá és hatékonyabbá a különböző kezeléseket. A terméspotenciál térkép elkészítése különböző mérési eredmények alapján történhet például hozamtérképek, műholdfelvételek, vagy talajszkennelésből származó információ segítségével, illetve ezek kombinációjával. A térkép relatív értékekben, százalékos megoszlásban tartalmazza a tábla bizonyos pontjainak terméspotenciálját. Az átlagos 100% feltételezett terméspotenciálhoz viszonyítva minimum – például 50% – és maximum – például 150% – szélsőértékeket (szorzót) adhatunk meg a várható termés függvényében. Nyilvánvalóan a termelőnek a táblával kapcsolatos tapasztalatai ebben a kérdésben NAGYON FONTOSAK, az agronómiailag helyes megközelítést semmilyen szenzoros eredmény nem helyettesítheti.
A precíziós állománykezelés közben az eszköz regisztrálja a kijuttatás részleteit, így az eszközből a tábla különböző pontjaira kijuttatott nitrogénműtrágya mennyiségére vonatkozó térképi információ az eszközből kinyerhető. A terméspotenciál térkép és a ténylegesen kijuttatott N mennyiségét ábrázoló térkép között jól látható az összefüggés. Érzékelhető az alap-nitrogénellátottsághoz képest a terméstérkép korrekciós hatása. A legjobb trágyázási stratégia megtalálásához tehát elengedhetetlen a terméstérkép alkalmazása.
Az Isaria szenzor segítségével kijuttatott tényleges Nitrogén műtrágya mennyisége
Az eszköz működését összegezve, valós időben, pillanatnyi igény alapján végezhetünk tápanyag-, szárszilárdító- és regulátorkijuttatást, mindezt úgy, hogy korábbi mérési eredményeinket és az adott táblával kapcsolatos agronómiai tapasztalatainkat felhasználva terméspotenciál térképet adunk meg, tökéletesítve ezzel a kijuttatandó mennyiségeket. Az Isaria Fritzmeier szenzorral különösen pontosan végezhetjük el állománykezeléseinket, azonban nagyon fontos hangsúlyoznunk az ehhez feltétlenül szükséges agronómiai szaktudást.
Amennyiben szeretné megtenni az első lépéseket a precíziós gazdálkodásban, ez esetben várjuk jelentkezését az AgroFIELD precíziós fejlesztési programunkba. Szolgáltatásunk keretében talajszkenneléssel és távérzékelési megoldásokkal végezzük a kezelési zónák lehatárolását, majd ezt követően változó tőszámú vetésre és differenciált műtrágya kijuttatásra adunk szaktanácsot. A vegetációs időszak kezdetén az Isaria Fritzmeier növényszenzor segítségével lehetőség adódik valós idejű precíziós tápanyagellátásra és növekedésszabályozó szerek kijuttatására. A betakarítást közvetlenül megelőzően, drónfelvételek készítését követően kijuttatási tervet készítünk deszikkáló szerek helyspecifikus kijuttatására, illetve betakarítás után lehetőség nyílik a változó mélységű talajművelés elvégzésére.
Az Isaria Fritzmeier növényszenzor bérlésére vagy megvásárlására, illetve az AgroFIELD precíziós gazdálkodási programban való részvételre egyaránt lehetőséget biztosítunk partnereink részére. A kapás kultúrákban tervezett tavaszi fejtrágyázás valós idejű differenciálására ugyancsak alkalom nyílik programunkban. Várjuk jelentkezését elérhetőségeinken!
Lajos Mihály
Katona András
Agrofil-SZMI Kft.
