Rendkezelő gépek hazai kínálata és konstrukciós választéka

A szálastakarmányok etetésének meghatározó szerepe van az állatállomány takarmányozásában élettanát, a kérődzők esetében a termelési szintet és a jövedelmezőséget érintően is.

A szarvasmarhatartásban, a tehenészetekben a TMR-re alapozott monodiétás etetési rendszer általánosnak mondható – még a kisebb állatállományú telepeken is –, de az intenzív húsmarhatartásban is egyre gyakoribb. A TMR-t alkotó receptekbe, keverékekbe egyre nagyobb arányba kerülnek be – a silókukorica és keverékeik rovására – a különböző szálastakarmányok szénaként, szenázsként/szilázsként. A hagyományosan termelt gyepek, fűfélék, pillangósok, őszi-tavaszi takarmánykeverékek mellett egyre nagyobb volumenben termesztik – szenázs/szilázs felhasználási céllal – az őszi gabonaféléket, őszi árpát, tritikálét, rozsot. Egyre többen ismerik fel a vízleadás gyorsításának fontosságát, különösen a teljes növényi zúzalékként betakarítható őszi kalászosok, szenázs/szilázs készítésében.

A gyepek, fűfélék, pillangósok, gabonafélék különböző morfológiai tulajdonságokkal rendelkeznek, ezért ehhez igazodó rendkezelési technológiák és műszaki eszközök alkalmazását igénylik, ezen belül pedig a kétmenetes rendkezelés technológia (rendterítő és rendrakó) a legelterjedtebb.

A rendterítési munkákat a kaszálást követően közvetlenül kell elvégezni szenázs/szilázs készítéséhez, a növényféleség hozamától, vízleadási gyorsaságától vagy száradási intenzitásától függően. Így már néhány óra alatt az anyag nedvességtartalma a kívánatos, 70-65-60%-ra csökkenhet. Szénakészítésben pedig a rendrakásig fűféléknél, gyepeknél a 23-28%, lucernánál a ~40% nedvességtartalomra történő leszáradásig akár többszöri átszellőztetés is szükséges lehet (1. kép).

A kívánt nedvességtartalom elérése után történhet meg a rendek forgatása, szellőztetése ill. a rendkettőzés. Ezeket a munkaműveleteket a bálázók, szecskázók rendfelszedőinek geometriai méreteinek figyelembevételével kell elvégezni (2. kép).

1. A rendterítés a nagy nedvességtartalmú lekaszált szálastakarmány vízleadását gyorsítja, még szenázsnak lekaszált őszi árpa esetén is

2. A terített renden lévő anyag összerakása

A rendterítő gépek, a tárcsás rotációs kaszák után, a rendterelő lemezek beállításának megfelelő szűkített szőnyegrendek, és a dobos kaszák keskeny rendjeinek, a talaj és felületen történő egyenletes elterítésére alkalmasak.

Számos szálastakarmány-betakarítógép gyártmánylistáján megtalálhatók. Konstrukciós megoldások tekintetében – éppen az egyszerű funkcionális feladat ellátása miatt – egymáshoz képest nem mutatnak különösebb eltérést. Ezek a gépek különböző munkaszélességgel, családelven készülnek, a kisebb, 4-6-8 forgórésszel szerelt változatok függesztett, féligfüggesztett változatban, a nagyobb, 8-12-16-18 forgórészes vontatott változatok pedig összecsukható vázkerettel.

FÜGGESZTETT ÉS FÉLIGFÜGGESZTETT RENDKEZELŐK

A függesztett gépek 4-6 forgórésszel készülnek (3. kép). A traktor hárompontfüggesztő berendezéséhez kapcsolódik a – rendszerint csőből kialakított – függesztőkeret és a hosszirányú tartókonzol. A tartókonzolhoz csatlakozik a – forgórészeket szállítási helyzetben felcsukható – tartógerendely.

3. A hat forgórészes rendterítő konstrukciója

A forgórészek szállítási helyzetben való felcsukását, illetve munkahelyzetbe helyezését kétoldalt elhelyezett, kettős működésű munkahengerek végzik. A forgórészek a hajtásukat az üzemeltető traktor teljesítményleadó tengelycsonkjáról kardántengelyen keresztül kapják. A hajtás a forgórészek kúpfogaskerék hajtóműveihez a gerendelybe csapágazott meghajtó gerendelyen keresztül jut el. Az osztott és felhajtható gerendelytagok közötti tengelyek körmös- vagy bütyköstengely-kapcsolóval csatlakoznak. A kúpfogaskerekes hajtóművek kimenő tengelycsonkjaihoz kapcsolódó forgórészek lemeztárcsáihoz fix kötéssel, mereven vannak rögzítve a villakarok, 4-5-6 vagy 7 darab. A villakarokra rugóacélból készült, kettős rugós villák végzik az anyag felemelését és elterítését. Egyes típusok – a törött villaujjak takarmányba való kerülésének megakadályozása céljából – műanyag hevederrel össze vannak kötve. A villaujjak kialakítása az anyag kíméletes kezelése érdekében hajlított kivitelű. A forgórészeket gumiabroncsozású kerekek támasztják alá. A porosodás elkerülésére a forgórészek talajtól való működési magassága, a terítés hatékonyságának növelésére a forgórészek dőlésszöge is állítható. Mivel a rendterítés a kaszálást követően viszonylag magas nedvességtartalom mellett történik, a rendterítők használata még a pillangósok rendterítésében sem okoz pergési veszteséget (4/a-b. kép).

4. a-b.: A rendterítők forgórészének alátámasztása, villakarok kialakítása, biztosítása

A NAGYOBB MUNKASZÉLESSÉGŰ RENDTERÍTŐK VONTATOTT KIVITELBEN KÉSZÜLNEK

A gépek vázkerete, a gerendely forgórész-kialakítása, alátámasztása, a villaujjak konstrukciója az előzőekhez hasonló. A gerendely a több forgórész tartása és a nagyobb munkaszélesség miatt több részre osztott, és a szárnyak csuklósan kapcsolódnak egymáshoz, szintén kettős működésű hidraulikus munkahengerekkel csukható szállítási, illetve hozható munkahelyzetbe. Az osztott gerendelybe csapágyazott meghajtó tengelyek itt is körmös vagy bütykös tengelykapcsolókkal kapcsolódnak össze munkahelyzetbe. A vontatott gépek merev vonórúddal és toroid vonószemmel kapcsolódhatnak az üzemeltető traktor vonóberendezéséhez. A vontatott gépeket – szállítási helyzetben – egytengelyes futómű támasztja alá, mely munkahelyzetben hidraulikusan kiemelhető.

Szálastakarmányok termőterületének alakulása és felhasználási módjai (KSH-STADAT alapján számított, becsült érték)

A KÉTGÉPES RENDKEZELÉSI TECHNOLÓGIA

A terítést követően rendrakásra, rendszellőztetésre, forgatásra ill. a rendkettőzésre alakították ki a függőleges tengelyű, vezérelt ujjas forgórésszel szerelt rendkezelő-rendrakó gépeket, 1-2-4 és 6 rotoros változatban. Az egy- és kétrotoros gépek függesztett változatban készülnek, a rotorok hajtása a TLT-ről kardántengelyen és szöghajtóművön keresztül történik. Az egy forgórészes gépek oldalra rakják a rendet, és a rend kettőzését is el tudják végezni. A két forgórészes gépek középre rakják a rendet, viszont egyes típusok (KUHN GRS), a forgórészek irányának megváltoztatásával terített rendek rakását is el tudják végezni (5. kép).

5. Két forgórészes gép munka közben

Ezért ezeket a gépeket univerzális rendkezelőknek is nevezhetjük. A nagyobb munkaszélességű, vontatott gépek vonórúddal kapcsolhatók az üzemeltető traktor alsó vonóberendezéséhez, vagy királycsapos vonóberendezéssel a hárompontfüggesztő szerkezethez. Ezeknek a rendkezelőknek a hajtása szintén az üzemeltető traktor TLT-jéről kardántengellyel történik, zárt hajtóműveken és beépített kardántengelyeken keresztül. Egyes újabb konstrukciókon – a hidrosztatikus hajtás rugalmasabb kiépítési lehetőségét kihasználva – a forgórészekre épített hidromotorokat alkalmaznak. A függőleges tengelyű, vezérelt ujjas rendkezelők vázszerkezetére vannak felépítve a funkcionális szerkezeti részek. A vázszerkezet zártszelvényből kialakított tartószerkezet, a 2-4 forgórészes, középre hordó gépek központi gerinctartós kivitelűek (6. kép).

6. Központi gerinctartós, vezérelt ujjas, rotoros, forgórészes gép

A vezérelt ujjas gépek forgórészei lengőkarokkal csatlakoznak a vázszerkezethez, kettős működésű hidraulikus munkahengerekkel hozhatók munkahelyzetbe, illetve emelhetők ki szállítási helyzetbe. A lengőkarokhoz csapszeg segítségével csuklósan csatlakoznak a forgórészek meghajtását és a vezérlőpályát magában foglaló porvédelemmel ellátott, zárt agyak. A zárt agyakban elhelyezett kopásálló, különleges acélötvözetekből kialakított vezérlőpályát, vagyis a villakarok rugós ujjainak mozgását a villakarok legördülő görgőivel vezérlik a villakarok. A forgórészekre egyébként 8-10-12-13, a vezérlőpályán történő elfordulást végző villakar van csapágyazva (7. kép).

7. A vezérelt ujjas gép vezérlőpályája és görgős villakarjainak csapágyazása

A villakarokra pedig 4-5, kettős rugósujjat egy csavarkötés rögzíti. A görgős villakarok elfordulása és a rugósujjak kinematikai pályája következtében a szerkezet a terített vagy szőnyegrenden lévő szálastakarmányt felemeli és átfordítja. Ez azt jelenti, hogy az anyag forgatása nem sodrással történik, ami a takarmány porszennyezésének minimalizálása szempontjából fontos.
Az eltolt elhelyezésű, 4 forgórészes gépek az anyagot a gép haladási irányával párhuzamosan oldalra rakják egy vagy két rendre. Ezekkel a gépekkel – alacsony hozamok, elsősorban szalma, illetve kukoricaszár esetében – több rend is összerakható. A pillangósok esetében a pergési veszteség és a porosodás minimalizálása érdekében ezt mellőzni kell. A vázkerethez szimmetrikusan csatlakoztatott, 4-6 forgórésszel épített gépek pedig egy nagyméretű rendet raknak a gép szimmetriatengelyében (8a-b. kép).

8 a-b.: Hat forgórészes gép munka közben

FUTÓMŰKONSTRUKCIÓK

A szálastakarmányok minőségét a porszennyezés kedvezőtlenül befolyásolja. Éppen ezért a vezérelt ujjas rendkezelő berendezéseket – a vázkeretet tartó, alacsonynyomású gumiabroncsokkal szerelt futóművön túl – a forgórészeket külön-külön komoly konstrukciójú futóművek támasztják alá munkahelyzetben. A futóművek a forgórészeket középen támasztják alá, és a rögzítő királycsap körül elforduló négyszögtengelyhez hegesztéssel kapcsolódik a kétoldalt elhelyezett tartó, melyhez különböző konstrukciós megoldással, esetenként segédkereten keresztül csatlakoznak a támasztókerekek (9. kép).

A minőségi szénakészítés biztosítja az optimális üzemeltetési feltételeket a következő munkaművelet (pl. bálázás) gépeinek üzemeltetéséhez. Ez különösen a lucerna esetében, a függőleges tengelyű, forgórészes rendterítők és rendrakók, megfelelő technológiai előírások betartásával kapcsolatban fontos.

9. A vezérelt ujjas gépek forgórészeit nagyon jó talajkövető futóművek támasztják alá

SZALAGOS VAGY HEVEDERES RENDRAKÓK

A technológia újabb változatai mellső függesztéssel, nagyobb munkaszélességgel, vontatott kivitelben készülnek. A kisebb munkaszélességű, mellső függesztésű változatok hajtásukat az üzemeltető traktor mellső TLT-jéről kapják, de a hátramenetben üzemeltethető traktorokra is csatlakoztathatók, a nagyobb, 6-11,5 m munkaszélességű változatok pedig a traktor vonóberendezéséhez vonórúddal csatlakoztathatók. A vonóberendezésre van építve a hidrosztatikus hajtás rendszere a kihelyezett hidraulikus szivattyúval (10. kép).

10. Szalagos vagy hevederes rendrakó vonórúdja a hidraulikaszivattyúkkal

A nagy munkaszélességű, hevederes rendrakógépeknél a szálasanyag felszedését a teljes munkaszélességben működő osztott, középső és kétoldalt felhajtható, vezérelt ujjas rendfelszedő berendezés végzi. A felszedett anyag egyenletes áramlását rugóacélból kialakított leszorító, egyes típusoknál hidromotorral meghajtott bordázott henger szolgálja. A rendfelszedőn, az osztásának megfelelően, a középső fi x részhez képest kétoldalt felhajtható szállítószalagok, hevederek vannak, melyek csuklós felfüggesztésüknél fogva munkahelyzetben függőleges síkban – bizonyos határok között – követik a talajegyenletességét. A szalagok meghajtásának irányváltoztatásával középre, jobbra, vagy balra, illetve mindkét irányba képesek a szálastakarmányt vagy egyéb szalmaféléket, kukoricaszárat rendre rakni. A szalagos vagy hevederes rendrakók funkciós szerkezeti részei, a rendfelszedő berendezés, a rendrakó szalagok, vagy a hevederek hajtása – a hidrosztatikus energiaátvitel rugalmas kiépítési előnyeit kihasználva – a vonórúdra épített hidraulikaszivattyúkból, tartályból vezérlő, és szabályozó szelepekből álló kihelyezett hidraulikarendszerről történik. A rendfelszedő és rendrakószalagok vagy hevederek munkahelyzetbe helyezése és szállításkori kiemelése pedig az üzemeltető traktor hidraulikus hálózatáról történik. A különböző konstrukciójú rendkezelő gépekhez is kifejlesztették a különböző szoftvereket, ISOBUS kezelőfelületeket, és okoseszköz-applikációkat. Ilyen kezelőfelületet szemléltet a 11a-b. kép.