fbpx

Nagy bálázók – apró részletek

Írta: Szerkesztőség - 2019 április 16.

Először sikerült a német profi magazinnak (2018. 11. és 12. szám) az összes vezető nagykockabálázó-gyártó gépeit egy összehasonlító teszt erejéig egy helyszínre összehoznia. Puskapor szárazságú búzaszalma bálázásában kellett a bálázóknak megmutatniuk, hogy mit tudnak. A KRONE részéről két típus is szerepelt az összehasonlításban.

– dobos –

A profi magazin kivonatos cikke alapján a következőkben bemutatjuk az eredmények első részét: a bálatömörség, az aprítási minőség, a teljesítményigény és az áteresztőképesség alakulását.

A nagybálázóknál az olyan szempontok, mint tartósság, karbantartásigény, szenázskészítésre való alkalmasság mellett a teljesítmény, a teljesítményigény, a bálatömörség, a szecskaminőség a leginkább vitatott jellemzők, tehát éppen ezek a részletek azok, amelyek rendszerint teret adnak a spekulációnak.

Ezért is szerettük volna ebben a tesztben ezeket „tisztába tenni”, és kértük a gyártókat, hogy vegyenek részt bálázóikkal az összehasonlításban. A 90 centiméteres csatornaszélesség mellett döntöttünk, mivel az elmúlt években a hektáronkénti kisebb bálaszám miatt ez a trend. Tény azonban, hogy a teszt sok felismerése a kisebb, „70‑es” típusokra is átvihető.

A következő típusok vettek részt az összehasonlításban:

  • Case IH LB 434 XL RC (azonos a New Holland BB1290 Plus CC típussal) +Steyr Terrus 6300 CVT (230 kW/313 LE max. teljesítmény),
  • Claas Quadrant 5300 FC+Claas Axion 950 (301 kW/410 LE),
  • Fendt 1290 XD (azonos az MF 2270 XD típussal) +Fendt 939 Vario (291 kW/396 LE),
  • John Deere L1534 MaxiCut HC23+JD 6250R (221 kW/300 LE),
  • Krone BigPack 1290 XC+Fendt 1050 Vario (380 kW/517 LE),
  • Krone BigPack 1290 HDP VC+Fendt 1050 Vario (380 kW/517 LE),
  • Kuhn LSB 1290 ID OC+Fendt 936 Vario (269 kW/366 LE).

Így egyrészt volt két „sztenderd” bá‑lázónk, a John Deere és a Krone BP 1290 XC, másrészt jelen voltak az ún. „nagytömörségű” változatok, az XL a Case IH‑tól, az XD a Fendttől és a HDP a Kronétól. Ezenkívül megvolt a Kuhn vadonatúj „iD” ikerdugattyúsának is az első nyilvános bemutatkozása. Mivel a teszten a Claas hivatalosan nem vett részt, ezért egy aktuális évjáratú, a termelésben üzemelő Quadrant 5300 FC‑t hoztunk.


1. DIAGRAM. Bálatömörség


2. DIAGRAM. Szecskatömörség összehasonlítása


3. DIAGRAM. Teljesítményigény


4. DIAGRAM. Maximális teljesítmény (áteresztőképesség)

Nagyon kíváncsiak voltunk az összehasonlításra, amelyben minden gépet négy renden, négy különböző szempont szerint vizsgáltunk. Először is a legnagyobb préstömörséget néztük – egyrészt adott, állandó sebességnél, másrészt a legnagyobb teljesítmény (áteresztőképesség) mellett. Az első menethez 12 km/h sebességben állapodtunk meg. A préstömörségbeli különbségeket mutatja az első diagram. A legnagyobb tömörséget (171 kg/m3) elérő gép után közvetlenül a Krone BP1290 HDP VC következett, 167 kg/m3‑rel.

Nagyobb teljesítmény mellett is tudnak a bálázók ilyen tömör bálákat készíteni? A Krone HDP a 167 kg/m3‑rel pontosan ugyanazt a tömörséget érte el, mint az előbb. Hasonlóképpen csak minimálisan csökkent a bálatömörsége a KRONE XC‑nek (134 kg/m3 a 139 helyett). A bekapcsolt szeletelővel végzett mérési eredmények részletes bemutatásától helyhiány miatt eltekintünk. Átlagban 10‑15 kg/m3‑rel nagyobb bálatömörséget sikerült elérni, mint a nem szecskázott anyagnál. A sorrendre ez azonban nem volt hatással.

 

Kulcsszó: szeletelő. Mindegyik bálázó rotoros szeletelővel volt ellátva. A Krone XC esetében ez 26 kést jelent 44 mm‑es vágáshosszal. A Krone BP HDP VC ezzel szemben 51 késes és az elméleti vágás-hossz csak 22 mm. Ezeket a bálázókat az összes késsel és – a többiekkel való összehasonlíthatóság miatt – fél késkészlettel is mértük. A vágásminőség megítélése céljából a DLG tesztközpontja meghatározta a túl hosszú részek arányát, melyek nem estek át a 30 mm-es rostán (lásd: Szecskaminőség összehasonlítása diagram). Ahogy várni lehetett, mindkét bálázó messze a többiek előtt teljesített: a VC bálázónál a szalmapróba 99,4%-a volt kisebb, mint 30 mm. A Krone XC esetében ez csak 97% volt (a VC kényszervágású, az XC-nek ollószerű nyírása van). Az eredmény azt jelenti, hogy egy VC bálázónál egy 400 kg-os bála esetében 2 kg 3 centiméternél hosszabb szálú anyag marad. További jó hír, hogy az XC bálázónál a teljesítmény növelésével a szecskaminőség is javul. Legalábbis, amíg a kések élesek…

A szecskázott báláknál újra és újra visszatérő vitatéma a bálák stabilitása. Mi is megpróbáltunk különbségeket felfedezni. Úgy tűnik azonban, hogy a bálatömörségnek ilyen szempontból sokkal nagyobb jelentősége van. A mi tesztünkben mindenesetre az összes bálázó bálája probléma nélkül szállítható volt. Érdekesebb kérdés ennél a pontnál a bálázók teljesítményigénye, mert a különbség óránként akár néhány liter gázolajat is kitehet. Ehhez meghatároztuk a TLT-n levett teljesítményeket egy tonna anyag bálázásához, illetve szeleteléséhez és bálázásához. Mivel ebben a változatban mindegyik bálázó a nagyobb teljesítménynél volt gazdaságosabb, ezért ezt a diagramot ábrázoljuk: ekkora teljesítményt igényelnek a bálázók. Itt a KRONE XC energiaigénye a legkisebb, 1,6 kWh/tonnával. Ez illeszkedik ennek a bálázónak a kisebb tömörségéhez is. Azt azonban, hogy a nagyobb préstömörség nem feltétlenül jár együtt lényegesen nagyobb fajlagos üzemanyag-fogyasztással, jól mutatja a KRONE VC 1,9 kWh/tonna értéke.

Amennyiben a szeletelő is képbe kerül, az értékek eltolódnak felfelé: a KRONE HDP VC fél késkészlettel 3 kWh/tonna, az XC 2,3 kWh/tonnával is beéri. Azt, hogy az apróra vágás többletenergiát igényel, jól mutatja, ha mindegyik kés dolgozik: a 3,6 kWh/tonnás értékkel ez az előzőnél 0,5 kWh/tonnával több. Hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, egy rövid számolás segítségével jól bemutatható: 0,5 kWh/tonna kb. 0,15 liter gázolajnak felel meg minden tonna szalmára. Vagyis pl. 40 t/h teljesítmény esetén 6 liter plusz üzemanyagot. És ha ezt a szeletelő nélküli változathoz hasonlítjuk, a különbség akár 20 liter/óra is lehet.


5. DIAGRAM. Bálamérleg pontossága


6. DIAGRAM. A beállított bálahossztól való eltérés

De vissza a traktorhoz: méréseink megmutatták, hogy a bálázók a legnagyobb áteresztőképesség mellett 200 kW/272 LE teljesítményt igényeltek. Ehhez jön még a 12 tonnás bálázó vontatásához szükséges teljesítmény. Ez tehát azt jelenti, hogy ha ezeknek a bálázóknak a tényleges kapacitását ki akarjuk használni, akkor legalább 300 kW/400 LE-s gépet kell eléjük akasztani, különösen, hogy ha még a terep is egyenetlen, vagy ha előtét-szeletelő is működik rajtuk. Másik oldalról természetesen minden gond nélkül üzemeltethetők ezek a gépek akár egy 200 LE-s traktorral is – természetesen alacsonyabb áteresztőképességgel.

A maximális áteresztőképességek összehasonlítása diagramon három egymást követő bála átlagát ábrázoltuk. A szeletelő nélküli maximális teljesítmény a Krone HDP VC esetében volt a legnagyobb, 57,1 t/h értékkel, de az 50 t/h-t többek között a Krone XC is elérte.

Ha a késeket bekapcsoljuk, akkor – kisebb vagy nagyobb mértékben – mindegyik bálázó teljesítménye csökken. A Krone XC így is 45,8 t/h-t ért el, miközben a KRONE HDP VC esetében a fél késkészlettel elért 38,6 t/h nyilvánvalóan a vékony rendnek tudható be, mivel ez a bálázó 51 késsel (teljes késkészlettel) 46,5 t/h-t tudott.

Elérkeztünk a beállított bálahosszak betartásához (diagram: A beállított bálahossztól való eltérés). A bálák közötti mindössze 10 cm eltéréssel többek között a Krone HDP VC volt a legjobb, míg az XCnél ez az érték a 14 centimétert is elérte.

A bálamérlegek pontosságának ellenőrzéséhez összehasonlítottuk a terminál által jelzett értékeket a ténylegesen mért bálatömegekkel. Leginkább a KRONE XC bálamérlege volt meggyőző: mindössze -0,3% volt az eltérés 12 bála összegében, ami szenzációsan alacsony. A Krone HDP VC-nek viszont meggyűlt a baja a 2 méter hosszú bálákkal. Eltekintve attól, hogy a bálák egynegyedénél egyáltalán nem mutatott tömeget, a teljes eltérés is relatív nagy, 4,4% volt.

Összefoglalva a következőket állapíthatjuk meg: a BigPack 1290 XC sztenderd bálázóként nagyon jó teljesítményt ért el, a szecskaminőség viszont kevésbé volt jó. A gép mérlege kiemelkedően pontos.

A Krone BigPack 1290 HDP VC bálatömörsége, teljesítménye és nagyon jó szecskaminősége is meggyőző volt. Teljesítményigénye átlagos, a mérleg nem megfelelően működött.

A cikk a KRONE XtraBlatt 11/2018és a profi 11/2018 számában megjelentek felhasználásával készült.