A Multiva neve ma már ismerősen cseng a hazai termelők számára is, e mögött azonban nem kevés munka van. A Multiva Magyarország Kft. értékesítési vezetője, Mező Sándor, egy poroszlói beszélgetés során beszélt szakmai életútjáról, a finn gyár termékeiről, a hazai leányvállalat munkájáról.
Mező Sándor, a Multiva Magyarország Kft. értékesítési vezetője
– Jelenleg a mezőgazdasági gépesítés területén dolgozik – milyen út vezetett idáig?
– Ha nem is egyenes, de elég egyértelmű. Egy mezővárosból, Hajdúnánásról származom, a szüleim is mezőgazdasággal foglalkoztak, így az ágazat szeretete már gyerekkoromban belém ivódott. Ezért is mentem gimnázium után a gödöllői Szent István Egyetemre, és mivel a közgazdaságtan is érdekelt, a kettőt összekötöttem: a gazdasági agrármérnök szakot céloztam meg. Az egyetem elvégzése mellett még egy évet Erasmus-ösztöndíjasként Németországban, Stuttgartban is töltöttem, szintén mezőgazdasági témában. Két szemesztert hallgattam, a mai napig tartjuk pár régi ottani diáktárssal a kapcsolatot. Érdekes volt Németországban látni, hogy ott összefognak a gazdák, és képesek menedzselni azt, hogy valaki például a bálázót veszi meg, a másik a kaszát, és összhangban tudják működtetni, nem vesznek össze rajta.
2010-ben végeztem, majd egy év múlva hazaköltöztem Hajdúnánásra – akkoriban a válság miatt elég nehéz volt munkát találni. De hamarosan kipróbálhattam magam, először egy integrátor cégnél inputanyag-kereskedőként dolgoztam, majd terményfelvásárlást, illetve különböző, a mezőgazdasághoz kapcsolódó termelési feladatot koordináltam. Elég szépen haladtam felfelé a ranglétrán – talán túl gyorsan is –, területi központi vezető lett belőlem, három telephely tartozott az igazgatásom alá.
Szerettem és rengeteg szakmai tapasztalatot szereztem, de sok lett egyszerre a feladat, amit nem bírtam lelkiismeretesen végezni pályakezdőként, tapasztalat hiányában, ezért döntöttem úgy, hogy más területen is érdemes lenni kipróbálnom magam. Ekkoriban már kiforrott bennem, hogy a kereskedelemmel szeretnék foglalkozni. A sors úgy hozta, hogy 2012-ben megismerkedtem azzal a vállalkozóval, aki a Multiva márkát behozta Magyarországra. Ő pont értékesítőt keresett, akkor kezdte felépíteni a hazai képviseletet. Úgy döntöttem, belevágok.
– Nem ijedt meg az egészen más feladattól, a hazánkban akkor még nem igazán ismert márkától?
– Az inputanyag-kereskedelem igazán közel állt hozzám, de kellően jó kihívásnak éltem meg a gépes feladatot, mindenképp ki akartam próbálni. Nehéz volt az elején, mert a magyar piacon teljesen új márkát kellett megismertetni a gazdákkal. Rengeteg bemutatón, demón, kiállításon vettünk részt, amire egyrészt a partnereknek is szüksége volt, másrészt valljuk be őszintén, közben mi is „tanultuk, kitapasztaltuk” a gépet.
Multiva mezőgazdasági munkagépek gyártóját, a finn Dometal Oy-t 1997-ben alapították Finnországban
HÁROM FIÚ VISZI TOVÁBB A STAFÉTABOTOT
– Mit érdemes tudni magáról a gyártóról?
– Egy finn családi vállalkozásról beszélünk. A Multiva mezőgazdasági munkagépek gyártóját, a finn Dometal Oy-t 1997-ben alapították Finnország dél-nyugati részén, Loimaa városban. A cégalapító tervezte az első gépeket, később a három fia vitte tovább a mezőgépgyártást komolyabb szinten. Loimaa környékén jellemzően extrém kötött agyagtalajok vannak, a terület termékeny, de a megműveléséhez igen robusztus és hatékony munkagépek szükségesek. A helyi gazdák nem találtak a piacon megfelelő gépeket ezekre a feladatokra, nagyon örültek az új gyártó gépeinek. A vállalat az alapításkor kultivátorok gyártásával foglalkozott, ezt egészítették ki később a pótkocsik, rövidtárcsák és nehézkultivátorok, majd a vetőgépek. A Dometal Oy rengeteget fektet a termékfejlesztésbe és tesztelésbe, illetve a modern gyártási technológiák, például a robotizált folyamatok adaptálásába.
– Mik a fő termékkörök, amiket a magyar piacon is megtalálhatunk?
– A magágykészítésre és a vetésre fókuszálnak. Háromféle rugós-kapás kialakítású kombinátort kínálnak a partnereknek. A rövidtárcsát is érdemes megemlíteni, amit sekély magágykészítésnél is tudnak használni, valamint tarlóápolásra is alkalmas. Vetésben az aprómagvetés irányába ment el a cég, 3-6 méteres munkaszélességű gépeink vannak.
Az évek folyamán az anyacég több gyárat felvásárolt, például egy aprómagvetőgép-gyárat is. Kiemelt projekt most a minimum tillage és a no-tillage technikák irányába tett fejlesztés. Akik a hagyományos gazdálkodási forma irányában gondolkodnak, és magágyat készítenek, ők is nyugodtan használhatják ezeket a gépeket.
– Milyen lehetősége van a piacon, itt, Magyarországon egy ilyen cégnek? Sok és komoly versenytárs van ezen a területen, nem lehet annyira egyszerű.
– Tapasztalataim szerint a gazdatársadalomban van egy alapvető óvatosság az ismeretlen márkák iránt, rendkívül nehéz volt bevezetni a Multivát. Rengeteg munkával elértük, hogy itt, Közép-Kelet Magyarországon már nincs olyan település, ahol 20-30 km-es körzetben ne dolgozna egy-egy gépünk. Most már céltudatosan hívnak a partnerek, tudják, hogy milyen felszereltséget keresnek az adott géphez. Jó példa volt az ismertségre egy dunántúli kollégám esete. Egy online fórumon háromféle géptípus iránt érdeklődött egy partnere, és már a mienk is közte volt. Több kelet-magyarországi vásárlónk kommentelt ebbe a beszélgetésbe, segítettek pár aktuális fotóval a tavaszi munkákhoz kapcsolódóan. Természetesen van még hová fejlődnünk, a nyugat-magyarországi régióban még komoly potenciál van.
Alapvetően mi leányvállalat vagyunk, nem is tudunk akkora csapattal a piacon lenni, mint több versenytársunk. Ugyanakkor a gépek minősége rendre felveszi a versenyt velük, vetőgépeink, magágykészítő kombinátoraink is széles körben használhatók, akár hagyományos, szántásos művelésnél, akár csökkentett menetszámú, forgatás nélkülinél is.
Görbeházán van a fő géplerakat, illetve Hajdúnánáson a legnagyobb alkatrészraktár, Nyugat-Magyarországon pedig Felsőrajkon tekinthetők meg a gépek
EGYEDI KERESKEDŐI STRUKTÚRA MAGYARORSZÁGON
– Hogyan szervezték meg a kereskedői hálózatot?
– Érdekes módon! A Multiva Magyarország Kft. a gyártói tulajdonban lévő leányvállalat. Csak Magyarországon van ilyen, hogy a gyártó saját csapattal van jelen a piacon, a finnek szerették volna kipróbálni ezt a rendszert is. Az összes többi országban kereskedőkön keresztül értékesítenek. 2018-ban az Agrotec Magyarország Kft. viszonteladóként el kezdte kiegészíteni ezt a kereskedői rendszert, nem a teljes termékpalettára, hanem a rugós magágykészítő kombinátorainknál. Így áll össze a kereskedelmi szisztémánk.
– Mekkora egyébként a saját csapat?
– Én viszem Közép-Kelet Magyarországot, a Dunántúlon kettő értékesítő munkatársam dolgozik, egyikük a marketing feladatokat is ellátja.
– Akkor azért elég sokat kell dolgozniuk, menniük, hogy így lefedjenek egy egész országot…
– Igen, de ez a szép benne. Mivel kis cég vagyunk, a partnerekkel is közvetlenebb, barátibb kapcsolatunk van. Az jelentős előny, hogy gyártói képviselet vagyunk, komoly támogatást kapunk a gyártól. Emellett a fejlesztéseknél az is fontos, hogy bizonyos infók, észrevételek nagyon hamar eljutnak rajtunk keresztül a gyárig. Sok mindent alvállalkozókkal oldunk meg: szerviz, alkatrészraktár, könyvelés, és még sorolhatnám. Kezdetben poroszlói központtal működött az alkatrészbázis, később bővültek a lehetőségek, most már Görbeházán van a fő géplerakatunk, illetve Hajdúnánáson a legnagyobb alkatrészraktár. A nyugat-magyarországi régióban Felsőrajkon tekinthetők meg a gépek.
– Milyenek a finnek, mint tulajdonosok?
– A korábbi magyar tulajdonú cégben tapasztaltak után ez egy óriási változás volt. Több dologban adtak szabad kezet, döntési lehetőséget. Természetesen folyamatos a kommunikáció, állandó riportolási kötelezettség van, de mégsem tűnik akkora tehernek, mint a korábbi. Egy évben többször látogatnak ide, soha nem éreztem frusztrációt ezzel kapcsolatban. Szerintem nem sok olyan alkalmazott van Magyarországon, aki várja, hogy jöjjenek a főnökei… Szabad beszélgetések, ebéd, vacsora mellett kerültek szóba a munkahelyi kérdések is, kötetlenül – nagyon emberi az egész.
Vetésben az aprómagvetés irányába ment el a cég, 3-6 méteres munkaszélességű gépek állnak
A FINN ACÉLIPAR ALAPANYAGA SEGÍTSÉGET JELENT
– A tavalyi Covid helyzet után emelkednek az alapanyagárak, nyúlnak a határidők. Önök mit tapasztalnak ezzel kapcsolatban?
– Érzékenyen érintett minket a járvány tavaly tavasszal, ami nálunk a legforgalmasabb időszak lenne a szezonban. Készlethiányunk nem volt, hisz a tavaszi gépeket már a megelőző évben bekészleteztük. Tavaly márciusban a járvány miatt volt egy erős megtorpanás. Nekünk keresztféléves a gazdasági évünk, így május 31-gyel egy elég rossz évet zártunk. Aztán sokan nyáron bepótolták a tavaszi magágykészítő-gépek beszerzését, ami kifejezetten érdekes szituációt teremtett… Az NHP meghosszabbítása sokat segített nekünk is, nagyon népszerű a gazdáink körében. Tavaly az idei évre komoly rendelésállományt adtam le a gyárnak, meg is lepődtek – februárban további rendeléssel ki kellett ezt egészíteni. Idén május 31-el pedig kiemelkedő évet zártunk, helyére került minden.
A hektikus időjárás nem segített tavaly, de jók voltak az árak, jól sikerült a gazdáknak az értékesítés, ez nekünk is fontos, hiszen ez kihat a beruházási kedvre. Napjainkban ezt segíti az a két speciális támogatási forma is, amit a kormány most meghirdetett, és amiben a mi gépeink is részt vehetnek. A kertészeti és a precíziós támogatásra is alkalmasak az Isobus-vezérlésű gépeink. Kétféle vetőgéptípusunk van, a Cerex és a Forte, az előbbi mulcsvetőgép, a másik pedig no-till vetőgép. Mindkettő elérhető Isobus vezérléssel, ahol kombájn által készített hozamtérkép alapján, akár differenciált kijuttatásra is alkalmas.
– Nagyon emelkednek az alapanyagárak gyakorlatilag mindenhol. Mennyire tudja ezt kezelni a gyár?
– Figyelem már egy jó ideje az árak változását. Valószínűleg nálunk is lesz áremelés, de nem gondolom, hogy radikális lenne. Azok a márkák, amik a Távol-Keletről szerzik be a nyersanyagokat és komponenseket, sokkal nagyobb arányban emelnek árakat. A mi gyárunk a finn Ruukki alapanyagaival dolgozik – nyilván ott is emelkednek az árak, de nem annyira, mintha valaki Kínából, konténeren szállítaná azokat. A szállítás költsége is többszörösére emelkedett, nem csak az alapanyag ára – ezek nem segítik a végfelhasználói árak szinten tartását.
– Ennyi munka mellett jut idő pihenésre, hobbira?
– Csak a horgászat a hobbim, de nem kell nagy dologra gondolni, évente 2-3 alkalommal jutok el. Ugyanakkor friss házas vagyok, ez év januárjában született meg a kisfi unk, így nagy örömmel töltöm a családdal a szabad időt. Persze, néha ide is beszüremkedik a munka… Volt olyan, hogy kirándulás alatt a kisvasúton összefutottunk egy gazdával, és gyorsan eszmét cseréltünk egy géppel kapcsolatban. Szerencsére a feleségem megértően kezeli az ilyen helyzeteket…
Fodor Mihály
