„Megjöttek a gödöllői MGI-sek!” jegyében„
A mezőgazdasági üzemekben, gazdaságokban gyakran hangzott el ez az üdvözlésnek is minősíthető felkiáltás: „Megjöttek a gödöllői MGI-sek!” – mikor megjelent a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézeti emblémával ellátott Barkas vagy UAZ mérőkocsi. Ezeket természetesen az utóbbi időben Skoda, Renault, Toyota, Mitsubishi eszközök váltották fel egy-egy gépvizsgálati, technológiafejlesztő, vagy kutatási téma szervezése, lebonyolítása céljából. Sajnos a következő időszakban erre nem nagyon kerülhet már sor…
HÁBORÚK IDEJÉN IS VILÁGSZÍNVONALÚ
Az intézet, az MGI és jogelődjei több mint 150 éves múltjuk alatt számos viharos időszakot, átszervezést éltek meg, gondoljunk a két világháborúra és más történelmi eseményekre. Az MGI jogelődjének megalapítását több kezdeményezés után, 1869-ben a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Tanintézet mellett létrejövő Magyaróvári Gépkísérleti Állomás felállításával jegyezhetjük. Alapításának legfőbb indokát az akkori Gazdasági Minisztérium abban jelölte meg, hogy „segítse elő a magyar mezőgazdaság ellátását korszerű gépekkel és felszerelésekkel”. Akkoriban Európában csak a – két évvel korábban alapított – Hallei Gépkísérleti Állomás működött ilyen rendszerű intézményként. Az állomás 80 éven keresztül működött Mosonmagyaróváron, a szakma jelentős és kiemelkedő tudású kutatóinak, egyetemi tanárainak, professzorainak irányításával – időrendi sorrendben Fuchs János Miksa, Thalmayer Viktor, ifj. Sponsor Pál, Vladár Endre, Karkovány Ákos, Sass Gábor. Ebben az időszakban az állomáson a mezőgépészet minden ágával foglalkoztak, kaszáló-, aratógépek fejlesztésével, Kőszegi-féle talajmaró szántóversenyeket szerveztek, fa- és csutkagázos üzemű traktorokkal. Világviszonylatban elsők között a biogáz kérdésével is kísérleteztek. Ezeknek az eredményeknek az értékét nagyban emelték, hogy erre az időszakra esett a két világháború, a magyar gazdaságot sújtó, és ezen belül a mezőgépészeti kísérleti, fejlesztési, kutatási munkát akadályozó egyéb tényező.
JELENTŐS SZEREP A HAZAI MEZŐGÉPGYÁRTÁS FEJLESZTÉSÉBEN
Az állomás munkája – mint később a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet tevékenysége is – követte a mezőgazdasági termelés fejlődéséből adódó növekvő igényeket, azonban az elhelyezése és egyéb problémák miatt már nem tudta ellátni feladatát. Ezért aztán az állomás feladatait – 1949-től 1956-ig, amikor is lemondott a tisztségéről – a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vette át Dr. Rázsó Imre irányításával. Az intézet első időszakában a Budapesti Műszaki Egyetem területén működött, később pedig különböző budapesti területi elhelyezkedése alakult ki. A központi iroda az Orlay utca 1. szám, a műhelyek, laboratóriumok a Bertalan Lajos utcában, a műszerraktár a Budafoki úton, míg a fárasztópálya Rákoskeresztúron volt.
A mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet már korábban, és ebben az időszakban is különösen jelentős részt vállalt a hazai mezőgépgyártás, a hazai traktorgyártás, arató-cséplőgépgyártás, traktor-, eke- és munkagépgyártás stb. fejlesztési munkáiban. Ezután egy rövid, átmeneti időszak következett dr. Rab György vezetésével 1956-1957 augusztus közepéig. Erről a 100 évről szóló részletes leírás a Dr. Erdei János – Flesch György „A 100 éves Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet története” c. könyvben olvasható, ami fellelhető az intézet könyvtárában.
ÍGY LETT GÖDÖLLŐ, ÉS ÍGY LETT AZ OVÁCIÓ!
Ezt az időszakot követően Dr. Bánházi Gyula (1957-1989) került a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet élére. Ettől az időtől kezdődően, mivel a kötelező gépminősítés megszűnt, a gépvizsgálatokkal – az egyéb költségvetési, kutatási és hatósági feladatok ellátása mellett – a gépgyártók fejlesztési tevékenységébe, azok megrendelése alapján, illetve költségeire, vett részt az Intézet a hazai mezőgazdaság gépesítési feladataiból. Emellett a feladatkörébe tartozott az új, külföldről behozott gépek kipróbálása, ökonómiai értékelése, munkavédelmi vizsgálata, a hatósági engedélyek kiadása. A már a kezdeti időktől végighúzódó elhelyezési problémák megoldására, az intézet 1969-ben Gödöllőre települt (1. kép).
Ez az időszak az intézet életében – mivel egybeesett a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésével, átalakításával – volumenében egyre nagyobb, és egyre komplexebb feladatok megoldását követelte meg. Ez azt jelentette, hogy a hazai gyártású mezőgazdasági gépek fejlesztő, proto- és „0”-szériás vizsgálatai során szerzett vizsgálati eredmények, közvetlenül beépültek a hazai gépgyártás innovációjába (2. kép).
Amellett, hogy számos új hazai gép jelent meg a felhasználóknál, az intézeti házi szabványoknak és nemzetközi előírásoknak is megfelelő vizsgálati eredmények közreadásával az üzemi, gazdasági szakemberek részére, a munkájukat közvetlenül segítő információkat szolgáltatott. Mivel az intézet nem rendelkezett kísérleti-tangazdasági mérőterülettel a gép- vagy egyéb technológiai vizsgálatok bonyolításához, ezért a vizsgálati területre, az igazán szigorú vizsgálati körülményekre (táblaméret, fekvés, talajadottság, fajta- és hozam) mindig egy megfelelő színvonalon gazdálkodó gazdaság területét jelölték ki. Ezt persze a gazdaság szakembereiből, az intézet és a megrendelő vagy gyártó képviselőiből álló csoport választotta ki, gyakran több napi bejárással. Ezekben a vizsgálatokban, mérésekben szívesen együttműködtek a gazdaságok szakemberei – mert ez ugyan gondot, esetleg költséget jelentett a számukra –, de közvetlenül hozzáférhettek a konkrét műszaki eredményekhez, az első tapasztalatokhoz (3. kép). Hát ezért volt az ováció, hogy „Megjöttek a gödöllői MGI-sek!”. Mindezek mellett az intézet szinte valamennyi külföldi mezőgépgyártó részére végzett gyári vizsgálatokat, amiknek az eredményei a gyártmányfejlesztési programjukban is megjelentek. Az intézet munkája – különösen a kutatási és technológiafejlesztések – megjelent a mindenkori szaktárca döntéseiben is, természetesen olyan mértékben, ahogy azt igényelte.
NEMZETKÖZI ELISMERÉST SZEREZTEK HAZÁNKNAK
Az intézet által lebonyolított összehasonlító gépvizsgálatok lebonyolításához a nagyüzemi körülmények (táblaméret, fajta, hozam, üzemi kiszolgálás) szintén kedvező feltételeket biztosítottak. Ezekben a vizsgálatokban is szívesen részt vettek a hazai mezőgazdasági üzemek, a külföldi gyártók. Természetesen ezek szervezése, bonyolítása és a mérési eredmények publikálása az intézet munkatársaira tartozott. Ilyen összehasonlító vizsgálat történt pl. 7 db arató-cséplőgéppel, 4 db nagyteljesítményű magajáró szecskázóval, hengeres- és szögletesbálázó-gépekkel (4. kép).
Természetesen az ilyen bonyolult és szerteágazó szántóföldi mérővizsgálatokhoz az MGI megfelelő műszerezettséggel és megfelelő, magas színvonalú adminisztrációs kisegítő és mérnöki szakembergárdával rendelkezett. Az MGI munkatársai számos tudományos konferencián és szaksajtóban adták közre a munkájuk eredményeit. Ezen túlmenően minden év végén Intézeti Tudományos Tanácsülésen is beszámoltak a tevékenységeikről, amire meghívást kaptak az intézet partnerei, a vizsgálat helyszínét biztosító, és abban résztvevő termelőüzemi szakemberek, a gyártók és a tudományos élet képviselői. Ez a rendezvény kibővült az MTA AMB kihelyezett ülésével is.
Az intézet ugyan nem rendelkezett konkrét mérőterülettel, de az üzemi adatok begyűjtésére kezdetben 15, majd 7, és még ma is működő 4 jellemző bázisgazdasággal, mezőgazdasági zrt-vel volt/van együttműködésben. Név szerint ezek az utóbbiak a következők: Szekszárdi Mezőgazdasági Zrt., a Komáromi Mezőgazdasági Zrt., a Székesfehérvári Aranybulla Zrt. és az Enyingi Mezőgazdasági Zrt. A gyártókkal való konstrukciós együttműködést az MGI Szolnoki- és a Budapesti Mérnöki Irodák tervező kapacitása, az információ átadást és az aktuális oktatási, képzési programokat pedig az MGI Gödöllői Mérnöki Iroda bonyolította. Az MGI tevékenyen részt vett, az 1970-es évek első felében létrejött termelési rendszerek technikai és technológiai fejlesztésében is. Sőt, az egykori KSZE (Kukoricatermelési Szekszárdi Együttműködés) termelési rendszer az MGI Szekszárdi Mérnöki Irodájában épült. Ebben az időszakban az MGI széles nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezett. Nemcsak a keleti integrációk és országok hasonló intézeteivel, hanem a nyugat-európai és tengerentúli intézetekkel és egyetemi központokkal is. Ezeken keresztül is jelentős mennyiségű tudás és tapasztalat áramlott be az országba.
Az 1980-as években a hazai mezőgazdaság technológiai és technikai fejlesztésében fontos szerepe volt a Világbank által nyújtott hiteleknek. Ezekhez is az MGI szolgáltatta a szakmai hátteret, Washingtonban is elismerést szerezve hazánknak.
MÁR AKKORIBAN SZÁMÍTÓGÉPPEL MÉRTEK…
A kutatási és fejlesztési feladatok infrastruktúráját a magas fokú műszerezettség (pl. a szántóföldi vontatási és egyéb vizsgálatokhoz), több terepjáró mérőkocsi, fékkocsi, és már abban az időben is működő számítógépes hálózat jellemezte. A kutatási és fejlesztési, kísérleti feladatok ellátásához pedig mindig jól képzett szakembergárda alkotta a megfelelő hátteret. Volt időszak, amikor több mint 200 mérnök képezte az MGI tudásbázisát. A dolgozók elhelyezésére (ma is meglévő) intézeti szolgálati lakások álltak rendelkezésre, és intézeti szervezésben saját tulajdonú lakások építését is szervezték. Erre és az egyéb intézeti beruházások bonyolítására külön Beruházási- és Építési Osztály állt rendelkezésre. A dolgozók kiszolgálására saját működtetésű konyha, az óvodáskorú gyermekek elhelyezésére intézeti óvoda működött. Emellett a dolgozók intézeti működtetésű és bérelt üdülőkben tölthették el a szabadságukat. Mindezek eredményezhették azt, hogy kialakult az intézetben egy hatékonyan működő, egymást segítő kollektíva, akiknek a tevékenysége hazai és nemzetközi elismerésnek örvendett.
A Dr. Bánházi Gyula igazgató, majd főigazgató halálát követő intézeti vezetők: Dr. Tóth László, Dr. Hajdú József, Mészáros György, Dr. Fenyvesi László, Dr. Bellus Zoltán, Dr. Gulyás Zoltán – az előzőeknek megfelelően – a hagyományokra építve irányították az intézet munkáját. Ennek eredményeként az intézet eredményesen vett részt a nemzetközi együttműködésekben, hazai és külföldi gépfejlesztésekben. Ebben az időszakban aktív tevékenységet folytatott az ENTAM-mal, az Európai Gépminősítő Intézetek tudósítóival. Jelentős feladatokat vállalt a hazai mezőgazdasági termeléstechnológiákat és a gépesítést érintő fejlesztési tevékenységekből. Ennek a nemzetközi pénzpiacon is ritkán előforduló tevékenységnek a példamutató, magas színvonalú megoldását az értékelést elfogadó világbanki szakemberek is elismerték. Ugyancsak jelentős szerepe volt továbbra is, a mezőgépgyártókkal konzorciumban végzett pályázatos termékekben, hazai mezőgépfejlesztésekben. Ezek eredményéről a korábban említett fórumokon hagyományosan beszámoltak az intézet munkatársai (5/a-b. kép).
Az intézeti munka elismerését több, a gyártókkal, hazai forgalmazókkal, és hazai helyszínen bonyolított 24-órás tesztek – pl. New Holland CR 980 kukoricában, Claas Quadrant 3360 FC búzaszalma bálázásban – jelentették. Ezek eredményei és bonyolítása a YouTube-on ma is elérhetők (6/a-b. kép).
Az intézetet 2014 januárjában, az akkori mezőgazdasági tárcához tartozó 23 kutatóintézettel együtt integrálták a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központba. Ezt követően (a 2020. évi CXLII és CXLIX törvény alapján) a 2021. január 1-vel megalakult Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez csatolták a NAIK-ot és 11 kutatóintézetét, köztük a Mezőgazdasági Gépesítési Intézetet, NAIK MGI-t is. Ezzel a NAIK MGI egy része az egyetem Műszaki Intézetébe integrálódott, a több mint 150 éves intézetnek megszűnt az önálló státusza. Vagyis nem fog elhangzani többé „Megjöttek a gödöllői MGI-sek!” üdvözlés a mezőgazdasági vállalkozásoknál, hazai gépgyártóknál…
(A több mint 150 év történetét nehéz pár oldalban összefoglalni, az esetleges hiányosságok miatt elnézést kér a szerző. A visszatekintés – a gépvizsgálatok vonatkozásában – főként a Szántóföldi Gépesítési Főosztály tevékenységét érintette, de az hasonlóan kiterjedt a hazai mezőgazdaság gépesítésének egészére. Az elmúlt időszak eredményeit az MGI könyvtárában archiválták, és – mivel az intézet ezeket közpénz felhasználásával érte el – ezek nyilvánosak, a szakemberek számára elérhetők.)
dr. Kelemen Zsolt, az MGI munkatársa 1968-2006., műszaki szakértő – Gödöllő
