Nagy dobás a hazai mezőgazdasági gépek piacán

Bár néhány nagykereskedő uralja a mezőgépek értékesítését Magyarországon, a jelek szerint lassul-megáll a koncentráció. A magyar gazdák leginkább a klímaváltozás, a versenyképesség és az emberi munkaerő kiváltására vettek új gépeket – méghozzá a járvány ellenére történelmi rekordösszegért.

Nem nőtt tovább az elitklub

Egyelőre nem nőtt tovább a legnagyobb hazai mezőgazdaságigép-kereskedők „uralma” a piac felett. A nagy fejlődést elindító 2016-os év óta lényegében változatlanok az adatok. Az első 10 legnagyobb mezőgép-nagykereskedő ellenőrzi a piac 70, az abszolút legnagyobb 3 cég pedig az eladások 50-54 százalékát. Ez persze hatalmas koncentráció, de a jelek szerint ezek az arányok egyelőre nem nőnek tovább. Erre utal az Agrárközgazdasági Kutatóintézet friss jelentése. A mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 69 százalékát tavaly is 10 cég bonyolította le, a 3 legnagyobb az összes magyarországi mezőgépeladás 54 százalékát – s bár ez utóbbi 4 százalékpontos növekedés, az utóbbi években (2017-ben például) már voltak hasonló arányok.

193+63

A legfontosabb persze az, hogy a különféle – embert és haszonállat-állományokat egyaránt érintő – járványok és a tavaszi hirtelen fékeződés ellenére rekord nagyságrendű pénzt hagytunk ott a mezőgazdaságigép-kereskedőknél. A teljes mezőgazdasági gép- és alkatrészforgalom meghaladta a 256 milliárd forintot. Ebből 193 milliárdért új mezőgazdasági gépeket és eszközöket – ami darabra kevesebb ugyan, mint 2019-ben, de értékben 5 százalékkal több. Alkatrészekre 63 milliárd forintot költöttek a gazdaságok, ami még nagyobb: 13 százalékos növekedés a járvány előtti évhez képest.

Hevederes, szupernehéz – kevesebbet többért

Jó hír továbbra is, hogy az utóbbi években már nem a pályázatok határozzák meg a gépberuházások tartalmát, hanem a valós termelési-szakmai tervek. Így döntően az innováció, a korszerűsítés és a klímaváltozás a fő szempont, illetve az egyre nehezebben hozzáférhető emberi munkaerő kiváltásának szándéka. A mezőgazdasági termelők továbbra is erőgépek beszerzésére költötték a legtöbbet. Bár a 2019-esnél kevesebb, 3053 új kerekes traktor kelt el, ennek 69 milliárdos értéke jelzi, hogy a nagyobb értékű traktorokat vásárolták a gazdák

. A legtöbb az 50-100 LE-s könnyű univerzális kategóriában fogyott (pedig 18 százalékkal csökkent tavalyhoz képest), míg az 50 LE alatti és a 140 LE fölötti traktorokból nőtt az értékesítés. Ugyancsak nőtt az univerzális, 141-190 LE-s kategória eladási volumene: 29 százalékkal nőtt a kereslet, 176 szupernehéz és 13 gumihevederes traktor is elkelt.

Tovább zsugorodott ugyanakkor a gabonakombájn-piac, ami 5 százalékkal maradt el a 2019-estől. A 242 darabot jelentő csökkenés különösen például a 2017-es évhez képest jelentős, amikor 307 ilyet vettek a gazdák. Ugyanakkor jelentősen, 48 százalékkal nőtt napraforgó- és 14 százalékkal a kukoricabetakarító adapterek vásárlása, főleg 6 és 8 soros kialakításúaké. Csökkent a kereslet a bálázógépekre is, 22 százalékkal; ugyanígy a bálacsomagolókra és az önjáró rakodókra is, sőt, a törzscsuklós homlokrakodóknál 46, a csúszókormányosoknál 70 százalékkal esett vissza a kereslet.

Több talajlazító, gyümölcs- és öntözőgép

A mezőgazdasági munkagéppiac legnagyobb darabszámban (5125) eladott termékei a különböző talajművelő gépek voltak. A szárzúzókból 22, a tárcsás talajművelőkből 10, a talajmarókból 13 százalékkal csökkent ugyan a kereslet, de talajlazítókból 8, ekékből 12, hengerekből 19, magágykészítőkből 7 százalékkal több kelt el. Ugyancsak többet vettek szemenkénti vetőgépekből, és lányegében változott a növényvédő gépek iránti kereslet nagysága. A legnagyobb növekedést a gyümölcs- és szőlőápolási szegmensben érte el a géppiac 29 százalékkal, és az öntözőgépek eladása is nőtt 25 százalékkal.

Illusztrációk: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán