Üzemeltetési tanácsok a kukorica-betakarításhoz

Bár már messze nem akkora arányban, mint régen, de európai szinten még mindig kukoricatermesztő „nagyhatalomnak” számít hazánk. Rovatunkban a kukorica-betakarítás kapcsán a legfontosabb betakarítógép-üzemeltetési szempontokat gyűjtöttük össze.

Napjainkban a piacon elérhető kukoricacső-törő adapterek 90%-a konstrukciós megoldása szempontjából nagyon nagy eltéréseket nem mutat. A kínálat túlnyomó részében a szárterelő csúcsos adaptereknél, a csövek letörését párban forgó, bordázott, vagy bordás-késes törőhengerek + párhuzamos törőlécek végzik, a letört csöveket pedig a középre hordó csigához, soronként végtelenített füleslánc-párok szállítják. A betakarítandó állomány sortávolsága itthon zömmel 70-76 cm között van. A visszamaradt kukoricaszárat a legtöbb esetben már soronként két- vagy hárompengés, függőleges tengelyű zúzórotorok aprítják fel, és terítik szét. Néhány modellnél ezt még a törőhengerekkel kombinált, soronkénti aprítóhengerrel is kiegészítik.


A kukoricacső-törő adapter optimális, lehető legkisebb veszteséggel történő üzemeltetésének egyik alapja a megfelelő munkasebesség megválasztása

 

Az optimális üzemeltetés két legfontosabb szempontja

A kukoricacső-törő adapter optimális, lehető legkisebb veszteséggel történő üzemeltetésének alapja az állományhoz, az adapter fordulatszámához, a teljesítményéhez és a kombájn áteresztőképességéhez igazított munkasebesség megválasztása. Sajnos számtalan példát látunk arra, hogy egy korszerű kombájn egy nagyon jó munkaminőségű adapterrel a helytelenül megválasztott, nagyobb munkasebesség miatt nagy veszteséggel dolgozik.

A kukoricacsövek a kívántnál magasabb sebesség miatt letörés helyett szinte letépődnek, és kirepülnek a terelőcsúcsok közül. A kelleténél magasabb munkatempó esetén – kukoricaállománytól függően – előfordulhat, hogy a szárak is leszakadhatnak, és összetorlódva eltömődik az adapter behordórendszere. Ennek oka az, hogy az adapter fordulatszáma az ajánlott optimális munka-sebességhez van beállítva, és nem bírja a tempót tartani a csőtörő-, behordórendszer. Vannak esetek, amikor maga az adapter csőtörő-, behordórendszere még elbír a megnövekedett munkasebességgel, de a szárzúzó munkájának hatékonysága már csökken, amely a visszamaradt tarlón jól érzékelhető.


Az adapter fordulatszámhoz nem megfelelően megválasztott munkasebesség ilyen problémákat tud okozni

 

A gyártók az adapterhez mindig megadnak egy ajánlott munkasebességet – találkozhatunk 6-10, illetve 10-12 km/h-s ajánlásokkal. Természetesen ezeket minden esetben szem előtt kell tartani, de maguk a gyártók is hozzáteszik az „állománytól függően” megjegyzést. A legjobb hozzáállás, ha a betakarítás megkezdésekor az ajánlott munkasebesség alsó határán kezdjük a munkát. Majd ahogy érzékeljük az állomány szártömegét, szárvastagságát, hozamát, úgy növeljük a munkasebességet addig a pontig, amíg még említhető csőveszteség nélkül, megfelelő zúzási hatékonysággal, eltömődésmentesen, megfelelő leterheltséggel, folyamatosan dolgozik az adapter.

Másik fontos tényező az üzemeltetéskor az ideális tarlómagasság megválasztása. Sokszor látunk a kelleténél fentebb járatott adaptereket betakarítás közben, amelyek után még a szárzúzott kukoricatarlóban is magasan díszelegnek a levágott kukoricaszártövek. Általában maximum 20-25 cm-es tarlómagasságot hagyhatunk hátra, de amennyire a terület terepviszonyai engedik, a lehető legkisebb vágásmagasságon érdemes járatni az adaptert. Ez megkönnyíti a későbbi szárbetakarítási és tarlóápolási munkafolyamatokat.


Sokszor látunk a kelleténél fentebb járatott adaptereket betakarítás közben

 

Legyünk tisztába kombájnunk képességeivel!

Nem mellékes maga a kombájn teljesítménye sem – legyen szó betakarítási és motorteljesítményről egyaránt. Az egyik legfontosabb kritérium ahhoz, hogy kiválaszthassuk a megfelelő munkaszélességű adaptert a betakarítógéphez, az, hogy legyünk tisztában az áteresztő-képességével és az erőtartalékával. Ha már a kívánt munkaszélesség megvan, fordítsunk fokozott figyelmet az adapter teljesítményigényére is, mivel a gyártók sok esetben más-más hajtásátvitelt alkalmaznak, amelyet a szárzúzó rendszer konstrukciója, mérete, aprítási teljesítménye is befolyásol! Ezek a különböző megoldások eltérő mértékben vonnak el teljesítményt a betakarítógéptől.

Többször előfordul, hogy egy szezonon belül nagyobb termésátlagú, jelentősebb szártömegű, illetve gyengébb hozamú, alacsony szármagasságú állományt kell egymás után betakarítani. Értelemszerűen ezek betakarítása különböző adapter-fordulatszámot és eltérő munkasebességet igényel. Nagyon fontos, hogy erre mindig figyeljünk, és ha szükséges, akkor hangoljuk át az adapter fordulatszámát az aktuális körülményekhez. Így elkerüljük az ebből adódó veszteségeket. Régebbi adaptereknél a hajtásáttétel fogaskerekének cseréjével lehetett változtatni, a mai modern adaptereknél már többfokozatú hajtóművel megoldható az egyszerű és gyors fordulatszámváltás.


A csonktaposók, szártaposók megvédik a mellső gumiabroncsokat, hevedereket a kemény kukoricacsonkok okozta sérülésektől

 

Szárzúzó, csonktaposó

Mint ahogy a bevezetőben már említettük, a korszerű kukoricacső-törő adapterek már alapkivitelben szárzúzóval vannak szerelve. Ezek általában függőleges tengelyű, két- vagy hárompengés, rotorkéses megoldásúak. Ha a legnagyobb arányban igen magas munkasebességgel dolgozunk, akkor érdemes olyan adapterrel felvértezni a betakarítógépünket, amely hárompengés késrotorral szerelt szárzúzóval rendelkezik, mivel ezek kisebb fordulatszámmal is garantálják az optimális aprítást, és nagyobb munkasebesség mellett is megtartják aprítási hatékonyságukat.

Az adapterek további kiegészítéseként alkalmazhatók a csonktaposók, szártaposók, amelyek megvédik a drága mellső gumiabroncsokat a kemény kukoricacsonkok okozta sérülésektől. A hidraulikus hajtású, kúpos-csigás, szélső szárterelők, főleg sűrű, nagy szártömegű állományban tehetnek jó szolgálatot. Napjaink egyre szélsőségesebb időjárása miatt sokszor előfordul, hogy egy szélroham hatására megdőlt állományt kell betakarítani. Kiválasztáskor érdemes olyan adaptert előnyben részesíteni, amelynek a szárosztó-terelőcsúcsainak szöge több fokozatban állítható, így az elfeküdt állomány veszteség nélkül betakarítható.

 

Farkas Imre

adapter agrár aratás betakarítás csonktaposó csőtörő gép kombájn kukorica mezőgazdaság szárzúzó törőhenger