A Kubota mai piaci szerepében és globálisan ismert, precíz technológiájában nagy szerepet játszik a megalapításától számított történelme. Ahhoz, hogy jól lássuk, valójában milyen nagy múltra tekint vissza a cég, és mit is fémjelez valójában a Kubota márkanév, az elejétől kell kezdenünk.
1890-1926 – A KEZDETEK
A Kubota hosszú történelmében mindig kiemelt szerepet játszott, hogy a termékeket szívvel és lélekkel készítsék, és tisztában legyenek azzal, milyen értékeket szeretnének képviselni. Gonshiro Ohde (később Gonshiro Kubota) 1890ben fémcsövek gyártásával kezdte munkáját a fémiparban. Termékeinek minősége és precizitása miatt hamar nagy népszerűségre tett szert. Sikeressé azzal vált, hogy 1893-ban vízművek számára vízvezetékcsöveket kezdett el gyártani, ami azelőtt egyik japán gyártónak sem sikerült. Ezzel lényegében megmentette nemzetét, hiszen ebben az időszakban a nyugati nyitás következtében olyan súlyos és fertőző betegségek is eljutottak Japánba, mint a kolera. Ennek a problémának a megoldása a csatornahálózat fejlesztésében rejlett, ezért döntött úgy Gonshiro, hogy vízvezetékcsöveket fog gyártani. Később cégét továbbfejlesztette, és belekezdett a szerszámgépek és acélgyártó berendezések gyártásába. 1917-ben az első világháború okozta technikai fejlődésre válaszolva a már létező telephelyeket átszervezték, illetve újakat létesítettek. Ennek köszönhetően jól körvonalazódtak a cég legfőbb tevékenységei: gépalkatrészek és vízvezetékcsövek gyártása, valamint az öntöde működése.
Kubota az első világháború okozta nehézségekben is felismerte a lehetőséget: termékeivel betört azokra a piacokra, ahova a háború miatt már nem szállítottak európai termékeket. Ebben az időszakban, az autók elterjedésének idején (1912-1926) megpróbálkozott egy háromkerekű jármű gyártásával is, ami a piacon nem járt sikerrel, és járműfejlesztő vállalkozását felvásárolta a Tobata Casting Ltd. (később a világhírű Nissan Motors Co., Ltd).
Gonshiro Ohde alapító a családjával
1927-1945– A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
1927-ben a Kubota 42%-os részesedése volt a legnagyobb a vascsövek japán piacán. Annak érdekében, hogy a Kanto régióban is jelen legyen, és így abszolút előnyt szerezzen, a Kubota úgy döntött, hogy megvásárolja a piaci rangsorban harmadik társaságot, a Sumidagawa Iron Works Co., Ltd.-t, amelynek részesedése 16% volt.
A termékek meghibásodási aránya azonban a megvásárolt üzemben körülbelül 30-40%-ra alakult, és a munkavállalók motivációja is nagyon alacsony volt. Üzleti okokból a társaságot nem egyesítették a Kubotával, hanem önálló társaságként maradtak. Daizo Odawarat (aki később a Kubota elnökévé vált) ügyvezető igazgatóként helyezték el az üzemben. Bement a gyárba, és a dolgozókat újra betanította a vascsövek gyártásának alapjaitól kezdve. Odawara annyira belopta magát a munkavállalók szívébe, javította a munkamorált és ezzel az egész társaságot, hogy a Sumidagawa vasmű nyereség szempontjából mindössze három évvel később a társaság legmodernebb üzemévé vált.
1930-ban a cég újraszerveződött, mint két különálló részvénytársaság, és elköteleződtek az új telephelyek építése mellett. Ebben az időszakban már tetemes mennyiségű megrendelésük érkezett Európából is (pl. a hollandiai Rotterdam Gas Company-tól 3000 tonna gázcsőre). 1937-ben létesítettek egy új telephelyet kizárólag az ipari és mezőgazdasági motorok gyártására, valamint a vállalat létrehozta az Amagasaki Iron-t, ahol különleges technológiával gyártottak vascsöveket. 1939-ben megrendelést kaptak 13 ezer öntöttvas fém szegmensre japán első, közel 4 km hosszú vízalatti alagútjához.
Azonban a társaság a világháború alatti gazdasági megszorítások miatt nem érte el a várt eredményt. Ezután minden telephely sérüléseket szenvedett a világháború alatti bombázásokban.
Japán első vízalatti alagútjához készült szegmensek 1 darabja
1946-1960 – A HÁBORÚ VÉGÉTŐL A GYORS NÖVEKEDÉS IDŐSZAKÁIG
Közvetlenül a háború befejezése után a társaság hozzájárult az ország újjáépítéséhez, például egy kultivátor kifejlesztésével, amely fontos lépése volt a mezőgazdaság gépesítésének. A háború utáni japánban az élelmiszerellátás biztosítása volt a legfontosabb kérdés, és számos agrárreformnak köszönhetően sok, addig más munkát végző emberből lett új földtulajdonos és mezőgazdasági termelő. Így drasztikusan megnövekedett az igény a mezőgazdasági munkálatok gépesítésére.
A társaság megerősítette üzleti alapját a gyors gazdasági növekedési periódusa előtt. Ezt számos új technológia fejlesztésével és termékpalettájuk bővítésével érték el. Továbbá belépett az ipari és magán szivattyúpiacra is. 1953 júniusában megalakult a Kubota Construction Machinery Co., Ltd., és a társaság belépett az építőipari gépek piacára is, aminek köszönhetően számos nagyszabású építési projektet hajtottak végre Japánban, és megszerezték a legnagyobb részesedést a Japán mobildaru piacon. Fejlesztéseik nem fejeződtek be ennyivel, hiszen 1954-ben belekezdtek a PVC csövek gyártásába is.
Ahogyan Japán mezőgazdasága megerősödött az 1950-es évek végére, a vállalat mezőgazdasági gépekkel foglalkozó részlege is gyorsan növekedett, 1958ban meghaladta a vascsövekkel foglalkozó osztály értékesítési mennyiségét. A mezőgazdasági részleg gyors növekedését elősegítette a szervizbázisok és értékesítő társaságok létrehozása. Később 1960-ban megnyílt az első, tengerentúli mezőgazdasági gépgyártóüzem.
Ebben az évben, 1960-ban, a társaság megalapításának 70 éves évfordulóján fejezte be az első, japánban épített motoros hajtású traktor (T15) fejlesztését.
A T15 traktor gyártósora
1961-1972 – A GYORS NÖVEKEDÉS IDŐSZAKÁTÓL A STABILITÁSIG
Kubota az 1960-as évek végén lépett be a környezetvédelemmel kapcsolatos üzletbe, ami ebben az időben egy szoftveralapú részleget jelentett, amely feladata az emberihulladék és szennyvízfeldolgozó létesítmények tervezése és üzemeltetése volt. Később elkezdett a városi hulladékok feldolgozásával is foglalkozni. 1963-ban megkezdte a Japában azóta nagyon népszerű automaták gyártását, amiknek fejlesztéséhez egy régebbi, mérlegekhez használt technológiát vettek alapul.
A vállalat gyorsan bővült, a mezőgazdasági gépek, például a rizsátültetők és a kombájnok fejlesztésével, valamint a termékek többszöri fejlesztésével és bővítésével. Nagy hangsúlyt fektettek az értékesítési hálózatok fejlesztésére is, ennek köszönhetően a társaság különleges Kubota kereskedőket képzett ki. Az 1980-as japán világkiállításon egy különálló „Kubota pavilon” került kiállításra. Az ott bemutatott „Álom Traktor”-nak nevezett koncepció gép funkciói manapság a legtöbb traktorban megtalálhatóak, de abban az időben a legkifinomultabbnak számító technológiákat összesítették, szem előtt tartva a funkcionalitást, kényelmet, és könnyű használhatóságot, ami még ma is megtalálható a vállalat termékeiben. (Érdekesség, hogy idén bemutatták ennek a koncepciótraktornak a modern verzióját, ami mesterséges intelligenciával felszerelt, elektromos hajtású, és egyéb, ehhez hasonló modern technológiákat alkalmaz).
Ezen felül az Egyesült Államokban megalapították a Kubota Tractor Corporationt (KTC), amely a traktor-értékesítés első tengerentúli bázisa volt. A vállalat itt továbbfejlesztette saját üzleti területét, és az Egyesült Államok a Kubota tengerentúli bázisainak központi országa lett.
A világkiállításon bemutatott „Dream Tractor”
