Bezárás

Egy vízumprobléma is segített a cég indulásában

Írta: GÉPmax-2022/I. lapszám cikke - 2022 január 28.

Michael Horsch: a gyermekeink is osztoznak a gazdálkodás iránti szenvedélyünkben a gazdálkodás iránti szenvedélyünkben

Michael Horsch
Michael Horsch, a Horsch Maschinen Gmbh tulajdonos ügyvezetője

A HORSCH idén népes nemzetközi újságíró-csapatot látott vendégül, hogy legfontosabb fejlesztéseit bemutathassa a szakmának. Ez adta az apropót, hogy ne csak a gépek kerüljenek középpontba, – ezeket egyébként előző számainkban már bemutattuk – hanem Michael Horsch, a HORSCH Maschinen GmbH tulajdonos ügyvezetője is.

– A mezőgazdaság és az agrárgépészeti szakma szeretete valószínűleg a családi háttérből adódik.

– Én vagyok a legidősebb az 5 fiútestvérem és egy nővérem mellett. Mindegyik testvérem szenvedélyesen szereti a mezőgazdaságot, és hasonló műszaki ismeretekkel rendelkezik. Mindez apánktól és nagybátyánktól származik, akik a 60-as években nagy területen, szántás nélkül kezdtek el gazdálkodni. Akkoriban senki sem hitte volna, hogy ez valaha is működni fog. Mivel Bajorországban az a szokás, hogy a legfiatalabb gyerek örökli a farmot, így világos volt, hogy nem fogom megkapni apám gazdaságát, és 17 éves koromban más lehetőséget kellett keresnem. 1978-ban az USA-ba mentem azzal a szándékkal, hogy ott maradok, és saját mezőgazdasági karrierbe kezdek, de vízumproblémáim voltak a bevándorlással kapcsolatban, így haza kellett jönnöm. Amíg a papírjaimra vártam, támadt egy ötletem egy no-till rendszerben használható vetőgépről, amit apám és a nagybátyám mindig is kért tőlem… Ez volt a HORSCH kezdete, anélkül, hogy egy olyan céget akartam volna építeni, mint amilyenné az az elmúlt évtizedekben vált.

robot
A Horsch autonóm traktora

– Melyek voltak cég számára a legfontosabb szakmai mérföldkövek?

– Maga a HORSCH vállalat 1984-ben alakult meg. Az első időszakban még csak négyen dolgoztak a cégben. 1992ben testvérem, Philipp Horsch is csatlakozott a vállalathoz, és gépészmérnökként nagyon sokat tett a fejlesztésekhez. A napjainkban gyártott gépek ugyanazon az alapötleten nyugszanak, mint a korai években kigondolt és megvalósított típusok. A HORSCH a 90-es években kezdett el igazán fejlődni, amikor a vasfüggöny leomlásával megnyíltak a piacok. Fejlődött a gyár is, a régi farmépületek mellé 1992-ben építettünk egy festő-lakkozó műhelyt. 1999-ben létrehoztuk a kutatási és innovációs központunkat, a FIT Zentrum 1-est. 2003-ban építettük az első szerelőcsarnokot, majd ugyanebben az évben tovább bővítettük a FIT Zentrum 1-et. 2011-ben alakítottuk ki modern logisztikai központunkat, 2015-ben pedig megépítettük a marketinggel és értékesítéssel foglalkozó központot, a FIT Zentrum 2-est.

Globális szereplővé váltak

– Nagyon sok fejlesztésnek már nem csak Németország adott helyet.

– Igen, a vállalat már globális szereplő. Van telephelyünk Franciaországban, Ukrajnában, Angliában. Gyárat alapítottunk az USA-ban is, az ottani piac ugyanis más gépeket, más felépítést, más koncepciót igényel. Brazíliában egy gyártó-tervezőközpontot hoztunk létre, mert egy szabályozás szerint az ott gyártott gépek 63 százaléka Brazíliából beszerzett anyagokból kell, hogy történjen. Ennek betartása nem kevés munkát ad nekünk. Kínában is van egy központ, ahol az összeszerelés mellett oktatási, szerviz- és logisztikai feladatokat is ellátunk, Csehországban pedig egy AgroVation elnevezésű, 3 ezer hektáros kísérleti gazdaságot alapítottunk.

Az orosz igényekre a gépeket helyben, Oroszországban gyártjuk. Az ottani termelő hitelt, állami támogatást csak az ott készült gépekre kaphat. Innen is látszik, hogy a világ szinte minden részén jelen vagyunk, de mindenütt meg kellett ismerni a helyi szabályzókat, elvárásokat, és azokhoz alkalmazkodnunk kellett.

– A 2021-es is nehéz év volt a gépgyártók számára. Bár valószínűleg nincs gond az értékesítéssel, az átfutási idők növekedése és az inputárak emelkedése megnehezíti a helyzetet. Mit hozott ez az év a HORSCH számára?

– Valóban, nagyon erős növekedést értünk el az értékesítésben. Az alkatrészhiány és az alapanyagok áremelkedése megnehezítette a helyzetet, de úgy néz ki, hogy idén még így is elég jól jövünk ki belőle. Jelenleg inkább attól tartok, hogy a jövő év rosszabb lehet, mert a 2022-ben előállítandó termékeinket már teljesen lekötötték, és már a 2023-as évet is elkezdtük feltölteni.

kozpont
Jelenleg 4 nagy építkezés van folyamatban, és összesen 70.000 m2 új épületet kialakítása folyik

– Milyen fejlesztéseket terveznek a termelésben a megnövekedett kereslet kielégítésére?

– Jelenleg 4 nagy építkezés van folyamatban, és összesen 70 ezer négyzetméter új épület kialakítása folyik.

Ebből három Németországban, a legnagyobb ugyanakkor Brazíliában történik. Ezen felül egy másik új gyárat is tervezünk Ukrajnában, a Kijev melletti új telephelyünkön.

– Van elég emberük a fejlesztésben és a gyártásban? Van a HORSCH-nak külön programja a fiatal szakemberek képzésére?

– Az elmúlt 10 hónapban 500 embert vettünk fel, és még mindig van 400 nyitott pozíciónk. A kutatás-fejlesztési résszel elégedett vagyok, a szoftverek terén vannak még megoldandó feladatok. Ott épp új projekteket valósítjuk meg. Mint sok németországi vállalatnak, nekünk is régóta van egy erős gyakornoki programunk, így a képzés nem jelent problémát, amíg találunk elég embert. Ez azért jelenleg nem könnyű…

gyartas
A 2022-ben előállításra kerülő termékeinket már teljesen lekötötték

Fejlesztési irányok

– Az innováció egyik iránya a méret növelésére törekszik: minél nagyobb erőgép minél nagyobb munkagéppel, hogy minél gyorsabban végezzünk adott terület munkájával. Meddig fokozható ez? Mi lesz a szűk keresztmetszet?

– Mi már nem gondolkodunk annyira a sokkal nagyobb gépekben, mondván, hogy a vetésnél a 12, 18 és 24 m már eléggé megszokottá vált számunkra. Úgy gondoljuk, a közeljövőben egyre fontosabb lesz, hogy a gépek autonómmá váljanak, mivel világszerte egyre nagyobb problémát jelent, hogy a nagyobb gazdaságokban nem találunk elég embert, aki azokban dolgozna.

– A növényvédelemben a hatóanyag-kivonások átalakítják a gépesítés összetételét is, reneszánszát éli a sorközművelés vagy a gyomfésű. A megszorítások ön szerint közelebb viszik a gazdálkodói réteget az ökológiai gazdálkodás szemléletéhez? A Green Deal mégiscsak ezt a személetet erősíti…

– Igen, erős elmozdulást látunk az úgynevezett hibrid gazdálkodás (az ökológiai és a hagyományos gazdálkodás keveréke) felé. Határozottan úgy látjuk, hogy a mikrobiológia nagyon erősen beköltözik a nagy gazdaságokba, és részben helyettesíti a vegyszereket, a műtrágyákat. Ez ellensúlyozhatja a digitalizációt is a mezőgazdaság előretörésében.

– Többször hivatkozott a mikrobiológiában rejlő lehetőségekre. Ez lesz a jövő? A terméspotenciál elérését akkor már nem a „vastól”, hanem a biológiától kell várni?

– A végén valószínűleg egy kiegyensúlyozott gazdálkodást fogunk látni a mikrobiológia, a digitalizáció, a vegyszerek, a nemesítés és a „vas” között. Brazíliában teljesen nyilvánvaló például, hogy a gazdák sokkal nagyobb nyereségnövekedést látnak a mikrobiológiai megoldásokban, mint például a digitalizációban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a világ legkülönbözőbb éghajlati viszonyai között is ugyanolyan eredménnyel számolhatunk.

– Ön mennyire tartja fontosnak a digitalizációt? Mennyi lehetőséget lát benne?

– A digitalizáció egy alapvető dolog, amire ugyanúgy szükségünk van, mint a cipőre a járáshoz. De nem szabad elhitetnünk magunkkal, hogy ez az egyetlen módja a jövőbeni gazdálkodásnak.

– A klímaváltozás hogyan befolyásolja ön szerint a mezőgazdaságot, beleértve a gépesítést is?

– Nos, én most változtatom meg a nézőpontomat. Úgy gondolom – de nem vagyok teljesen biztos benne –, hogy az éghajlatváltozás vagy a szélsőséges időjárási viszonyok drámai növekedése, különösen az elmúlt 5 évben, csökkentette a világ gabonatermesztési képességét. Ukrajna kivétel, mert ott a terméshozamokat az éghajlatváltozásnak köszönhetően növelték. Tehát nem vagyok biztos benne, hogy nem látjuk-e már ma a világméretű élelmiszerhiány kezdetét. Ha ez a helyzet, akkor újra kell gondolnunk a mezőgazdaság bizonyos fejlesztési irányait…

– Kicsit békésebb vizekre evezve: már a nemzetközi sajtó elé is kigördült a HORSCH autonóm traktora. Ez hobbi, szakmai kihívás vagy már egy új irányvonal önöknél?

– Határozottan ez a mezőgazdaság jövője! Több különböző projekten dolgozunk a földeken, és minden nap tanulunk a gyakorlati tapasztalatokból, ez a feladat engem is nagyon inspirál!

– Bár ez még nem teljesen aktuális feladat, de mégis érdekes: a HORSCH cégen belül hogyan látja az utódlás kérdését?

– Több gyerekünk van, akik be akarnak lépni a vállalkozásba, felelősséget akarnak vállalni abban, és ami még fontosabb, osztoznak a gazdálkodás iránti szenvedélyünkben. Az elsők már most csatlakoznak!

Fodor Mihály