fbpx

Gumiabroncs-nyomásszabályozás a talajmunkagépeknél

Írta: Szerkesztőség - 2013 augusztus 14.

A Gépmax 2011. június-júliusi számában már bemutatkozott a Güttler sokoldalú kultivátor. Abban a cikkben azonban nem elsősorban a gépről volt szó, hanem inkább a fejlesztés lépéseiről. A kifejlesztett gép történetében most egy másik fordulópont érkezett el.
Az új fejlesztésű, 12 méteres munkaszélességű Güttler kultivátor a felépítésében is különbözik a hasonló munkagépektől. Leginkább abban, hogy hétsoros a rugóskapák elhelyezése, illetve a mélységtartást nem hengerekkel, hanem a futómű kerekeivel oldjuk meg. Ezzel azonban még mindig fennáll az a probléma, hogy a kerekek tapossák a talajt. Kézenfekvő megoldásnak az tűnik, hogy a traktoroknál már alkalmazott gumiabroncs-nyomásszabályozó rendszert alkalmazzuk. Ennek működését és létjogosultságát azonban nem elég „laboratóriumi körülmények” között bizonyítani, hanem a szántóföldön is meg kell mérni a gyakorlatban.

Erre az összefogó vizsgálatra Kriston Sándort kértük fel a Miskolci Egyetemtől, illetve a Deraland Kft. által forgalmazott „Airbooster” hordozható gumiabroncs-nyomásszabályozó rendszert vetettük be, a szelepek előzetes felkészítése után.

Kíváncsian vágtunk bele a vizsgálatba, választ várva arra, hogy a kísérlet mennyire lesz eredményes, ugyanis ismereteink szerint még egyetlen talajmunkagép sem rendelkezik ilyen gumiabroncs-nyomásszabályozással (kivéve a különböző felépítményű szántóföldi pótkocsikat).

Egy kis áttekintés a gumiabroncs- nyomásszabályozásról…

Az erőgépek okozta taposási probléma már az első traktorok megjelenésekor jelentkezett. Ezt kezdetben sikerült a lánctalpas járószerkezetek alkalmazásával mérsékelni, ám ezek közúti alkalmazhatósága nem volt megfelelő. Az igazi áttörést később a levegővel töltött gumiabroncsok alkalmazása és a gumihevederes traktorok megjelenése jelentette. Ma e közül a két járószerkezet közül választhatunk, ha erőgépet vásárolunk, azonban mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai is, amelyeket most nem részletezünk.

A felfújt gumiabroncsok lényegesen elterjedtebbek, és a talajmunkagépeken is elsősorban ezeket lehet használni. A gumiabroncsok nyomásának csökkentésével növelhető a talajon felfekvő felület, így csökken a talajra ható nyomás, és kevésbé tömöríti a traktor súlya a talajt, nem rombolja a talajszerkezetet. Ma már a korszerű traktorgumiabroncsok többsége a magas és alacsony nyomású üzemeltetésre is alkalmas. A gondot inkább a táblaszéli gyors felfújás és leeresztés jelenti, de erre találták ki a fentebb már említett „Airbooster” eszközt.

A konkrét vizsgálatot szántott, majd elmunkált talajon végeztük, kukoricavetés előtt. Kétféle módszerrel határoztuk meg a talajban bekövetkezett változásokat: penetrométeres és ejtősúlyos vizsgálattal. A penetrométeres módszerrel 1 cm-es lépésközzel lehet a talaj ellenállását megvizsgálni úgy, hogy közben az eszköz minden egyes vizsgálati ponton a talajnedvességi adatokat is eltárolja. Az ejtősúlyos mérőberendezéssel a talaj szemmel nem látható inhomogenitásai is jól kimutathatók.

A vizsgálatot egy napon, azonos körülmények között végeztük. A méréseket a statisztikai kiértékelhetőséghez szükséges minimális alkalommal ismételtük meg. Ennek függvényében a kapott eredmények ugyan nem reprezentatívak, viszont már így is látható, hogy az eredeti, közúti közlekedésre alkalmas 2,3 bar abroncsnyomás jóval nagyobb mértékben tömöríti a talajt, mint a javasolt 1,0 bar abroncsnyomás. Természetesen ez utóbbi érték a közúti közlekedésre nem alkalmas, viszont az Airboostert bevetve néhány perc alatt azonnal vissza lehet tölteni a levegőt a gumiabroncsokba a traktor légfékrendszeréről, hogy a 2,3 bar abroncsnyomással a közúton is biztonságosan lehessen közlekedni.

Nagy Ferenc technológus

Güttler Kft.