A homogén takarmányminőség közvetlen hatással van az állatok tej- és hústermelésére, valamint az ágazat költségszerkezetére is. A kaszálástól egészen a betakarításig minden fejlesztés célja a takarmányhoz igazodó kezelés, a nagy teljesítmény és a gépkezelő tehermentesítése. Ide tartoznak a nagyobb munkaszélességek a függesztett kaszáknál, a takarmány szárazanyag-tartalmának meghatározása már kaszálás közben, valamint a rendterítő elektronikus dőlésszög-állítása a traktor fülkéjéből. Az új rövidvágás a silózókocsiknál is elterjedt. Ez előnyös a kérődzők teljesítményhez igazodó tápanyag-ellátásában. A növekvő üzem- és állatállomány-méretek továbbra is nagy teljesítményű takarmánybetakarítást követelnek. Az új generációs szecskázógépek új teljesítményméreteket érnek el: az adaptertől a tömörítő hengereken, a dobon, a roppantón és a gyorsítón át egészen a kifúvótoronyig. Hasonló elvárásokat támasztanak egyre inkább a nagybálázóknál is a betakarítás utáni termékek feldolgozói és szállítói. Ezek a gépek a hajtáslánctól a tömörítésszabályozáson át egészen a kötözőig teljesen újragondoltak – előnyösek a kereskedelem, a szállítás és különösen a környezet számára.
KASZÁLÁS, RENDTERÍTÉS, RENDKÉPZÉS
A takarmánybetakarítás a kaszálással kezdődik. A szársértővel vagy anélkül a front-hátsó kombinációk munkaszélessége már több mint 14 méter. Különös fi gyelmet érdemelnek az oldalkaszák szársértő nélkül. Ezek négy, egy vonalban elhelyezett kaszagerendelyből állnak, oldalt kettő-kettőből. A központi elemet a szabadalmaztatott hajtómű képezi a két gerendely között oldalanként, amely több alapvető funkciót lát el: átadja a hajtást az egyik oldal szinkronban futó gerendelyeinek, a váz részét képezi és teherhordó funkciót lát el. Ugyanakkor a hajtómű konstrukciója lehetővé teszi az oldal két gerendelyének független mozgását is, mivel összekötőcsuklóként működik, és így a keresztirányú talajkövetés olyan, mint egy 3 méteres gépnél. Szállítási helyzetben a hajtómű központi elemként kompakt összecsukást tesz lehetővé, 3 méternél kisebb szállítási szélességgel és 4 méternél kisebb szállítási magassággal. A terhelésváltásokkal járó csuklókopásról és a biztonságról azonban még hiányoznak a hosszú távú tapasztalatok.
Az önjáró kaszák piacán is megjelent egy új gyártó, 10,5 méteres munkaszélességgel. A gép központi eleme a vontatottan felfüggesztett kasza integrált tehermentesítéssel, valamint a viszonylag alacsony, 8,5 tonnás önsúly.
Minden gyepgazdálkodó, aki takarmánytartósítást végez széna és szenázs formájában, használ rendterítőt. A szétterítés után, amikor a takarmány szélesen eloszlik, a forgatáshoz laposabb rotor-dőlésszög javasolt. Így a fogak nagyobb érintkezési felületet kapnak a tarlóval, ami egyenletesebb felvételt és ezáltal egyenletesebb szárazanyag-tartalmat eredményez. Minden rendterítőgyártó kínál állítási lehetőséget. A szerszám nélküli beállítási lehetőségeket azonban alig használják. Az idő- és munkaigény túl nagynak tűnik, ezért a gép marad a „gyári beállításon”. Innovatív és kényelmes megoldást kínál a fülkéből történő rádiós vezérlés. Innen a kezelő a rotorok terítési szögét központilag, illetve szinkronban, fokozatmentesen, 13 és 19 fok között állíthatja. Különösen heterogén állományú gyepek esetén lehet így egyenletes száradási folyamatot biztosítani. Ez a megoldás lehetővé teszi az automatikus alkalmazkodást autonóm üzemmódban is, és hozzájárul a takarmánybetakarítás hatékonyságának és minőségének hosszú távú biztosításához.
A rendbe rakott takarmány veszteségmentes és kíméletes felvételéhez a fűmag és más érzékeny növények betakarításánál ismert a hevederes rendfelszedő. Durvább szálú növényeknél is tiszta a felvétel. Ez a koncepció most a takarmánytermesztésben is megjelent egy hevederes rendképző részeként – érdekes fejlesztési lépés, amelynek még bizonyítania kell sokoldalúságát.
RENDFELSZEDŐKOCSIK
A felhasználók rövid vágáshosszúság iránti igényére a gyártók folyamatosan reagálnak. A rendfelszedő-szeletelőkocsinál a rövid vágás újradefiniálásra került. Már nem a 34 mm elméleti vágáshossz a mérce, hanem 22–25 mm, ami jobb vágási minőséget eredményez, kevesebb túl hosszú szállal. A túl hosszú szálak aránya határozza meg a döntést a szecskázó vagy a silózókocsi mellett. Azonos elméleti vágáshossz mellett a szecskázónál mindig kevesebb a túl hosszú szál. A szeletelős rendfelszedő- és kombinált kocsiknak megvan a maga piaca, elsősorban a széttagolt, kis területűtáblákon.
HENGERES BÁLÁZÓK
A hengeres bálázás bevált tartósítási alternatíva. A bálázó-csomagoló kombináció a leggyorsabb lehetőséget kínálja a tartósításra. Akár változó, akár fi x kamrában, a bálázás után a bála a csomagolóra kerül, amely a kívánt számú fóliamenettel szinte légmentes erjesztőkamrát képez, mindössze három perccel a felvétel után. A rövid vágás már hengeres bálázásnál is lehetséges. 41 késsel és 27 mm elméleti vágáshosszal alternatívát kínál a kisebb állományú üzemeknek a falközi silóba való tartósítás helyett. Különösen akkor javasolt, ha a napi etetési előrehaladás nem elegendő a gázképződés és az utómelegedés megakadályozására.
A pontos aprítás és nagy tömörség elérése energiaigényes, különösen a hengeres bálázóknál. Ennek megfelelően a hajtások teljesen újragondoltak. A rotor és a bálázó főhajtása teljesen lánc nélküli valósul már meg, akár 5000 Nm (kb. 250 kW) túlterhelés-védelmű hajtóművek segítségével. Ez csökkenti a kopást, minimalizálja a karbantartást és növeli az üzembiztonságot. A gép így teljes késszámmal is nagyon nagy áteresztőképességre képes. Az új hajtás és innovatív vágószerkezet kombinációja új teljesítményosztályt jelent. Ez a rendszer egyértelműen kiemelkedik a jelenlegi technikai színvonalból.
Az ismert mondás: „A rendképző készíti a bálát, a bálázó csak formázza.” Ennek ellenére a gyakorlatban sokszor nincs elegendő takarmánymennyiség egy egyenletes, széles rendre. Ilyenkor különféle vezetési stratégiák segítik az egyenletesen tömörített hengeresbála képzését. Az eredményeket a bálázó terminálja folyamatosan kijelzi. A tökéletes bála készítésének főszereplője azonban továbbra is a gépkezelő. Ennek tehermentesítésére szolgál egy olyan technika, amelynél a bálázó hidraulikusan vezérelt csuklós vonórúddal úgy igazodik a rendre, hogy a lehető legrövidebb úton jusson a takarmány a bálakamrába, ami így jól formázott bálát ad.
A szilázsbáláknál a tömör bálapalást- és csomagolófólia használata standard. A fóliamennyiséget a bála körüli fóliamenetek száma határozza meg. Megszokott eljárás, hogy a fóliát azonos előnyújtással a forgó bála közepén vezetik át. Egy gyártó azonban azt az opciót kínálja, hogy a fóliaadagoló kart kissé a bála középvonala alá helyezik, így legalább 25%-kal kevesebb fólia szükséges. Ezzel a „csomagolási súlypont eltolással” azonban eltérő fóliafeszültségek léphetnek fel a bála élein. Kérdés, hogy ilyenkor a fólia tömör tapadása ezeken a kritikus pontokon megmarad-e.
SZÖGLETES NAGYBÁLÁZÓK
A 120×90 cm keresztmetszetű szögletes nagybálázóknál a piac markáns paraméterekhez igazodott. Egy nagybála szállítható hossza 2,45 m legyen, és száraz szalmánál legalább 500 kg-ot nyomjon, ami több mint 200 kg/m³-nek felel meg.
Egy teljesen új fejlesztésű gépkoncepció nagy áteresztést kombinál állandóan magas bálatömörséggel. A gyakorlatban akár 70 t/h és 200 kg/m³ feletti sűrűség érhető el. A gép koncepciója egy vázba integrált főhajtóműre épül, amely egyenes erőátvitelt tesz lehetővé. Ez karcsú vonórudat és rövid kardántengelyt jelent. A menetirányra merőlegesen két lendkerék 1650 fordulat/perc sebességgel nagy energiát tárol, és stabilizálja a bálázást. Ezek bal és jobb oldalon helyezkednek el. Indításkor egymás után kapcsolódnak be, majd a dugattyú és végül a rotor. Így az indítás műszaki igénye kisebb, mint korábbi megoldásoknál. Túlterhelés esetén a lendkerekek azonnal elektrohidraulikusan kapcsolt lamellás tengelykapcsolóval leválnak, és így elválnak a főhajtástól. A dugattyút ekkor aktívan fékezik. Ez a rendszer váltja ki a nyírócsavarokat és a kuplungokat. Az egész hajtáslánc Powerband szíjakból és zárt hajtóművekből áll. Ez jelentősen mérsékli a karbantartási-igényt, hiszen a kardántengely mellett csak a kötözőegység hajtótengelye igényel figyelmet.
Új asszisztensrendszerek támogatják és tehermentesítik a gépkezelőt. A rotor és a tömörítőrendszer nyomatékát folyamatosan mérik. Ha a nyomatékgörbéből előre látszik, hogy túlterhelés fenyeget, a rendszer még a tényleges túlterhelés bekövetkezése előtt automatikusan lekapcsolja a rotort és a tömörítődugattyút. Így a kiesések nagy része megelőzhető. Az érzékelők által mért terhelési adatok megjelennek az ISOBUS-terminálon. A kezelő így mindig pontos képet kap a bálázó aktuális terheléséről, és ennek megfelelően reagálhat.
A hengeres és szögletes nagybálázókból ismert TIM-megoldás (Tractor Implement Management) itt is elérhető. A kívánt stratégia megadásával – pl. maximális áteresztés vagy nagy bálasűrűség – a rendszer átveszi a haladási sebesség szabályozását a gép terhelése és az anyag viselkedése alapján. Az érzékelőértékek mesterséges intelligencia-alapú kiértékelése révén különböző növényeknél és rendeknél is automatikusan fenntartható az optimális teljesítményszint.
Egy másik, KI-alapú asszisztensrendszer a bála hosszát és tömegét szabályozza a bálázás közbeni egyéni beállítások alapján. Ez nagyon magas homogenitást tesz lehetővé bálahosszban és -súlyban. A kezelőnek csak a kívánt hosszúságot és tömeget kell megadnia, minden egyéb beállítást a rendszer végez. Az algoritmus belső memóriát is használ, és folyamatosan tanul. A rendszer így nem utólag korrigál, hanem előrelátó módon szabályoz. Mindössze ±2%-os súlyeltérés mellett ez a koncepció új mércét állít minőség és gazdaságosság terén – mindezt integrált mérlegberendezés nélkül.
A kötözésnél a McCormick- és Deering-elv ismert. A McCormick-hurokcsomó a legerősebb csomó, a Deering-csomó pedig a legbiztonságosabb. Újdonság a kettős csomó a McCormick-elv alapján. Ez nagy csomószilárdságot kombinál alacsony zsinegfeszüléssel, és kiküszöböli a zsinegvégeket a kötés során. Ez az új kötöző egy kötési folyamat során két hurokcsomót készít. Így a zsineg szakítószilárdságának 70%-a megmarad. Ez ugyanaz az érték, mint a klasszikus hurokcsomónál, de 20%-kal jobb, mint a tipikus Deering-csomónál. Ezáltal hosszabb zsineg használható kilogrammonként vagy kevesebb kötöző szükséges azonos bálastabilitás mellett.
SZECSKÁZÓGÉPEK
A szecskázók világpiaca világos tendenciát mutat: a nagy takarmánymennyiséget rövid idő alatt betakarító üzemek egyre magasabb követelményeket támasztanak a betakarítási teljesítménnyel, az üzembiztonsággal, a sokoldalúsággal, a kezelési kényelemmel és a gazdaságossággal szemben. A meglévő szecskázó-koncepciók gyakran anyagáram-szűk keresztmetszetek vagy nem optimálisan összehangolt szerkezeti egységek miatt érik el határaikat.
Ezek a technikai követelmények már az adaptereknél kezdődnek. Fű, GPS vagy kukorica betakarítására az adapter műszaki kialakítása döntően meghatározza a teljesítményt. Önálló hajtáslánccal kultúraspecifikus beállítás lehetséges. Ez ma már a tömörítőhengerekre is igaz, amelyek a takarmányt intenzíven előtömörítik, és a kívánt sebességgel a szecskázódobhoz továbbítják, megfelelő vágáshosszt biztosítva.
Az új generáció kulcseleme a jelenleg 910 mm-rel a legszélesebb anyag áramcsatorna a piacon. Az adapterektől a behúzón és a vágódobon át, egészen a roppantó hengeren, a gyorsítón és a kifúvókönyökön minden egység erre a szélességre és áteresztőképességre van újratervezve és egymáshoz igazítva. Hiszen már akár 500 t/h friss anyag teljesítményszint is elérhető. Ennek központi eleme egy új Flex-dob, amely különféle dobkonfigurációkat (V20–V36 kések) tesz lehetővé. Ehhez csak a gyűrűszegmenseket és a késeket kell cserélni. A jól ismert roppantóhengerek 310 mm-es átmérőre és 750 mm-es szélességre nőttek. A kifúvókönyök automatikus függőleges csillapítással rendelkezik, hogy a takarmány a szállítójárműbe, és ne mellé kerüljön.
(fotó: Horizont Média Kft., Fodor Mihály)
A kések élességének ellenőrzésére már voltak fejlesztések, de eddig nem jutottak túl a kísérleti fázison. Az új, ún. reluktancia-érzékelők a takarmánycsatorna felett helyezkednek el, és a teljes késsort mérik teljes szélességben. A gyakorlatban a kezelő megadja a kívánt élességi szintet és a hozzá tartozó élezési stratégiát. A rendszer szükség esetén értesíti a kezelőt.
A silókukorica betakarításánál, akár biogázüzem, akár szarvasmarhatartás céljára, a szemroppantás (Corn Silage Processing Score érték) fontos minőségi mutató. A 70% feletti érték nagyon jónak számít. Ezt eddig utólag, appal vagy laborvizsgálattal lehetett meghatározni. Az újabb fejlesztések képelemzéssel határozzák meg a szemroppantást – mérföldkő a valós idejű minőségellenőrzésben. Ez felhasználható arra is, hogy a roppantóhézagot mindig az aktuális betakarítási feltételekhez igazítsa. A táblaspecifi kus dokumentáció pedig lehetővé teszi a jövőbeni termesztési és fajtaválasztási stratégiákhoz való alkalmazkodást.
Heinz-Günter Gerighausen DLG gyepgazdálkodási szakértő cikke alapján összeállította Farkas Imre
GÉPmax Tudástár: takarmánybetakarítás – a kaszálástól a rendkezelésen, bálázáson és rendfelszedésen át a szecskázásig terjedő gépi műveletsor, amelynek célja az egyenletes minőségű, megfelelő szárazanyag-tartalmú és jól tartósítható takarmány előállítása; hatékonyságát a vágáshossz, a kezelési pontosság, az anyagáram és az automatizált gépvezérlés határozza meg.
