Manapság a precíziós technológia nem csupán egy kiegészítő funkció a mezőgazdasági környezetben, hanem egyre inkább beépül a gazdálkodási ökoszisztémába. Elterjedése mégis lassúbb, mint amit a számos előnye indikálna.
PRECÍZIÓS MEZŐGAZDASÁG– A PONTOSSÁG ELŐSEGÍTI A SIKERT
A precíziós mezőgazdaság egy modern gazdálkodási rendszer, amelyet világszerte alkalmaznak, és amelyik növénytermesztési gyakorlatokat folytat a szántóföldek időbeli és térbeli változatosságának megfigyelésével és mérésével, hogy fokozza a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságát a föld, a víz, az üzemanyag és a műtrágya, valamint a növényvédő szerek hatékonyabb felhasználásával. Az elmúlt évtizedek során a precíziós mezőgazdaság a hatékonyabb és környezetbarátabb mezőgazdasági módszerek keresésének sarokkövévé vált. Ez a forradalmi megközelítés a legtöbbet hozza ki a fejlett technológiákból és információkezelési rendszerekből, hogy optimalizálja az erőforrások felhasználását, növelje a termelékenységet, és csökkentse a környezeti hatásokat az élelmiszer-termelésben.
A precíziós mezőgazdasági berendezések, például a hozamfigyelők már az 1990-es évek óta rendelkezésre állnak, ennek ellenére a gazdálkodók lassan fogadják el a technológiát. A megfigyelések szerint a viszonylag könnyen használható technológiákat általában gyorsabban és szélesebb körben alkalmazzák, mint azokat, amelyek bonyolultabbak, vagy a felhasználóktól nagy idő- és erőforrás-befektetést igényelnek.
Az optimálisnak nevezhetőnél kevésbé dinamikus elterjedést a legtöbben a magas beszerzési költségekkel magyarázzák. A legújabb technológiák beszerzési költségei megfizethetetlenek lehetnek a szűkebb erőforrásokkal vagy tőkéhez való korlátozott hozzáféréssel rendelkező gazdálkodók számára. A magas forrásszükséglet valóban egy fajsúlyos oknak számít. Ugyanakkor úgy teljes a kép, ha a többi olyan tényezővel is foglalkozunk, amelyek szintén kisebb-nagyobb ellenható erővel bírnak.
A felmérések alapján a precíziós gazdálkodási technológia a hazai gazdák által leggyakrabban alkalmazott eleme a precíziós műtrágyázás és a precíziós növényvédelem. De mi a helyzet külföldön? Az USDA (Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium) jelentése alapján a precíziós mezőgazdasági gyakorlatok, például a GPS-irányítás használata a kukorica-, a búza- és a szójababtermesztők körében a legnagyobb, meghaladja az 50 százalékot. Az Egyesült Államokban a teljes agrárium vonatkozásában a precíziós technológiák elterjedése átlagosan 27%-os volt 2023ban, szemben a 2021-es 25%-kal.
A TÉRNYERÉST GÁTLÓ TÉNYEZŐK– AZ ANYAGIAKON TÚL
A beruházás megvalósítására irányuló finanszírozási nehézségeken túl az öt leggyakoribb ok, ami miatt a gazdák leginkább nem lépnek fel a precíziós mezőgazdaság következő szintjére:
Elavultnak gondolt géppark
A legtöbb új gépnél a precíziós mezőgazdasági technológia már gyárilag rendelkezésre áll. Ezért nem meglepő, hogy sok gazda úgy gondolja, a régebbi gépek nem alkalmasak a technológiai frissítésekre.
Míg egyes gépekkel nehezebb a frissítés, mint másoknál, a legtöbbet fel lehet szerelni valamelyik legújabb technológiával. Az arra vonatkozó tudás birtokában, hogy mit lehet utólag beszerelni és mit nem, jelentősen könnyebbé válna a gazdák egy erősebb géppark felépítésére irányuló tevékenysége. A traktorok, permetezőgépek vagy kombájnok életkorán túl egyes gazdák úgy gondolják, hogy a gépek már meglévő technológiája elavult. A régebbi gépek frissítéséhez hasonlóan a régebbi technológia továbbra is jól működhet, és rengeteg értéket hozhat a termelőnek. Előfordulhat, hogy a frissítés csak egy-két további lépést igényel, és nagyszerű módja annak, hogy a precíziós gazdálkodás hatékonyságát egyre szélesebb termelői kör érje el.
Az új technológiákhoz a gazdák fejében lévő „szoftvert” is frissíteni szükséges
Az üzemeltetők tudásszintje és műszaki hozzáértése rendkívül változatos lehet. A gazdáknak vagy a mezőgazdasági vállalat vezetőinek meg kell érteniük a teljes képet, azt, hogy mi lesz a nyeresége az új technológiába való befektetésnek, és ez hogyan fogja megváltoztatni a működést. A tanuláshoz idő kell, a készségek fejlesztése időbe telik. Nem lehet egyik napról a másikra felkérni az üzemeltetőket, hogy változtassák meg a munkájukat, és ez még csak nem is egy vagy több napos képzés után történik meg.
Nem ritka, hogy egy teljes vegetációs időszakot vagy akár több évszakot is igénybe vehet, amíg elkezdenek jönni az eredmények. Az adatok értelmezése során a gazdáknak sok esetben segítségre van szükségük az adatok használható információvá történő átalakításához. Ezért folyamatos képzésre lehet szükségük. Megfigyelték, hogy a fiatalabb gazdálkodók gyakrabban és gyorsabban alkalmazzák a precíziós mezőgazdasági technológiákat, mint idősebb társaik (forrás: General Accountability Office a precíziós mezőgazdaság előnyeiről és kihívásairól szóló jelentése).
Megemlítendő tényező még a gazda (vagy nagyobb vállalat esetén a vezetőség) elkötelezettsége a precíziós gazdálkodási technológia mellett. Ami önmagában szükséges, de nem elég, amennyiben a személyzet nem fordít kellő figyelmet a berendezések beállítására vagy karbantartására. Ezért fontos az új technológia általuk történő elfogadása is.
A megművelt terület nagysága
Ez nem érdekel bennünket, mert mi kis területen gazdálkodunk – hangzik el gyakran a kisebb területen gazdálkodók szájából a precíziós technológiák kapcsán. Ez a gondolkodásmód nem veszi figyelembe a precíziós mezőgazdasági átvételének olyan előnyeit, amelyek kizárólag a kisgazdaságokra vonatkoznak. Először is, a kisebb szántóföldi területek gyakran nagyobb lehetőséget kínálnak a precíziós technológia előnyeinek kiaknázására, mivel ezeken gyorsabban lehet végrehajthatni változtatásokat, és az eredmények is hamarabb megjelenhetnek.
De ami még fontosabb, a kisebb területen való gazdálkodás nagyobb kockázatot is jelenthet, és ezt a technológia segíthet minimalizálni. Gondoljunk egy nagy farmra, amely sok száz hektáron működik. Ha néhány hektáron nem az elvárt módon alakul a termés, az nem rengeti meg az egész gazdaság működését. Ugyanakkor ez a forgatókönyv pusztító lenne egy kis gazdaság számára, ahol minden hektárnak a legjobb teljesítményt kell nyújtania.
Objektíven vizsgálva könnyebben bebizonyosodik, hogy a precíziós technológia és az adatvezérelt stratégia kulcsfontosságú a kisgazdaságok számára.
Az adatfeldolgozási idő problematikája
Amikor egy bemutató keretében, egy adatkezelési platformot látnak a gazdák, sokszor sokkolóan hat rájuk az az adatbőség, amit az adott rendszer kínál. Éppen ezért az adatok kezelésének – és az adatszorongás megfékezésének – legjobb módja az, ha az elindulás kicsiben történik. Ahelyett, hogy azonnal minden rendelkezésére álló gépre kiterjesztené az adatkezelést, a gazda dönthet úgy is, hogy például csak a növényvédelemmel kezdi el. Valójában a kicsiben, lépésről lépésre történő kezdés nagyszerű módja annak, hogy megmaradjon az átláthatóság, de már élvezni lehet a precíziós technológia megvalósításának előnyeit.
Számos országban kiderült, hogy az adatintenzív technológiák, amelyek megkövetelik a gazdálkodóktól, hogy adatokat gyűjtsenek, elemezzenek és reagáljanak azokra, nagyobb akadályt jelentenek a belépésre, és kevésbé széles körben alkalmazzák azokat.
Mindenképpen meg kell említeni a gazdáknak azt az aggodalmát, hogy félnek; elveszítik a tulajdonjogukat vagy az irányítást a mezőgazdasági adataik felett, ha megosztják ezeket az adatokat másokkal. Indokaik a szomszédaikkal szembeni versenyelőny fenntartásának vágyától a szabályozó hatóságok további ellenőrzésétől való félelemig terjednek.
A megszokás hatalma
Bármely professzionális iparágban bárki azonosulni tud ezzel a négy, kőbe vésett szóval: „mi mindig így csináltuk”. Valószínűleg ez a legnehezebben lebontható akadály. A technológia, a genetikai gazdálkodás és a talajtudomány drasztikusan megváltozott az elmúlt évszázadban, de a fontos változások is nagyon egyszerű, mégis hatékony módokon következtek be. Néha ezek a kicsi, egyszerű technológiák – nem a nagyok, grandiózusak – jelentik a legnagyobb lehetőséget, hogy segítsenek a termelőknek meglátni a lehetőségeket.
Nem feltétlenül kell elsőre hatalmas ívű változtatásokat végrehajtani. Akár egyetlen egyszerű technológiát is alkalmazunk, az nagy hatással lehet a tevékenységre.
Igaz, hogy ami a múltban működött, az működhet most és a közeljövőben is. De ez nem fog örökké működni. Egy gazdaság irányítása egyre nagyobb kihívást jelent. Az olyan tényezők, mint a szárazság és a szélsőséges hőmérsékletek, a növekvő működési költségek és az ellenálló kártevők bizonyítják, hogy az új technológiát és az adatokat el kell fogadni. Néha mi lehetünk önmagunk legnagyobb akadálya, és ez alól a gazdák sem kivételek.
KÖVETKEZTETÉS
A precíziós mezőgazdaság nyilvánvaló változást jelent a gazdálkodásban. Egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy ahol a precíziós mezőgazdaságot széles körben alkalmazzák, a víz- és műtrágya-felhasználás 20–40 százalékkal csökkenhet anélkül, hogy ez negatívan befolyásolná a hozamot, sőt bizonyos esetekben a hozam növekszik. A gazdálkodók nagy része tisztában van a precíziós gazdálkodási technológia előnyeivel és hátrányaival. Ugyanakkor a korábbiakból kiderült, hogy számos anyagi és nem anyagi jellegű gátja van az új technológiák szélesebb körben történő elterjedésének. A fő kérdés az, miként tegyük széles körben elérhetővé azokat az új lehetőségeket, amelyekkel azonnal kedvező környezeti hatást érhetünk el, hiszen erre sürgetően nagy szükségünk van.
Fotók: agritechnica.com és simaonline.com
Czékus Mihály
