A mezőgazdasági termelés szinte valamennyi ágazatában, a termelés- vagy termesztéstechnológiákban minden munkaművelethez kapcsolódnak szállítási feladatok. Ezek ellátására különböző konstrukciójú tehergépkocsis, illetve traktoros pótkocsis szállítóeszközök állnak rendelkezésre.
ELŐNYÖK, HÁTRÁNYOK
Az utóbbi idők traktorfejlesztéseinek eredményeként a rugózott mellső vagy hátsó kialakítású hidak alkalmazása. Ezzel összefüggésben pedig, a jogszabályi módosítások eredményeként a 40 km/h vontatási vagy szállítási sebesség általánossá válása, a traktoros pótkocsi szállítás szélesebb körű alkalmazása tapasztalható. Ezeket a változtatásokat a pótkocsit gyártó cégek is követik, és a magasabb műszaki igényeket kielégítő újabb fejlesztésű mezőgazdasági pótkocsi-konstrukciókkal, -típusokkal jelennek meg. Így a hazai piacon a vonórúd-terhelésű mezőgazdasági pótkocsik – nevezhetjük ezeket támasztósúlyos pótkocsiknak is – vonatkozásában is.
A vonórúd-terhelésű pótkocsik konstrukciójuknál fogva a pótkocsi össz gördülőtömegének egy részét a vonórúd és a traktor vonóberendezésén keresztül a vontató hajtott hátsó tengelyére átszármaztatják. Ez a megoldás javítja a traktor vonóképességét, terepjáró tulajdonságát. Ez főleg a rossz talajviszonyok melletti szállítási feladatok esetén bír nagy jelentőséggel. Emellett viszont csökkenti a vonótraktor mellső tengelyterhelését, ami a kormányozhatóság szempontjából lehet kritikus, vagyis ez a korlátozó tényező a vontatótraktor tömegétől függ. Az átszármaztatott terhelés mértéke a vonórúd bekötési magasságától is függ. A vonórúd alsó TLT alatti bekötésénél ez magasabb, míg a felső bekötés esetén ennek fele lehet.
TEHERBÍRÁS
A vonórúd-terhelésű pótkocsik vonórúd-, alváz- és futómű-kialakítása az előbbiekben említett előnyös tulajdonság mellett a sokféle mezőgazdasági termények, inputanyagok szállítására alkalmas felépítmények, kocsiszekrények, tartályok alkalmazását is lehetővé teszi.
A vonórúdterhelésű pótkocsik az üzemeltető traktor nagyságrendjének, a megengedett vontatható össz gördülőtömeg nagyságának megfelelően különböző teherbírással készülnek. A legegyszerűbb konstrukciókat egytengelyes futóművel gyártják. Az egytengelyes, alacsonynyomású gumiabroncsozású, rugózatlan merev felfüggesztésű futóművek a pótkocsik teherbírását korlátozzák. Ezeknek a pótkocsiknak az össz gördülőtömege a vonórúdterhelésre és a tengelyterhelésekre vonatkozó előírások és korlátozások (61/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet) betartásával max. 14 500 kg lehet (1. kép).
A teherbírás növelésére alakították ki a vonórúd terhelésű pótkocsikhoz a szintén alacsonynyomású gumiabroncsokkal szerelt tandem futóműveket (2. kép).
A tandem futóművek zárt szelvényű kereszttartóival csavarkötéssel mereven csatlakoznak az alvázhossztartó(i)hoz. A futóművek himbakarjai a kereszttartó két végébe vannak csapágyazva. A tandem futóművek lényege, hogy a kétoldali himbakar, illetve kerékfelfüggesztés a járókerekeknek egymástól független talajkövetést biztosít még nehéz talajviszonyokon, illetve egyenlőtlen terepen is. Ez a konstrukciós megoldás azonban nem teszi lehetővé a különböző rugózási rendszerek alkalmazását.
A pótkocsik szerkezeti részeinek és a vontató dinamikus igénybevételeinek csökkentésére a megengedett magasabb, 40 km/h szállítási sebesség kihasználása érdekében az iker-, a tridem- és quadro-futóműves vonórúdterhelésű pótkocsiknál azonban különböző rugózási megoldásokat alkalmaznak. A leggyakoribb konstrukciós megoldás a laprugóköteges vagy az egybekovácsolt félelliptikus laprugó és hidropneumatikus felfüggesztés (3. kép).
Ezeknél a konstrukciós megoldásoknál az ikertengelyekre külön-külön kengyel csavarokkal kapcsolódnak a laprugó kötegek mindkét oldalon. A laprugóköteget rugószemen keresztül csapszegek és görgők kapcsolják az alvázrugó tartóbakjaihoz. Az utóbbi időben a vonórúdterhelésű mezőgazdasági pótkocsiknál is egyre gyakoribb megoldás a hidropneumatikus és légrugós rendszerek alkalmazása. A vonórúdterheléses tandem és ikertengelyes futóművel szerelt pótkocsik max. össz gördülőtömege 16-22 t lehet.
TENGELY, HEVEDER, KORMÁNYZÁS
A teherbírás további növelésére a beépített tengelyek számának növelésével nyílt lehetőség és alakultak ki a tridem futóművel szerelt vonórúd terheléses mezőgazdasági pótkocsik. Ezeknek a futóműveknek a kialakítása az ikertengelyes változathoz hasonló azzal a különbséggel, hogy a pótkocsi mindkét oldalán 3 db alacsonynyomású gumiabroncsozású járókerék követi egymást. A tridemtengelyes futóművel szerelt vonórúdterhelésű pótkocsik maximális össz gördülőtömege az előzőekben említett jogszabály szerinti maximális 40 t lehet. Egyes konstrukcióra quatro típusú, vagyis kétoldalt sorban 4-4 járókerékkel kialakított futóműveket építettek. Ezeknek a konstrukciós megoldásai az előzőekkel megegyező. A megengedett össz gördülőtömeg azonban ezeknél a pótkocsiknál sem haladhatja meg a megengedett max. 40 t-s értéket, viszont csökkenti a járószerkezetek okozta káros talajtömörítést.
A talajterhelés csökkentésére a vonórúdterheléses pótkocsiknál egyre szélesebb körben alkalmazzák a gumihevederes járószerkezeteket. Elsősorban azokon a kocsikon, melyek az üzemidejük jelentős részét a termőterületen töltik – például a gyűjtő/átrakó vagy kiközelítő kocsikon, vagy akár a hígtrágya talajba juttató adapterrel szerelt tartálykocsikon. A kanyarodásból adódó igénybevételek és a „radírozás”-ból adódó koptatás csökkentésére az iker-, a tridem- és quatro-tengelyes futóművek egyes változatainál különböző tengelycsonk-kormányzású megoldásokat alkalmaznak. A legegyszerűbb pótkocsi-kerékkormányzási rendszerek a traktor hidraulikus kormányművével szinkronvezérelt és a pótkocsi futóművének kormánytrapézát működtető hidraulikus munkahengerből állnak. A bonyolultabb rendszerek elektronikus giroszkópos vezérléssel vagy a vontató traktorhoz csatlakoztatott kettős hidraulikus munkahengerekkel biztosítják a pótkocsik pontos nyomkövetését (4. a, b kép).
HAJTOTT KEREKEK ÉS ALVÁZ
A vonórúd terhelésű szállítóeszközök gyakran rossz, erősen felázott talajon, nehéz körülmények között kell, hogy elvégezzék a szállítási feladataikat, gyakran akár terménymentést is el kell végezniük. Az ilyen körülmények közötti munka elvégzésére egyre több futómű gyártó cég fejlesztette ki a hajtott kerekű futóműveket az ilyen pótkocsikhoz, a gyártók pedig egyre több típus, gyártmány alá építik be ezeket, vagy a saját fejlesztésű hajtott keretű futóműveiket.
A vonórúd terhelésű pótkocsik futóműve és a szállítmány részére kialakított felépítmények közötti kapcsolatot az alváz teremti meg és viseli a terhelésből származó igénybevételt. Ezért az alvázak kialakítása, geometriája a hordozott felépítményhez igazodik a felépítmény és a futómű csatlakozó felületeivel. Az alvázszerkezetek háromszög, a vonórúd felé szűkülő, négyszög vagy létraszerű, vagy központi gerinctartós kialakításúak. Szerkezetüket tekintve pedig a hossztartókat ritkán hidegen hengerelt profilokból, gyakrabban melegen hengerelt idomokból, míg a kereszttartókat ezek mellett egyes típusoknál a melegen hengerelt idomok zárt szelvényként történt összehegesztésével kerülnek kialakításra (5. kép).
Az egyszerűbb szerkezetű és kisebb teherbírású vonórúdterhelésű pótkocsiknál a háromszög alakú, többnyire idomacélból vagy zárt szelvényből kialakított vonószemmel szerelt vonórúd hegesztéssel mereven csatlakozik az előzőekben ismertetett alváz konstrukcióhoz. A nagyobb teherbírású pótkocsiknál az alváz, a felépítmény, illetve a vontató dinamikus igénybevételének csökkentésére a vonórúd csapszegen keresztül csatlakozik az alvázhoz és laprugós vagy kovácsolt félelliptikus, gumirugós, hidropneumatkus rugózású vagy ezek kombinációs kialakításúak (6. kép).
Az újabb fejlesztésű vonórúd terhelésű pótkocsiknál a futómű tartóinak az alváz hossz- és kereszttartóinak gyártása során a hagyományos szerkezeti anyagokat egyre nagyobb arányban váltják ki nagy folyásszilárdságú – a gyakorlatban svédacél minőséggel megegyező – szerkezeti acélokkal, pl. S355J. Ezeknek az anyagoknak a beépítésével jelentősen csökkenthető a pótkocsik önsúlya, növelhető a hasznos teherbírása, viszont felhasználásuk szigorúbb, fegyelmezettebb gyártástechnológiát igényel.
A mezőgazdasági termelés és a szállítandó termények, termékek, inputanyagok, illetve technológiai igények kielégítésére az ismertetett alváz konstrukciókra különböző konstrukciójú felépítmények kerülnek kialakításra.
FELÉPÍTMÉNYEK
A legnagyobb volumenű szállítási feladatot a szemes termények és egyéb ömlesztett anyagok szállítása jelenti. Erre a célra számos, billenőfelépítménnyel szerelt, többnyire hátrafele billenthető, vagy két oldalra és hátrafelé billenthető kocsiszekrénnyel, felépítménnyel felszerelt vonórúdterhelésű pótkocsi van jelen a hazai piacon (7. kép). Újabban egyre több gyártó jelenik meg letolólapos vagy letolófalaspótkocsikkal.
Emellett a szántóföldi növénytermesztési technológiák szállítási feladatainak ellátására a különböző technológiai igényeknek megfelelően széles típusválasztékban állnak rendelkezésre szervestrágya-adapterrel szerelt lehordószerkezetes pótkocsik, hígtrágyaszállító tartálykocsik, valamint az arató-cséplőgépeket kiszolgáló kiközelítő, gyűjtő-átrakó kocsik. Több gyártó gyártmányai között cserefelépítményes változatok is szerepelnek. Ezekkel a pótkocsikkal szinte valamennyi, a szántóföldi növénytermesztési szállítási feladat elvégezhető (8. kép).
A vonórúdterhelésű pótkocsik takarmánykeverő-kiosztó felépítménnyel szerelt változatai az állattenyésztés takarmányozási feladatait oldják meg.
A mezőgazdasági termelés egyéb szállítási feladatainak ellátására is megfelelő konstrukciók vannak a hazai mezőgép piacon. A hazai gépkínálatot számos külföldi cég gyártmánya színesíti. A külföldi cégek mellett számos hazai cég velük azonos színvonalú gyártmányaival bővítik a választékot.
dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő; Gödöllő
