A hatalmas és egyre hatékonyabb vontatott vagy önjáró permetezők, a 24-36 méteres precíz és erős, stabil szórókeretek, no meg a drónok korában egyre kevesebb szó esik a hagyományos légi növényvédelemről. Kanadában azonban van olyan cég, ami a helikopteres és drónos technológiát egyszerre veti be.
Ma még a földön a legjobb
A helikopterek (akárcsak a kisrepülőgépek) az 1950-es évektől részei a mezőgazdaságban a növényvédelmi feladatokat végző gépparknak. Igaz, egyre kevésbé, mert a permetezés mai gépi-technikai feltételei egyre jobbak, hatékonyabbak. S ez nemcsak a kijuttatás műszaki feltételeire, a szóráskép minőségére, de még a kezelést végző, a gépet irányító kezelő egészségbiztonságára is igaz. Ugyanakkor a légi permetezés örök erényeire ma is szükség van, hiszen mindig akad olyan tábla, amely mérete vagy állapota miatt légi úton jobban kezelhető. Erre azonban ma már a még gyerekcipőben járó dróntechnológiát szoktuk emlegetni, de hol van – van-e egyáltalán – helye a hagyományos légi járműveknek?
Drónok a kopterek mellett
Stan Mace kanadai mezőgazdasági pilóta a helikoptert a drónokat kiegészítő eszköznek tekinti például a táblákat érintő nagy felbontású képalkotás vagy a vetés terén is. A cégük évente hét helikoptert üzemeltet gombaölő szeres beavatkozásokra, de a kereslet megugrik, amikor a fertőzésnyomás magas, vagy várhatóan jelentős lesz. Sokan azonban a betegségek elleni proaktív intézkedésként még szárazabb körülmények között is hívja őket. A szolgáltatást igénylő mezőket először feltérképezik, felmérik a lehetséges veszélyeket, majd azonosítják azokat a területeket, ahol a helikopterek nem megfelelőek. Ott a drónok jelentik a légi alkalmazás következő elemét. Mace szerint a technológia nem jelent veszélyt a helikopter-üzletágra, hanem a képesség értékes kiterjesztése. Kollégáival már drónokat használnak képalkotási és térképészeti feladatokhoz.
Vannak feltételei
Ami persze Magyarországon, az Kanadában is akadály vagy legalábbis kritériuma ennek a technológiának: például a terméknek légi alkalmazást lehetővé tevő engedéllyel kell rendelkeznie. Stan Mace is hozzáteszi: miután a drónok ma még 20-40 litert képesek csak vinni, sok drónra lehet szükség egy nagyobb gazdaságban, hogy időben elvégezzék a szükséges növényvédelmi beavatkozásokat. Ez különösen akkor szempont, amikor hirtelen kibontakozó fertőzés- vagy kártevőveszély merül fel, vagy az időjárás sürgeti a kezelést.
Arról tehát egyelőre nincs szó, hogy a drónok kiváltsák a szántóföldi permetezőket, már csak azért sem, mert számos műszaki, technológiai és jogi kérdés, megoldandó feladat áll az ágazat előtt.
SEO-képalá: (Fotó: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán)
