Az újév kezdetén, visszatekintve az előző évre, ugyanazt tudjuk mondani, mint minden évben: nincs két egyforma év. A tavasz nagyon kedvezett a kalászosoknak, bomba termés nézett ki, aztán az aratásban csalódottság ért mindenkit. A megfelelő csapadék hatására kevésbé redukálták az oldalhajtásokat az állományok, így amikor megjött a meleg aszály, már csak a kalászban, a magokban tudtak visszavenni – ezért volt nagyon sok az apró szem! Hasonlót láttunk nagyon sok helyen a szójában is.
HA NEM DÚSKÁLUNK A VÍZBEN, GONDOLKODNI KELL
A kukoricára is rájárt a rúd az őszi aszály, a hosszan tartó meleg hatására, berobbant a gombafertőzés. A jövőre nézve feltehetjük a kérdést, mit lehet csinálni? A tendencia az, hogy száraz és nagyon meleg nyarak jönnek. Vegyszeresen kell megoldani, vagy ha a talaj „egészségesebb” lenne, tudna-e ez annyit segíteni, hogy a növények ellenálló képessége nagyobb legyen?
Amit most látunk, az az, hogy vízben kevésbé dúskálunk! Azt lehet mondani, hogy az ország jelentős részén csapadékból deficittel rendelkezünk! Ez most azt vetíti előre, hogy a kapások terén nem szabad rekordterméssel számolni! Azon régiókban, ahol nyáron kevés a csapadék, nagyon át kell gondolni, hogy a kukoricát egyáltalán el szabad-e vetni. A jó tervezés fél sikert hoz!Január közepén a TMG – REAG rendezvényen a merre továbbról kaphatunk információkat. Érdemes minél több előadást meghallgatni.
AZ INTENZÍV TALAJMŰVELÉS ZSÁKUTCA?
Első ránézésre, ha leforgatjuk pl. a gombás kukoricaszárat, akkor megoldottuk a kérdést. Ezt azzal is össze lehetne hasonlítani, hogy amikor otthon takarítunk, akkor a szemetet beseperjük a szőnyeg alá vagy sem? A szármaradványt olyan apróra kell szecskázni, amilyenre csak lehet, az asztalt le kell tenni, amennyire csak lehet, le kell „borotválni a földet”. Ellenkező esetben egy mulcsozóval kell pluszba lejárni a területet, ezután egy jó mulcskultivátorral egyenletesen bedolgozzuk a talajba a szármaradványt. A talajélet elvégzi a többi feladatot! (1. kép)
A nyereségesség a tervezésnél kezdődik. A növényvédelmet is ugyanígy meg lehet és kell tervezni. Ezenfelül legyünk mindenre nyitottak! Különböző biológiai növényvédő szerek kombinálása a kémiával sokszor ugyanolyan eredményes, mintha csak a kémiát használnánk. Ezenfelül kevésbé stresszeli a kultúrnövényt, vegyszermaradék-mentesebben tudunk terményt előállítani.
A növényvédelemben a vegyszeres gyomirtás mellett egyre többen használnak mechanikus gyomirtó eszközöket is (2. kép).
Az őszi alapgyomirtást elvégezve, tavasszal egy gyomfésű segítségével a kelésben levő gyomokat eltávolítjuk, ezenfelül a lekeményedett felszínt fellazítjuk, és a kiszórt műtrágyát bedolgozzuk. A tavaszi műveletet egy menetben is el lehet végezni. Egy front tartályból adagoljuk a műtrágyát, a gyomfésű elé pedig ki lehet szórva, egyből be is van dolgozva, így időt, energiát spórolunk, veszteséget csökkentünk, ezenfelül a kereszt- és hosszirányú szórás egyenletességét növeljük (3. kép).
A kapásnövények esetében is nagyon nagy hatásfokkal tudunk dolgozni egy gyomfésűvel. Vetés előtt az éppen csírázásban levő gyomokat ki lehet szedni, ezután, ha elvetettünk, a kelés előtt lehet még a gyomfésűt használni, akár a teljes felületű kémiai kezelés bedolgozására (4. kép).
Kelés után, amikor a növényeket már nem bántjuk, lehet használni megint a gyomfésűt addig, amíg el nem kezdődik a sorközművelés.
TETEMES KÖLTSÉGMEGTAKARÍTÁS
A mechanikus gyomirtás a vegyszeressel kombinálva tetemes költségmegtakarítást tud elérni úgy, hogy a termés nem csökken! Lassan már mindenki GPS által vezérelt, kormányzott traktorokkal dolgozik. Innen már csak egy kis lépés, hogy a munkagépekre, a vetőgépekre is kerüljön egy antenna, és ez irányítsa a traktort azért, hogy a csatlakozó sorok pontosak legyenek. (5. kép).
Abban a pillanatban, hogy a csatlakozó sorok hajszálpontosak, szóba jöhet a permetezővel végzett sávos permetezés. Ez új ajtókat, lehetőségeket nyit meg előttünk. Az egyik a gyomirtás, másik a növényvédelem, és a speciális mikrotápanyagok növényekre való juttatása. A permetezőt kétféle rendszerrel lehet felszerelni, GPS-antenna, RTK-rendszerrel vagy kamerával. Az RTK-rendszerrel már a vetés előtt, meghatározott nyomokon tudunk közlekedni. Így pl. cukorrépánál már vetés előtt sorközöket tudunk kezelni, olyan gyomirtóval, amelyiket a növény nem bírna ki, egy másik menetben pedig a sort kezeljük. Az így megosztott kezeléssel nagyban növelni tudjuk a hatásfokot! Az állományban történő sávos permetezésnél használhatjuk az RTK-rendszert vagy egy kamerát, ami felismeri a sort, hasonlót, mint amilyet a sorközművelőkön találni.
PRECÍZ PERMETEZÉSÉS SZÁRMARADVÁNY-KEZELÉS
A permetező ilyen irányú használatához szükséges a tökéletes szórókeret-vezérlés, ill. a sűrűbb fúvókaosztás. (6. kép).
A LEEB permetezők egyedi szórókeret-vezérlése lehetővé teszi a pontos kijuttatást oda, ahova kell. A precíz keretvezérlés azt jelenti, hogy a keret stabilan halad az állomány felett, nem billeg, így a pontos távolságot is be lehet állítani a tökéletes szóráskép eléréséhez.
A növényvédelem és a talajművelés kéz a kézben járnak. A közelmúltig inkább azzal foglalkoztunk, hogy a nagy mennyiségű szármaradványt forgassuk be a talajba, mert akkor a gombabetegségeket elkerüljük. Az utóbbi években az is kiderülni látszik, hogy ha a talaj egészségesebb, akkor nagyon sok minden másképp történik. A túl intenzív talajművelés és az extrém nagy mennyiségű műtrágya hatására a talajélet drasztikusan lecsökkent a termőföldekben, így a szármaradvány lebomlása is lassabban megy végbe. A talajművelés intenzitásának csökkentésével a mulcsos technológiában, a takarónövények használatával karöltve 2-3 év alatt a talajéletet (mikrobiomot) helyre lehet állítani, ezután a növényeink is egészségesebbek lesznek, jobb lesz az „immunrendszerük”. Egy újabb lépés a mulcsos talajművelés után a rotációs no-till, amelyet úgy lehet leírni, hogy amikor extrém körülmények vannak (száraz vagy nedves), akkor direktvetést végezünk, amikor a talaj állapota megengedi a művelést, akkor a szármaradvány-mennyiség függvényében mulcskultivátorral egyenletesen bedolgozzuk a talajba.
Egy egészséges talajban nagyon gyorsan lebomlik az egyenletesen bedolgozott szármaradvány. A több éve no-tillben használt talajokon akkora a talajélet, hogy a felszínről elbontja a szármaradványt (7. kép).
A víz egy olyan faktor, hogy ha van, akkor nem érdekel senkit, amikor hiány van belőle vagy nincs, akkor veszi észre mindenki, hogy baj van. Már most az látszik, hogy hiány van, és nagyon kevesen gondolják azt, hogy a tavaszi szezon kezdetéig ez pótlásra kerülhet. Mit jelent ez? Aszályt! Nagyon sokat beszélünk a mulcsos és no-till technológiákról. Ezekkel lehet megmenteni a talajt, a termést, a termelőket a klímaváltozásárnyékában.
Az ország azon régióiban, amelyek aszályra hajlamosak, vagy éppen elsivatagosodnak, lehet, hogy csak a talajművelés változtatása nem lesz elég. Több, sokkal több kell. Ezek a plusz változtatások valószínű, hogy határon átnyúlóak kell legyenek, mert egy régió és az ottani problémák egy politikai határnál nem állnak meg. A növénytermesztés és a technológiák a közeljövőben változni fognak, mert alkalmazkodni kell. De továbbra is az a véleményem, hogy jó lenne, ha minden termelő minden parcellája mellé legalább egy csemetét ültetne.
Szász Zoltán +36-30/743-0302
