A mezőgazdasági gumiabroncsok élettartamát számos tényező határozza meg, amelyek közül kiemelkedő jelentősége van az üzemeltetés módjának, a talajviszonyoknak, az alkalmazás intenzitásának, illetve a nyomáskarbantartás minőségének. Mivel az agrárabroncsok nem tartoznak a közúti közlekedésre szánt gumiként a közlekedési hatóságok szabályozása alá, nincs egységes előírás arra vonatkozóan, mikor kell azokat lecserélni. A csere szükségességét tehát minden esetben a használat módja, valamint az üzembiztonság határozza meg.
ÉVES HASZNÁLAT ÉS CSERECIKLUS GÉPKATEGÓRIÁNKÉNT
A különféle mezőgazdasági géptípusoknál a jellemző éves használati idő, illetve a gumiabroncsok várható csereperiódusa jelentősen eltérhet. A táblázatban is szereplő bontás szerint:
- A hátsókerék-hajtású, segédmellsőkerék-hajtású, illetve összkerékhajtású traktorokat (amelyek a piac 65%-át teszik ki) jellemzően 1400–1800 üzemórában használják évente. Ezeknél a traktoroknál a gumikat 4–5 évente vagy 7000–8000 üzemóra után érdemes cserélni.

(fotó: Pataki László)
- Az arató-cséplő gépek – ideértve a kombájnokat és egyéb önjáró betakarítógépeket is – főként betakarítási ciklusban dolgoznak. Éves használatuk 500–800 üzemóra közé esik, gumiabroncsaik jellemzően 10 évig vagy kb. 8000 üzemóráig használhatók.
[tartalomkozi-banner]
A CSERE FŐ OKAI A GYAKORLATBAN
A gumiabroncsok eltérő élettartamának egyik fő meghatározója az, hogy milyen műszaki állapotban, milyen terheléssel, milyen guminyomással és milyen munkakörülmények között használják azokat. Az alábbiakban a leggyakoribb csereokokat foglaljuk össze:
- Túlzott csúszás: Ha a gumiabroncsok 15%-nál nagyobb csúszási arányt mutatnak, és a guminyomás beállítása sem segít, akkor a kopottság olyan mértékű lehet, hogy a csere elkerülhetetlen.
- Légvesztés: A szelephibák, vágások vagy peremsérülések miatti folyamatos nyomásvesztés nemcsak a vontatási teljesítményt rontja, hanem hosszú távon az abroncs szerkezeti épségét is veszélyezteti.
- Külső sérülések: A futófelületen vagy oldalfalon jelentkező vágások, deformitások, kilátszó szövetrétegek egyértelműen a gumi használhatóságának végét jelzik.
- Egyenetlen kopás: Ha ugyanazon a tengelyen több mint 10%-os eltérés mutatkozik a futófelületek között, az nemcsak hajtási problémákat okozhat, hanem fokozza az üzemanyag-fogyasztást és mechanikai terhelést is.
- Átmérő-különbség: Az 5%-ot meghaladó különbség a tengelyazonos abroncsok között azonos tengelyen szintén csúszáshoz, áttételiarány-problémákhoz és egyenetlen talajterheléshez vezethet.

- Ózonos repedezés, anyagfáradás: A kültéren tárolt vagy nem használt gépeken gyakran figyelhető meg az úgynevezett „szárazrepedezés” – ez az UV-sugárzás hatására kialakuló, az abroncs anyagát gyengítő öregedési jelenség, mely csökkenti az élettartamot és az üzembiztonságot.

A HELYES GUMINYOMÁS-KEZELÉS SZEREPE
A gumiabroncs élettartama döntően függ attól, hogy az adott munkasebességhez és tengelyterheléshez milyen hideg nyomást állítanak be. A helyesen beállított guminyomás biztosítja, hogy a radiálabroncs oldalfala a megfelelő mértékben deformálódjon, és a futófelület optimális érintkezési felületet adjon a talajon. Ez nemcsak az élettartamot, hanem közvetetten, a vontatási teljesítményt, az üzemanyag-fogyasztást és a terméshozamot is befolyásolja.

MŰSZAKI ÚJÍTÁSOK: IF-, VF-TECHNOLÓGIA ÉS KÖZPONTI NYOMÁSSZABÁLYOZÁS
A fejlett mezőgazdasági abroncsok között ma már elérhetők az IF (Increased Flexion) és VF (Very High Flexion) kivitelek is, amelyek lehetővé teszik a jelentősen alacsonyabb nyomással történő üzemeltetést anélkül, hogy csökkenne a teherbírás. Ezek az abroncsok növelik a felfekvőfelületet, mérséklik a talajtömörödést, és javítják a traktor tapadását.
Egyre elterjedtebb – különösen Európában, de már Észak-Amerikában is – a központi guminyomás-szabályozó rendszerek használata. Ezek szenzoros adatátvitellel működnek, és lehetővé teszik a nyomás valós idejű menet közbeni beállítását a munkasebesség és a tengelyterhelés függvényében.

ÉLETTARTAM NÖVELÉSE ÉS A MEZŐGAZDASÁGI ÉRTÉK MAXIMALIZÁLÁSA
A korszerű gyártástechnológia részeként egyes abroncsok futófelülete alá acélhevedereket építenek, amelyek növelik a védelmet a tarló- vagy kavics okozta sérülésekkel szemben. Az R-1W típusjelű abroncsok (a „W” a nedves környezetben való használatra utal) akár 20%-kal mélyebb mintázatot is kínálnak az R-1-es szabványhoz képest, ami hosszabb futásteljesítményt és nagyobb ellenállást biztosít.
A gumiabroncsok leghosszabb használhatósága természetesen csak akkor biztosítható, ha azokat az adott üzemeltetési feltételekhez optimalizáltan, a szabványos nyomásértékek, illetve terhelhetőségi irányelvek betartásával használják. Így nemcsak az abroncs, hanem a gép és a gazdaság egészének hatékonysága is nő.
Farkas Imre