Először Amerika?

Több ezer mérföldre tőlünk, az egyesült államokbeli Szilícium-völgyben kis induló vállalkozások és nagy technológiai cégek dolgoznak a mezőgazdaság jövőjén. A szerzőnk, Alexander Conrad ott él és dolgozik, nagyon közel az új korszakot nyitó lüktetéshez...

FORGATÓKÖNYV: még fikció, de hamarosan a valóság – a mezőgazdasági gépek és a drónok autonómiája és összekapcsolhatósága csak egyik része a precíziós gazdálkodásnak. Az Egyesült Államokban ezeket a témákat érzelmektől mentesebben kezelik, mint Európában

Amikor az úttörők és a mezőgazdasági termelők 300 évvel ezelőtt Amerika nyugati partjaira és a Golden Gate-szoros felé tartottak, nem tudhatták biztosan, hogy ez a nagyon termékeny szántóföld, ahol narancsot, mandulát és paradicsomot termesztenek, később majd egyszer beleszólhat a globális mezőgazdaságba. A Szilíciumvölgy néven ismert, a San Francisco-öböl körüli hegyekkel körülvett kis völgy a világ legértékesebb technológiai cégeinek ad otthont, mint pl. az Apple, a Google, a Facebook és a Tesla. Sok kaliforniai nagyvállalat termékei, amelyek évtizedek alatt lassan beszivárogtak a mindennapi életünkbe, már évek óta lépésről lépésre bejutnak a mezőgazda‑sági technológiába, és itt is nélkülözhetetlenné váltak.

VALUTA: néhányan a digitális adatokat tekintik a jövő valutájának – és ez a mezőgazdaságra is vonatkozik. A középpontban az a kérdés áll, ki birtokolja az adatokat

A nagy pénzek is benne vannak a játékban...

Az Egyesült Államok kétségkívül a digitális mezőgazdaság egyik úttörő országa. A GPS-alapú kormányzási rendszerek, a szakaszolásra épülő részterület-specifikus mennyiségszabályozás, a dokumentációk, a drónok, a szenzorállomások – mindezt itt vezették be, majd exportálták a világpiacra. Európával és Németországgal ellentétben azonban az Egyesült Államokban különösen a nagyvállalatok állnak az élen, amelyek főleg a zárt rendszereket részesítik előnyben. Ezzel szemben Németországban az ISOBUS, a CCI, az agrirouter és egyéb megoldásoknak köszönhetően a kis- és középvállalkozások teljesen eltérő helyzetben vannak a digitalizálásban. Az induló vállalkozások itt, Németországban is megtalálhatók, például a flottakezelés és a dokumentáció körüli megoldásoknál. Még nem látni, hogy milyen erős lesz a nagy, tőzsdén jegyzett techtársaságok nyomása, például az Apple, a Google, a Microsoft vagy az SAP esetében. Az élelmiszerek és a víz jövőbeni fontosságát ott már régóta felismerték, és a 12 milliárd dolláros (Microsoft) és 19 milliárd dolláros (Apple) éves fejlesztési költségvetést még a John Deere-hez hasonló mezőgazdasági óriások is sápadtan figyelik.

A szakaszolásra épülő részterület-specifikus mennyiségszabályozás az intelligens gazdálkodásnak csak egy területe

Az érzékelők információkat gyűjtenek a hőmérsékletről, a páratartalomról, vezetőképességről és egyebekről

Nem meglepő, hogy az élelmiszerelőállításban az átláthatóság, a fenntarthatóság és a környezetbarát folyamatok iránti növekvő kereslet idején ezek közül az alkalmazások közül sok a mezőgazdasági gépgyártók érdeklődésének középpontjában áll, és ugyanígy a mezőgazdasági technológia egyre inkább a csúcstechnológiával foglalkozó vállalatok érdeklődésének középpontjába kerül, amelyek megpróbálják a technológiáikat jövedelmezően integrálni.

Az elmúlt években a Google és a Microsoft már megkezdte a belső rész‑legekben a holnap mezőgazdasága számára a teljesen új koncepciók és meg‑oldások kutatását. Ezekben gyakran használnak felhőalapú adatfeldolgozási koncepciókat és más területeken bevezetett technológiák kombinációját, mint például az autonóm mobilitás és a gépi tanulás együttes alkalmazását.

„FARM 2050” PROJEKT

Az ENSZ azt jósolja, hogy a világ népessége 2050-re kb. 10 milliárdra növekszik – ami a mezőgazdasági föld‑területek csökkenése mellett 70%-kal nagyobb élelmiszerigényt eredményezhet. Ezenkívül feltételezik, hogy ezt a problémát a csökkenő erőforrások miatt csak az élelmiszer-előállítás radikális át‑alakulásával lehet ellensúlyozni, az új technológiák jelentős termelékenység‑növekedésével. A „Farm 2050” elnevezés több nagyobb nemzetközi vállalatot fog össze San Franciscóban, hogy együtt kezeljék ezeket a kihívásokat. A Microsoft, a Bayer, a Pepsi, a Corteva, a BASF, a Syngenta és a DuPont mellett a szövetség magában foglalja az AGCO és a John Deere gépgyártókat, valamint a Trimble csúcstechnológiai céget is. A cél az, hogy a kutatóknak, a mezőgazdasági termelőknek, az alapítóknak és a technológusoknak közös platformot biztosítsanak a probléma megoldásának különböző módjaira.

Az új-zélandi CropX vállalat az elsők között volt, amelyik befektetett a platformba, és tevékenységét kiterjesztette Izraelre és a Szilícium-völgyre. Az IoT (hálózatba kötött okoseszközök) szektorból származó különböző technológiák és a mezőgazdaság összekapcsolásával a CropX cégnek sikerült a spirálérzékelőjével egy nagyon egyszerűen telepíthető terméket létrehozni. Olyan adatokat gyűjtenek össze, mint a nedvesség, az elektromos vezetőképesség és a talaj‑hőmérséklet, majd állandó internet‑kapcsolat mellett eljuttatják egy felhőbe, kiértékelik, és a mezőgazdasági termelőknek egy alkalmazáson keresztül más alkalmazások számára – pl. öntözéshez – elérhetővé teszik. Ezzel az intelligens adathasználattal, az egyes növényekre szabott vízgazdálkodással példátlan megtakarítási potenciál elérését remélik.

A nagy mezőgazdasági technológiai vállalatok közül a John Deere a digitalizálás egyik úttörője. Számos tevékenységről, mint például a startup vállalkozások átvételéről vagy házon belüli laboratóriumok és kutatóközpontok létrehozásáról Európában nem is értesülünk


A hálózatba kapcsolt gépeknek és az adatok folyamatos elérhetőségének meg kell könnyítenie a flottakezelést és a szervizelést – ez már Európában is valóság

A CNH csoport, mint például az AGCO és egyre több középvállalkozás, egyre növekvő intenzitással fordul a digitális megoldások felé

A JOHN DEERE ÁTVESZI A STARTUP CÉGET

A munkagépoldalon 2011-ben Kaliforniában alapított Blue River Technology a Computer Vision, azaz a számítógépes látás használatára szakosodott, gépi tanulással kombinálva. A „See & Spray” technológiájukkal olyan módszert fejlesztettek ki, amely drasztikusan csökkenti a peszticidek használatát az egyes növények egyedi felismerésével és kiértékelésével, így a gyomnövények ellen rendkívül célzott módon és minimális peszticidfelhasználással lehet harcolni. A vállalat 90 százalékos megtakarítási potenciált ígér a hagyományos alkalmazáshoz képest; közben ebben az évben felvette 100. alkalmazottját, és már több díjat kapott, például egyebek között 2015-ben elnyerte a „Technológiai út‑törő díjat” a Világgazdasági Fórumtól. A Blue River Technology vállalatot 2017 szeptemberében megvásárolta a John Deere, miközben az egyesült államokbeli konszern néhány hónappal a 2017. májusi akvizíció előtt minden feltűnés nélkül megnyitotta saját kutató‑központját a John Deere Labs vállalati irodával San Francisco belvárosában. Nyilvánvaló szándék az automatizálás, a precíziós gazdálkodás, valamint az IoT és a mesterséges intelligencia területén történő fejlesztések fokozása és a közvetlen eszmecserére törek‑vés a Szilícium-völgy más technológiai társaságaival.

KULCSFONTOSSÁGÚ

TECHNOLÓGIA: a drónok világszerte „repülő szemként” fognak átvenni kulcsfontosságú mezőgazdasági feladatokat – mint adatgyűjtő és irányító eszközök. Európa ezen a téren majdnem ugyanazon szinten van, mint Észak-Amerika

Olyan gyártók, mint például a CNH, az AGCO és a John Deere az önvezető mezőgazdasági gépek esetében elsősorban nagyobb méretekben gondolkodnak

A FarmWise önvezető szántóf öldi robotját már használják alacsony méretű speciális növénykultúrákban

A Statista statisztikai portál azt jósol‑ja, hogy az „intelligens mezőgazdasági alkalmazások” 2017-ben mért 3,8 milliárd dolláros globális piaca, amelyet a „precíziós gazdálkodás”, az „állatok felügyelete és menedzsmentje”, valamint az „Indoor Farming” (beltéri gazdálkodás) területei vezetnek, 9,1 milliárd dollárra növekszik 2022-re. A nagyvállalatok mellett sok fiatal cégalapító létezik, pl. a Stanfordi Egyetemen vagy a Davisi Mezőgazdasági Egyetemen végzett friss diplomások, akik innovatív ötleteikkel részben megkérdőjelezik a hagyományos mezőgazdaságot, és új módszereket keresnek a holnap hatékonyabb világának létrehozására. Ehhez egyesítik a mesterséges intelligencia és a robotika világának eredményeit a modern mező‑gazdasági technológiával.

KALIFORNIAI TESZTTERÜLET

A két fő probléma – a munkaerő- és a vízhiány – miatt Kalifornia ideális „kísérleti terület” ezeknek a kihívásoknak a legújabb technológiával történő leküzdésére. A tesztelési és a kipróbálási lehetőségek korlátozottak a San Francisco-öbölben, de a kaliforniai Longstale, a Napa-völgy és a Salinas-régió nyújtja a legjobb lehetőségeket az év nagyobb részében, hogy az új koncepciókat és ötleteket első alkalommal a közvetlen közelben teszteljék. Más koncepciót követ a Tensorfield AG kínai-amerikai vállalat, amelynek önvezető robotja képes önállóan fel‑ismerni a gyomnövényeket a spenót‑kultúrában, és célzott sugárban magas hőmérsékletre hevített repceolajjal elpusztítja azokat. Jelenleg a vállalat validálási szakaszban van, és a gyártó szerint a terepi robotnak idővel képesnek kell lennie 40 ember munkájának átvételére. Mindenekelőtt a biogazdálkodókra összpontosítanak mint jövőbeli vevőkre. „Nagy feladat volt, hogy megtanítsuk a robotjainkat saját döntéseik meghozatalára és azok megbíz‑ható végrehajtására” – mondta Xiong Chang, a cég vezérigazgatója és alapítója.

Június végén a globális digitális mezőgazdaság mintegy 600 éllovasa és előregondolkodója találkozott a Forbes AgTech csúcstalálkozón, Salinában, Kaliforniában.
Alexander Conrad készített egy képet a helyszínen

Xiong Chang, a kínai-amerikai Tensorfield AG cég vezérigazgatója a Forbes AgTech csúcstalálkozó prezentációján

A San Francisco-i székhelyű, még mindig fiatal FarmWise vállalat 2019 augusztusában kezdte meg önvezető szántóföldi robotjának gyártását. A kezdetben salátafélékre és más alacsony méretű gyümölcsös ültetvényekre szakosodott autonóm szántóföldi robot mechanikusan irtja a gyomnövényeket; ez alkalmassá teszi mind a hagyományos, mind az ökológiai gazdálkodásra. A robot a hírek szerint napi 24 órán át megbízhatóan, ugyanolyan hatékonysággal dolgozik. Jelenleg folytatódnak a gyapottermesztés alkalmazásának fejlesztései, és később a vállalat bővíteni kívánja portfólióját a kukorica és a szójabab monokultúrák autonóm gyomirtására.

A vállalat jelenleg nagy erőkkel keres tesztgazdaságokat Kaliforniában és Kínában.

A mezőgazdasági termelők munkájának megkönnyítésére és a munkavállalók hiányának kezelése irányuló hasonló célokat tűznek ki olyan vállalatok is, mint például az Aerorobotics. Drónokat szerelnek fel multispektrális kamerákkal, amelyek elsősorban a faállományok felett repülnek, hogy különféle adatokat gyűjtsenek. Az adatokból következtetéseket vonnak le a növények egészségi állapotáról és a gyümölcsök érési fokáról. Az adatokat más alkalmazásokhoz is használják. Így a betegségek korán fel‑ismerhetők, a közelgő betakarítási idők és a várható hozamok előrejelezhetők, ez lehetővé teszi a gazdák számára, hogy jobban megtervezzék a szükséges erő‑forrásokat, és csökkentsék a felhasználás és a költségek kockázatát.

A BEFEKTETŐK MEKKÁJA

Számos közismert és a Szilíciumvölgyben működő kockázatitőke-be‑fektető cég néhány éve felfedezte a mezőgazdasági technológiákat, mint potenciális beruházási lehetőségeket, és felruházza a fiatal induló vállalkozásokat a vállalkozás indításához szükséges tőkével. Egyes befektetők, például a San Francisco székhelyű Ag-Funder cég vagy a Los Gatos székhelyű SVG Ventures egyre növekvő mértékben ki‑zárólag a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak szentelik figyelmüket. A Finistere Ventures, az Egyesült Államok egyik legismertebb és legnagyobb kockázatitőke-befektetője szintén ott áll a Farm 2050 projekt mellett.

Tehát nem meglepő, hogy a „Szilícium-völgy AgTech Konferenciája”, a „Szilícium-völgy fóruma” és a San Francisco-i „Agri-Tech World Summit” San Franciscóban olyan rendezvényeket jelent, amelyek néhány éve ezekkel a témákkal foglalkoznak. A résztvevők száma évről évre növekszik. 2016-ban, a Salinas-völgyben mindössze két órás autóútra San Franciscotól délre, a „Western Growers Innovation & Technology Center” megnyitásával az amerikai saláta- és zöldségtermesztés központjában létrejött az első amerikai mezőgazdasági innovációs központot. A Nyugati Termelők Szövetsége, amely leginkább a Német Parasztszövetséghez hasonlít, olyan platformot hozott létre, amely lehetővé teszi a Szilícium-völgy induló vállalkozásainak a közvetlen kapcsolatot a helyi gazdálkodókkal, akiknek a területein kipróbál‑hatják új fejlesztéseiket. Így született az „AgTech” kifejezés, amelyet ma naponta használnak a digitális technológia és a mezőgazdasági technológia összeolvadásának szinonimájaként.

Ez a platform pénzügyi támogatást kap számos nagy agrár-, energia-, pénzügyi és technológiai társaságtól, beleértve a BOSCH céget is. A házon belüli portfólió számára a német konszern aktív részvétellel szándékozik a korai szakaszban felismerni a mezőgazda‑sági technológiák új tendenciáit, azok fontosságát és a bennük rejlő lehetőségeket. Ugyanez vonatkozik az USA-ban nagyon sikeres német Heidenhain cégre, amely az igényes helymeghatározási feladatok elvégzéséhez mérési és vezérlési technológiát gyárt, és amely a Szilíciumvölgyben a „THRIVE” vállalat személyében egy másik nagy húzóerőt képviselő céget támogat annak érdekében, hogy részt vegyen a legkorszerűbb mezőgazdasági technológia fejlesztésében.

TÁVOLRA ELJUTÓ VISSZHANG

Azt, hogy a mezőgazdasági technológia fontossága és az iránta való érdeklődés a lakosság és a média részéről folyamatosan növekszik, bizonyítja az a tény, hogy a Forbes – a világ egyik legbefolyásosabb üzleti magazinja – késztetést érzett, hogy a „Forbes AgTech Summit” keretében magas rangú politikai gazda‑sági és oktatási döntéshozókat hívjon meg, hogy beszéljenek Kalifornia mező‑gazdaságának jövőjéről. Steve Forbes megnyitója után 2019-ben az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztere, más politikai és gazdasági döntéshozókkal, az egyetemi képviselőkkel és a fiatal vállalati alapítókkal Salinasban egymásnak adták át a mikrofont.

A German Accelerator a Német Szövetségi Gazdasági Minisztérium programja, amely német technológiai startup vállalatokat támogat az Egyesült Államok piacára való bejutás‑ban, szintén régóta magában foglalja a mezőgazdasági ágazat fontosságának kérdését, és az AgTech ipart is beillesztette programjába ebben az évben.

Nehéz megjósolni és ki kell várni, hogy ezek közül a projektek közül a jövőben hány program állja meg a helyét a piacon, és kié lesz végül a digitalizálás‑ban a vezető szerep. Nem kis jelentősége lesz a sok konzervatív mezőgazdasági termelő esetében az elfogadásnak és a gyakran rosszul képzett munkavállalók számára a megérthetőségnek. Noha minden bizonnyal eltart egy ideig, amíg az intelligens technológiák kereskedelmi alkalmazást találnak világszerte a szántóföldeken, nagyon valószínű, hogy az észak-amerikai és kaliforniai technológiák jelentős mértékben hozzájárulnak a holnap mezőgazdaságának és élelmi‑szeriparának kialakításához. A rendelkezésre álló tőke és az új technológiák iránti nyitottság minden bizonnyal továbbra is fontos vonzerő lesz, ami tár‑saságok alapítóit és már megalapított mezőgazdasági társaságokat csábítanak a Szilícium-völgybe, hogy kis területen tömörülve profitáljanak a többi iparággal való közvetlen eszmecseréből, és innovatív ötleteket dolgozzanak ki a jövőbeli mezőgazdaság számára.

Alexander Conrad

Szerzőnk

Alexander Conrad néhány olvasó számára minden bizonnyal ismert, mint a „Bike the AG World” turné szerzője. Most San Franciscóban él, onnan független tanácsadóként és szerzőként dolgozik. Az európai és a német kis- és középvállalkozások számára kívánja elősegíteni az USA-piacra jutást az amerikai és a német kereskedelmi kamarával együtt – ha ez még nem történt meg.

 

no