Egyre többen vagyunk, akik nem szeretnénk elhinni, hogy a téli optimális – bár nem túl sok – csapadék, havazás után mostanra az aszály a 2022-es „évszázad legnagyobb aszályához” hasonlóan vagy annál nagyobb lehet… Pedig a szezon hasonlóan indul, sőt, lehet, hogy még rosszabb a helyzet. Azzal a csapadékkal, ami nem esik le, azzal nem tudunk mit kezdeni, azzal viszont, ami leesik, azzl igen, és a talaj nedvességtartalmának megtartására is lehet némi ráhatásunk.
A KÉRDÉSEK MÁR ARATÁSKOR ELŐJÖNNEK
Túl sokat a múltba tekintgetni felesleges. A kérdés az, mit tudunk tenni, min kell változtatni, hogy a drasztikusan felgyorsuló klímaváltozáshoz minél gyorsabban alkalmazkodjunk. A le- vagy elerodált földeket egyik napról a másikra nem tudjuk visszaállítani, ehhez idő kell. Addig is ki kell találni valamit. Az első lépés, hogy minél több nedvességet tartsunk a talajban. Ez már az aratással elkezdődik. Sokan nem tudják eldönteni, hogy mi legyen az aratás után. Ha magas tarlóval aratunk, akkor nagyobb az árnyék, de ha a talajt művelni kell, akkor a hosszú szárú tarló, szalma akadály, és kevésbé lehet jó minőségű munkát végezni. Alacsony tarlónál, ha van még nedvesség a talajban és nincs tarlóhántás, akkor ez nagyon gyorsan kipárolog a talajból. Legyen tarlóhántás? Ha igen, milyen mélyen? Teljes átfedéssel? Ebben az esetben előfordulhat, hogy a terület nagy részén túl mélyen kell művelni, ami felesleges nedvességvesztést, valamint üzemanyag- és kopóalkatrész-költséget jelent. Mi legyen? Amíg a talaj nem érett meg a tényleges no-tillre, érdemes a kombájn mögött egy ultrasekély talajművelést végezni. Természetesen sok függ a vetésforgó összetételétől is. A Horschnál erre a célra tökéletes a Joker, késhengerrel kiegészítve, vagy a Cultro dupla késhenger és nehéz gereblye kombinációval.
A Joker és a késhenger kombinációja rugalmas megoldás, többféleképpen használható. Dolgozhat csak a késhenger, miközben a tárcsák kiemelt helyzetben vannak; dolgozhat a késhenger és a tárcsasor együtt, amikor a tárcsák csak érintik a talajt; illetve dolgozhat kizárólag a tárcsasor is. Sekély tarlóhántás után, ahol megjelenik az árvakelés, fontos, hogy időben megszüntessük, még mielőtt 10–15 cm-nél nagyobbra nőne. Akár takarónövényként is értelmezhető lenne, de a nagy melegben feleslegesen sok nedvességet párologtatna el. Ezt ugyancsak el lehet végezni a Joker + késhenger kombinációval (2. kép), vagy totális gyomirtó szerrel is. Ez utóbbi lehetőség akkor lehet indokolt, ha nagy területeket kell rövid idő alatt kezelni, vagy olyan gyomok vannak a területen, amelyek irtása így a leghatékonyabb.
A Cultro használatakor – mivel csak minimálisan sérti meg a talajfelszínt – fontos, hogy a felszín minél egyenletesebb legyen (3. kép).
A nehéz gereblye teríti a szalmát, és kirázza a kihullott magokat a szalma közül, így azok kapcsolatba kerülnek a talajjal, majd némi nedvesség hatására kicsíráznak. Az árvakelést itt sem szabad hagyni túl nagyra nőni; az előbb említett elv szerint kell megszüntetni (4. kép).
ASZÁLY ELLEN DÖNTŐ SZEREPE LEHET A TAKARÓNÖVÉNYNEK
A Kárpát-medence aszályra hajlamos, ami azt jelenti, hogy nyáron nagyobb a kipárolgás, mint amennyi csapadék hullik. Ez előrevetíti, hogy azokon a területeken, ahol az őszi, téli, tavaszi nagyobb mennyiségű csapadék hiányzik, a tavaszi kapások aránya csökkenni fog. Másutt a takarónövények termesztésének fontosságát fogják felismerni, és ehhez meg kell tanulni ezek termesztését is. Évek óta hangsúlyozom, hogy a takarónövények termesztése hasonlóan fontos lesz – ha nem fontosabb –, mint a főnövény! Lehet, hogy már el is jutottunk ide?
Az intenzív művelésről a csökkentett intenzitásra való átállás folyamán néha céltudatosan lazítanunk is kell, és ekkor akár a tápanyagot is be tudjuk juttatni a talajba. Ezen felül egy menetben a takarónövény vetését is el tudjuk végezni.
PROFI VETŐGÉPEK MINDENIGÉNYRE ÉS TALAJRA
Az őszi vetésekre a Horschnál különböző vetőgépek állnak rendelkezésre. A Pronto univerzális mulcsvetőt új csoroszlyákkal lehet szerelni. Ezek nagy csoroszlyanyomása biztosítja, hogy közel alapművelés nélkül, csak a vetőgép tárcsáival művelt talajba is behatolnak, és a magot precízen helyezi a magárokba. Itt természetesen a korlátokat is tudni kell, mert nagy mennyiségű szármaradvány esetén nagy a valószínűség a hairpinningre.
A mellső rövidtárcsa kever és aprít, de mulcstechnológiára épít. Azonban azokban a régiókban, ahol kevesebb a csapadék, valószínűleg kisebb a szármaradvány is. Lehet, hogy a kapások közül csak napraforgót termesztenek, így ide elégséges a Pronto. A fejlettebb szerkezetű talajokon a Pronto DC rövidtárcsáit ki lehet cserélni egyenes vágótárcsákra is. Ezt azonban csak sík területen gazdálkodóknak ajánljuk, ugyanis domboldalon – ahol a vetőgép farolni tud –, a vetőcsoroszlya a vágott sáv mellé kerülhet. Egy másik vetőgép a lazább területeken gazdálkodó termelőknek tud megoldást nyújtani. A gabonavetőgép és a sávos talajművelés házasítása a Focus. Hasonlóan a Pronto vetőgéphez, van mellső művelőeszköz, majd gumikerekes henger, és ezt követi a vetőcsoroszlya. A kapák különböző húzástávolságra helyezkedhetnek el, ez annak a függvénye, hogy esetleg később milyen széles lesz a gyér sortávra vetett kultúrnövény.
30 cm kapahúzás, 15 cm gabonasortáv és 60 cm gyérsoros távolság (hasonlóan a 37,5 cm –1 8 cm -> 5 cm); az 50 cm kapasornál pedig 50 cm a gyérsoros kultúra, ellenben itt 25 cm a sűrűsoros vetési sorok közötti távolság.
A Focus kapái lazítják a talajt, a tápanyagot pedig két szintre lehet kijuttatni. A lazított sávot a gumikerekes henger lezárja, tömöríti, és erre a sávra vagy a sáv két oldalára kerül a vetőmag (5. kép).
A lazább talajokon akár a tavaszi kultúrák előtt is lehet lazítani és erre pl. napraforgót vagy kukoricát vetni. Így biztos, hogy a tápanyag nem kerül mélyebbre az őszi-téli csapadék hatására. Az állattenyésztő farmoknál a szenázs utáni másodvetésekre egy kitűnő megoldás, ugyanis egy menetben történik az, amit eddig minimum két menetből tudtak megoldani.
Azoknak a termelőknek, akiknél a klímaváltozás a legerősebben érezteti hatását, a no-till vetőgép, az Avatar lesz a megoldás. Az Avatar azzal emelkedik ki a no-till vetőgépek közül, hogy a direktvetés mellett a mulcsvetésre is alkalmas. Miért fontos ez? Azt tudjuk, hogy a szerkezetükben leromlott talajok művelés hiányában nagyon hamar visszatömörödnek. Ezért az átállási időben gyakrabban kell lazítani. Mikor lehet lazítani? Akkor, amikor a talajnedvesség állapota megengedi – nem túl nedves vagy száraz. Amikor a talajt nem lehet művelni, akkor marad a direktvetés – ekkor az Avatarral a vetőmag mellett a műtrágyát is ki lehet, és kell is helyezni a magárokba.
Az Avatar mulcstechnológiában is igen pontosan tartja a mélységet, ezt a vetőtárcsa mellett lévő mélységtartó kerék garantálja. A vetőmag pontos beágyazásáról a magfogó kerék gondoskodik, nedves talajkörülmények között a Prontóból már jól ismert guminyelv. A vetőbarázda biztonságos lezárásáról az öntvény, sima vagy bütykös felületű kerekek gondoskodnak. Ezeket a kerekeket is a talaj állapotához, illetve a műveléshez igazítjuk. A no-till vetés komplexebb a „hagyományos” vetéshez viszonyítva, többet kell „régészkedni”. Amíg a termelő meg nem tanulja, nem válik automatizmussá, hogy már ránézésre látja, mit kell csinálni, addig bizony a vetőgép mögött többet kell kapirgálni, régészkedni!
ELKERÜLHETETLEN A TALAJJAVÍTÁS
Az egyre szárazabb vagy inkább extrémebb klimatikus viszonyok mellett a megoldás a talajok állapotának javítása lesz. Csakis így tudunk majd több nedvességet a talajban tartani, és amikor nagyobb intenzitású csapadék jön, annak sem szabad elfolynia, ezért a felszínt, lehetőség szerint mindig borítsuk valamivel. Vagy a szármaradványokkal nyár végétől őszig, vagy az élő takarónövényekkel ősztől a tél beálltáig. (6. kép.)
Kísérletek azt mutatják, hogy a késő őszi vagy téli terminálások után könnyebb a tavaszi vetéseket elvégezni, és később a talajban nagyobb a nedvességtartalom, mint azon területeken, ahol tavasszal történt a terminálás. A közeljövőben egyre többet hallunk majd a megoldásokról, a technológiákról, ugyanis mindenki ezt keresi.
Emellett továbbra is az a véleményem, hogy jó lenne, ha minél több őshonos facsemetét tudnánk ültetni a parcelláink köré, ezzel is segíteni a természetnek!
Szász Zoltán +36-30/743-0302
GÉPmax Tudástár: direktvetés – A direktvetés olyan talajkímélő vetési technológia, amely a magot alapművelés vagy intenzív talajbolygatás nélkül, közvetlenül a szármaradvánnyal borított talajba helyezi, ezáltal mérsékli a nedvességvesztést, csökkenti az eróziót, támogatja a talajszerkezet javulását és segíti az aszályhoz való alkalmazkodást.
