A meghatározó márkák innovációiról szól a 2025-ös év az AXIÁL háza táján, a vállalat február 20-án megrendezett éves sajtóeseményén elhangzottak szerint. Az infrastruktúra fejlesztése és a magasan képzett dolgozói állomány látványos eredményeket hoz idén az AXIÁL működésében. A modern regionális kirendeltségek helyben teszik elérhetővé a cég minőségi megoldásait 2025-ben, egyedülálló ajánlatokon keresztül.
Az AXIÁL a szektor legnagyobb kihívásának az új fejlesztések termelésbe integrálását látja, melyre két fronton is megoldást kínálnak. Egyrészt évek óta készülnek az újgenerációs típusok üzemeltetésére, a nagy feladatot jelentő karbantartási és javítási igényekre. Ez a tevékenység napjainkra a legfontosabb tényező lett a gépértékesítésben, amire komolyan fel kell készülnie minden szolgáltatónak. A legújabb mezőgépek ugyanis olyan komplex felépítésűek, hogy kezelésükhöz egyedi műhelyekre, speciális felszerelésre és magasan képzett szakszemélyzetre van szükség.
Éppen ezért az AXIÁL folyamatosan modernizálja műszaki kapacitásait, egyedülálló minőségű szerviztevékenységet kínálva a piacon. Ennek keretében 2020 és 2024 között mintegy 7,5 milliárd forintot költöttek fejlesztésre, többek között Baján, Felsőzsolcán, Pécsett, Székesfehérváron és Szolnokon. A telephelyeket idén is fejlesztik: Szekszárdon új műhelyt építenek, Baján pedig folytatódik az épületek modernizálása, így 2025-ben további 1,2 milliárd forintot fordítanak az infrastruktúrára. Az országszerte elérhető 18 szervizműhely mellett 2024-ben 288 db mobil AXIÁL-szervizautó is dolgozott hazánkban, közvetlenül a gazdáknál elvégezve a javításokat. A szakemberek számára biztosított minőségi szerszámokra és felszerelésre 2024-ben mintegy 400 millió forintot ruháztak be. Szintén nagy hangsúly helyeznek a képzett szakszemélyzet fenntartására.
Például a szerviztevékenységet tavaly mintegy 375 fős állomány szolgálta ki, az egyik legnagyobb országosan elérhető kapacitást kínálva. Ezenfelül tavaly 200 diák számára nyújtott magas színvonalú duális és gyakornoki programot az AXIÁL, többek között a gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel együttműködve. A jövő munkavállalói mellett ráadásul a meglévő állományt is fejlesztik számos továbbképzés keretében, így összesen mintegy 150 millió forintot fordítottak utánpótlás-nevelésre és képzésre 2024-ben. Másrészt az újgenerációs gépek termelésbe emelését is segíti a vállalat, méghozzá gyakorlati tudásközpontok létrehozásával a gépkereskedővel szoros kapcsolatban működő gazdaságokban. Ezek az üzemek kulcsszerepet játszanak a gépkereskedelmi főtevékenységben, hiszen az AXIÁL kínálatából érkező új műszaki megoldásokat itt vizsgálják hazai körülmények között géptesztek és agronómiai kísérletek keretében is. Az egyedülálló tapasztalati bázist a termelők számára is elérhetővé teszik, például az AXIÁL Gyakorlati Akadémia 2025-ös rendezvényén vagy az Alföldi Állattenyésztési Napokon.
ÚJ KERESKEDELMI AJÁNLATOKA PÁLYÁZATOK HÁTTERÉBEN
A gépkereskedelmi főtevékenységet tekintve szintén pozitívan kezdi az évet a családi tulajdonú magyar vállalkozás, mely felkészült az újra elérhető pályázati lehetőségek kiszolgálására. A bejelentett többféle támogatásra egyedi termékcsomagokat dolgoztak ki, a keretekre szabott kínálattal. Ezzel együtt az elmúlt évek gyengébb terméseredményei és a visszaesett jövedelmezőség jelenleg még korlátozza a piac beruházási lehetőségeit. Az AXIÁL felkészült arra, hogy segítsen a 2025-ben még nehéz helyzetben lévő termelőkön, akik számára folytatja a 2024-ben bevezetett újszerű értékesítési stratégiáját.
Formabontó havi kampányok és heti ajánlatok keretében kínálnak rendkívül kedvezményes opciókat készletes típusokra és alkatrészekre, melyeket a vállalat saját erőből kínált kedvezményes finanszírozási ajánlataival és, adott esetben, terménybeszámítási opciókkal kombinálhatnak a gazdálkodók. Az egyedi ajánlatok önmagukban azonban nem hidalják át a pályázatok lehívásáig tartó, várhatóan legalább 1 éves szakaszt, és ráadásul nem is fedik le az összes fontos eszköztípust. Ezt felismerve az AXIÁL egyedülálló „pályázatkiváltó” ajánlatokat hirdet 2025-ben, kizárólag az erőgépek szegmensében, azok számára, akik még idén szeretnének nagy teljesítményű típusokat beszerezni. A második negyedévben érkező konstrukciók az AXIÁL eddigi legnagyobb kedvezményeit tartalmazzák majd, valóban érdemi alternatívát kínálva a termelőknek. A vállalat ráadásul két további újdonsággal is készül 2025-re. Egyrészt az agrárdigitalizáció szélsőségesen gyors fejlődésére reagálva megerősíti a helyspecifikus termeléshez kínált szoftveres és szaktanácsadási hátterét. Ehhez például mintegy 150 millió forintot ruháznak be a házon belül létrehozott mAXI-MAP platformjuk fejlesztésébe, valamint már tavasztól bevezetik a CLAAS következő generációs digitális eszköztárát is. Másrészt megújítják a vállalat teljes digitális stratégiáját, amiről rendkívüli bejelentésre készül a cég, bajai látogatóközpontja 2025. március 20-i átadóján.
(fotó: Axiál Kft.)
KÖZVETLEN KAPCSOLAT AZ EGÉSZ ORSZÁGBAN
A beruházásoknak köszönhetően a szerviz- és alkatrészellátás mellett a cég valamennyi szolgáltatása helyben, lokális készlettel, valamint helyi szakszemélyzet segítségével áll rendelkezésre az egész országban. Erre építve a hazai nagy kiállítások mellett elsősorban a regionális ügyfélkapcsolatokra helyezik a hangsúlyt, hiszen az AXIÁL küldetése 2025-ben, hogy kézközelben nyújtson valóban hasznos segítséget partnereinek.
A sajtótájékoztató utáni beszélgetésen Harsányi Zsolttal még pár témát érintettünk.
– Nagyon sok külföldi gyárat képviselnek itthon. Ők hogyan értékelik a mögöttünk lévő 2024-es évet, és mit várnak 2025-től?
– Mindenki tudja, hogy Európában sem egyszerű a helyzet, ez nem csak magyar sajátosság. A különbség inkább az, hogy Magyarországon az elmúlt években – 2022-ben és 2023-ban – még nem indult el az a visszaesés, ami Romániában vagy Bulgáriában például már érezhető volt. Minden ország másképp reagált, attól függően, hogy milyen támogatási rendszerek voltak érvényben. Volt, ahol kisebb helyi támogatások ellensúlyozták a visszaesést. Nyugat-Európában a csökkenés 10–20% körül mozgott, és még olyan emblematikus cégek is bajba kerültek, mint például a német BayWa, amelyik az egyik legnagyobb kereskedőház azon a piacon. Emellett termelői szinten is érződik egy koncentráció mindenhol Európában: a 10 hektáros gazdálkodók sajnos kénytelenek felhagyni a tevékenységgel. Ugyanez igaz a kisebb tejtermelőkre is: ha valaki nem professzionális szinten csinálja a munkát, akkor nem éri meg vállalkozni.
– Hogyan sikerült a készletekről megegyezni a képviselt gyárakkal?
– A gyártók tudják, hogy ha az AXIÁL látja értelmét vásárolni, akkor venni fogja a gépeket, ha nem, akkor arra jó oka van. Persze a gyártóknak is megvannak a lehetőségeik a készletek kezelésére, és különböző bónuszokat, kedvezményeket is ajánlanak, hogy segítsék az értékesítést. De ha csak a gyártást nézzük, akkor tényleg mindenki erősen matekozik, próbálja optimalizálni a költségeket.
– Mit lát most, mik a fő fejlesztési irányok a mezőgépes piacon? Idén újra lesz Agritechnica, ilyenkor minden gyár előrukkol valami újdonsággal.
– Rengeteg új elektronikai megoldást fejlesztenek, ez lesz a fő irány. Március 20-án például a magyar újságíróknak is bemutatjuk egy látogatói központ átadóünnepségén, hogy milyen új CLAAS-technológiák állnak rendelkezésre.
– Ha már szóba került a hannoveri kiállítás: idén nem vettek részt az AGROmashEXPO-n. Milyen eseményekkel helyettesítik az ott „elmaradt” találkozásokat?
– Nagyon sok egyéb rendezvényünk van, és úgy gondoljuk, hogy a vevői találkozókat más formában is meg tudjuk oldani idén. Az AGROmashEXPO egy jó kiállítás, de egy ilyen részvétel nagyon drága mulatság – csak akkor látjuk értelmét, ha sok izgalmas újdonságot tudunk megmutatni a látogatóknak. Az Agritechnica után erre adódhat lehetőség.
– Mit vár ettől az évtől?
– Kimegyek a termelők közé, beszélgetek az emberekkel, és próbálom megérteni, mi történik az ágazatban. Nem csak számokban gondolkodom. Azt látom, hogy fejleszteni kell, és előre kell menni. Nekünk például minden dolgozónkat sikerült megtartani az elmúlt nehéz évben is, pedig ez nem volt egyszerű. Sokat kell foglalkoznunk a képzéssel is: ne feledjük el, hogy például egy szervizes szakembernek négy év kell, mire teljesen felkészült lesz minden területen! Ott ül egy 18-19 éves srác az iskolapadban, kijön a technikumból, és nekiáll egy modern mezőgazdasági gépen dolgozni – rengeteget kell még vele foglalkozni, mire „készen lesz”. Megváltozott a világ, és nem az emberek lettek butábbak, hanem a technológia bonyolultabb.
– Most szinte mindenki a „digitális” pályázatról beszél. A gépforgalmazók sokszor panaszkodnak, hogy ezek a speciális pályázatok torzítják a piacot, aztán meg sokszor hiányolják és várják az új lehetőségeket. Mi az „igazság” ezen a téren?
– Én ebben nőttem fel, ebben szocializálódtam. A mezőgazdaság mindig is támogatásokkal működött, és tudomásul kell venni, hogy a mezőgazdasági vállalkozások árbevételének, forrásainak jelentős része a támogatásból származik. Ez pedig mindig beavatkozást jelent. Ha van támogatás, az befolyásolja a piacot, ha nincs, az is. És igen, ez torzítja a piacot. Lehet ezt befolyásolásnak nevezni, lehet jó vagy rossz hatásúnak látni, de ettől még tény, hogy jelentős a támogatások szerepe. Ha van támogatás, akkor az ember hajlamos egy kicsit nagyobb gépet venni, mint amire valójában szüksége lenne. Tehát ebből a szempontból is befolyásoló tényező. De ez az egész rendszer így működik, és ezt nemcsak a kormányzat, hanem az Európai Unió politikája alakítja. Mindenkinek ki kell használnia az adódó lehetőségeket, ha lát fantáziát bennük – gazdaként és kereskedőként is.
Fodor Mihály
