A közelmúltban a magyarországi leányvállalat meghívásából részt vehettünk a Väderstad nemzetközi sajtótájékoztatóján a vállalat svédországi központjában. A világ egyik vezető talajművelő- és vetőgépgyártó vállalata az ágazat jelenlegi problémái ellenére is nagyon komoly bővítésben és fejlesztésben gondolkodik, amiről a rendezvény bemutatói során mi is meggyőződhettünk.
12 600 négyzetméterrel történő bővítése
SZEMELVÉNYEK A CÉG TÖRTÉNETÉBŐL
A Väderstad története 1962-ben Rune és Siw Stark 30 hektáros farmján kezdődött. A család négy gyermeke később mind a gyár vezetésében kapott szerepet. Rune Stark – hasonlóan a környékbeli gazdákhoz – merev fogas boronát használt a talaj-előkészítéshez, amely azokban az időkben fából készült, így tartóssága igencsak kérdéses volt. Megunta, hogy minden évben új merev fogas boronát készítsen, és egy acélból összeállított típuson törte a fejét. Nem sokkal később el is készült az új változat, amelynél Rune minden korábbi tapasztalatát felhasználta. Az acél alapanyagra való áttérés jelentős minőségi ugrást eredményezett, és egy komoly lépést előre a mai kor mezőgépgyártása felé. Abban az időben Rune minőségi szemlélete és a vevői igények kielégítése állt a gyártmányfejlesztés középpontjában.
A következő terv a merev fogas borona továbbfejlesztése volt inkább magágykészítő irányba, megoldva a géppel a közúton való közlekedés problémáját. Az egyik ötlet az összecsukható magágykészítő megépítése volt, amit segített a traktorokon akkortájt megjelenő hidraulikakivezetés, amivel szállítási helyzetbe lehetett állítani a gépet.
A környékbeli gazdálkodók látták az új megjelenésű munkaeszközt, és tapasztalták, milyen jól dolgozik. Ez vezetett az első megrendelésekhez – a „Rune Starks Mekaniska Workshop” hamarosan megkezdte működését, és ezzel lefektette a mai Väderstad vállalat alapjait.
1968-ban Rune Stark bemutatta új magágykészítőjét, mely minden követelménynek megfelelő szenzációnak számított akkor. A következő években gazdák sokasága zarándokolt el a Väderstadban lévő gyárba.
NÖVEKEDÉS A HAZAIPIACON
A 70-es évek sikeres periódust jelentett a vállalat életében, hiszen az éves árbevétel 5-ről 25 millió SEK-re nőtt. 1972-ben a Rune Starks Mekaniska Workshop megváltoztatta nevét Väderstad-Verken AB-ra. A vállalatot akkortájt már úgy ismerték egész Svédországban, mint a merev fogas boronák és magágykészítők gyártóját.
1972-ben 20 alkalmazottja volt a vállalatnak. Annak ellenére, hogy 400 m2-nyi terület állt a gyártás rendelkezésére, hamar kinőtték a meglévő üzemet. Az új gyár számára földterületet vásároltak, amely ma is helyet ad a vállalatnak.
A Rollex gyártásának ötlete egy 1980-ban, Dániában tett utazás eredményeképpen született meg, bár az első prototípus csak néhány évvel később készült el. A prototípus gondosan rejtve maradt mindaddig, míg később lehetővé nem vált a szabadalmak levédése és végső soron a gyártás. Az új hengertípusnak előnyösen alacsony volt a tömegközéppontja, ami egy fontos fegyvertény volt abban az időszakban, amikor egyre több versenytárs jelent meg. A 80-as évek közepétől a változás szelei fújtak, különösen Anglia felől. Az angol gazdálkodók megmutatták, milyennek kellene lennie a mezőgazdaságnak. Abban az időben sokan eladták meglévő gépeiket, vettek egy doboz gyufát (leégették a szalmát a tábláról), és direktvetést alkalmaztak. Ekkortájt érkeztek meg az első direktvető gépek, és jelentős költségmegtakarítást hoztak.
Gyakorlott gazdákkal folytatott megbeszélések alapján világossá vált, hogy a Väderstad vetőgép tárcsás rendszerű kell hogy legyen. A gumicsillapítás alkalmazása jó ötletnek tűnt, mivel a vetőgépnek meg kellett birkóznia a köves talajjal. Végül pedig a teljes vetett területet egyenletesen vissza kellett tömörítenie. A koncepció szakaszról szakaszra haladt, végül megépült az első prototípus. Az első magadagoló rendszert megvásárolták a géphez, és elindult a teszt Skånéban. A DS vetőgép hamar szériagyártásba került. Még számos fejlesztés várt rá, de hamar népszerűvé vált a gazdálkodók körében, mivel a rugalmas alkalmazás széles skáláját kínálta. A DS vetőgépet eredetileg direktvető gépnek szánták, de hamar kiderült, hogy egyéb alkalmazási területei is lehetnek.
MEGJELENIK A RAPID IS
1990-ben a vállalatnak már 125 alkalmazottja volt, az évtized közepére pedig a dolgozói létszám elérte a 200, majd pár évvel később a 300 főt. A tulajdonos család legfiatalabbik gyermeke, Bo Stark, mielőtt átvette volna a svéd piac irányítását, az ún. DS vetőgép fejlesztésén munkálkodott. A vetőgép jó volt, csak éppen nem találkozott a gazdák elvárásaival, ami a műtrágya a vetéssel egy menetben történő kijuttatását jelentette. „Ha nem kombi, nem is vetőgép” – mondta egy gazda. Ugyanakkor már abban az időben is elvárás volt a nagy területteljesítmény és a széles körű használhatóság a talajtípus, illetve az időjárás függvényében.
Az 1990-es évet két vetőgéptípus fejlesztése határozta meg. Az egyik a Rapid volt; elődjének a DS vetőgép számított, míg a másik az NZ kombinátorra épített Concorde vetőgép. Mindkét prototípust bemutatták az ősszel megrendezésre kerülő svédországi Elmia kiállításon. Fogadtatásuk pozitív volt, ezt követően kezdődött meg a gyártás, mellyel a gyár új korszakba lépett. Az új vetéstechnológiát később a gyakorlat igazolta, és óriási áttörést hozott a Väderstad számára.
A Rapid a csoroszlyamegoldását a DS vetőgépről kapta, de ezenkívül egy teljesen új fejlesztési területet jelentett, mely hosszú időt és jelentős költségeket emésztett fel. Ugyanakkor a gazdálkodók lelkes támogatásának köszönhetően sikerült átvészelni ezt a problémás fejlesztési időszakot.
A CONCORDE BEMUTATÁSA
A Concorde a Rapiddal egy időben került kifejlesztésre. Az új vetéstechnika a legendás NZ magágykészítőre épült, mely hatalmas teljesítménye ellenére nem bizonyult a gazdák számára eléggé sokoldalúnak. A Rapid és a Concorde projektek egyre ismertebbé váltak a gazdálkodók körében, hiszen a Väderstad már akkor is minden lehetőséget megragadott a termelői vélemények összegyűjtésére.
A gazdálkodói ítéletek a gépről minden esetben pozitívak voltak, különösen, ami a gép szerkezetét vagy a Rapid magágykészítő eszközét érinti. Mindazok a megtakarítások, amelyeket a gép használatával el lehet érni, ekkor még csak merész elképzelések voltak.
A 90-es években a Väderstad jelentősen növelte svédországi eladásait, miközben a nemzetközi piac is gyorsan fejlődött. Az értékesítés felét a vetőgépek tették ki, a másik felén hengerek és egyéb talajművelők osztoztak.
ALKÖZPONTOK LENGYELORSZÁGBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
Az északi országokba irányuló export egészen az 1960-as évekig vezethető vissza. Ezekben az országokban a gazdálkodók apránként haladtak előre a Väderstad újdonságainak alkalmazása során. Gyakran az importcégeknek és az egyéni gazdálkodóknak is éppúgy szerepük volt a technikai fejlődésben. A klimatikus viszonyokat tekintve az északi gazdálkodóknak sajátos elvárásaik voltak a munkagépekkel szemben, amely évek alatt azt eredményezte, hogy kialakult egy sajátos Väderstad gépcsoport, melyet elsősorban a skandináv országokba ajánlott a gyártó.
A 2003–2007 közötti időszakban a Väderstad számos építkezési programot hajtott végre Svédországban és olyan piacokon, ahol saját tulajdonú leányvállalatai működtek. A lengyel és a magyar leányvállalat új telephelyet kapott.
A Väderstad több mint hat évtizedes története során a svédországi kisvállalkozásból globális vezetővé vált a mezőgazdasági gépgyártás terén. A vállalat elkötelezettsége az innováció, a minőség és a fenntarthatóság mellett hozzájárult ahhoz, hogy világszerte ismert és megbízható márkává váljon. Az alapítók szelleme és a családi értékek ma is meghatározzák a Väderstad működését, és továbbra is arra törekszenek, hogy a mezőgazdaság jövőjét formálják.
NAPJAINK: A VÄDERSTAD 10 000 GÉPRE NÖVELI GYÁRTÓKAPACITÁSÁT
Jelenleg a teljes mezőgazdasági ágazat nehézségekkel küzd. A gabonaárak csökkentek, a kamatlábak magasak, a geopolitikai konfliktusok és az éghajlatváltozás miatt megnőtt a bizonytalanság.
A hatásoktól a Väderstad sem mentesül. Előre tekintve azonban továbbra is pozitív hosszú távú fejlődést látunk a mezőgazdaság egésze és a Väderstad vállalat számára.
A kereslethez igazodó termelési kapacitás biztosítása érdekében 2023-banmegkezdődött a Väderstadban található gyár további 12 600 négyzetméterrel történő bővítése. Ez a beruházás most befejeződött. Az új egységet 2024 második felében helyezik teljes mértékben üzembe, és új festőrészleget, valamint további összeszerelő sorokat foglal magában. A cél az, hogy a jövőben Väderstadban akár évi 10 000 gépet állítsanak elő.
– A Väderstadban lévő gyárunk további bővítése összhangban van a hosszú távú növekedési céljainkkal, és mind ügyfeleink, mind kereskedőink számára előnyös lesz, mely idővel több munkalehetőséget teremt, valamint hatékonyabb termelési folyamatot eredményez – mondta Henrik Gilstring, a Väderstad Group vezérigazgatója.
Az építési munkálatok befejeződtek, és megkezdődik az új részleg felszerelése és kialakítása a Proceed és a Tempo termékcsalád új összeszerelő soraival, valamint egy vadonatúj festőállomással. A tervek szerint teljes használatba mindez 2025-ben kerül.
– Az elmúlt néhány évben számos új terméket vezettünk be az európai és a nemzetközi piacra, mint például az új Proceed koncepciót és a Seed Hawk 600-900C-t, melyeket 2025-ben kezdünk gyártani. Ez a gyárbővítés segíteni fog nekünk abban, hogy megfeleljünk az új termékek iránti keresletbővülésnek. A Väderstadban található gyár jelenleg az összes globális értékesítési régió számára gyárt gépeket, kivéve Észak-Amerikát, ahol a termelés nagy része a kanadai Langbankban és az Egyesült Államokban folyik. A gyárbővítés befejezésével a Väderstadban található teljes gyártási terület mintegy 70 000 m2 lesz – mondta még Henrik Gilstring.
ÚJ VÄDERSTAD CARRIER KONFIGURÁCIÓ
A Väderstad újabb lépéseket tesz az ultrasekély talajművelés terén is. A 2025-ös szezonra bemutatja a Carrier 925 rövidtárcsa új változatát, amely három sorban elhelyezett egyedülálló CrossCutter Disc tárcsával van felszerelve. Ez a gép fontos lépés lesz az ellenálló gyomok mechanikus gyomirtásában.
– A Carrier 925 új verziójánál a kétsoros kivitelről, ahol 12,5 cm az osztástávolság, háromsoros kivitelre tudunk váltani, ahol így mindössze 8,3 cm lesz a tárcsák közötti osztástávolság. A CrossCutter Disc-kel szerelt változatot a Väderstad az ultrasekély talajműveléshez tervezte – ismertette Wolfram Hastolz az újdonsággal kapcsolatos tudnivalókat.
A harmadik tárcsasorral és CrossCutter Disc-kel szerelt Carrier esetében a tárcsák osztástávolsága 8,3 cm-re csökken, így a talajművelés intenzitása, a finom talajréteg kialakítása és a szármaradványok bekeverése a felső talajrétegbe drasztikusan megnő. Ez pedig a főnövény betakarítása után visszamaradt és elszórt gyommagvak magasabb csírázási arányához vezet, amit a gazdálkodó egy második menetben végzett műveléssel képes felszámolni.
A szántóföldi tesztek azt mutatják, hogy betakarítás után a Carrier új változata által létrehozott magágy elősegíti a talaj felső rétegében maradt magok csírázását, kelését. Ezenkívül a teljes kivágás és az intenzív keverés képes a kialakult növényzetet egy második menetben megszüntetni, biztosítva ezzel a szántóföldi higiéniát a következő kultúra számára.
A rezisztens gyomnövények, például az ecsetpázsit visszaszorításához a gazdák számára egyre kevesebb eszköz áll rendelkezésre, ennek érdekében kell megoldást találni a mechanikai gyomirtásra.
– A Väderstad 2017-ben alakította ki az ultrasekély talajművelés koncepcióját. 2025-ben elérkeztünk a következő lépésig, fokozva a művelés intenzitását a talaj felső rétegében. Úgy gondoljuk, hogy ez a gép fontos eszköz lesz a rezisztens gyomok, például az ecsetpázsit elleni küzdelemben – folytatta Wolfram Hastolz.
– A Carrier új, háromsoros változata kezdetben a 9,25 m széles Väderstad Carrier 925-ön kerül bevezetésre. A tervek szerint később további modellekhez is elérhető lesz. A talajviszonyoktól függően a gép a 450 mm-es CrossCutter Disc vagy a 450 mm-es CrossCutter Disc Aggressive tárcsával szerelhető fel.
A Carrier 925 három CrossCutter Disc sorral szerelt új változata 2024 októberétől lesz elérhető, az első szállítások az év végén kezdődnek.
20 ÉVES ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPLIA VÄDERSTAD TOPDOWN
2004-ben vezette be a piacra a Väderstad a TopDown-t. 2024-ben a TopDown koncepció így már 20 éves, és idén a „2024-es év mezőgazdasági gépe”, azaz a Farm Machine 2024 díjjal is jutalmazták.
2004-ben, amikor piacra léptek vele, a sokoldalúságával gyorsan sikert aratott, hiszen képes mély és sekély, valamint egy menetben történő talajművelésre. A gép 2004 óta számos frissítést kapott, és új trendet állított fel a mezőgazdaságban.
– A TopDown a világ egyik legsokoldalúbb kultivátora. Ez a sokoldalúság kulcsfontosságú a sikerhez a professzionális gazdálkodók számára, akik a talajművelési rendszerüket igényeik és körülményeik szerint optimalizálják. Büszkék vagyunk arra, hogy visszatekinthetünk a TopDown fejlődésére, és nagyon izgatottak vagyunk a jövőjét illetően. A TopDown ma éppolyan fontos eszköze a talajművelésnek, mint2004-ben, amikor piacra dobták – emelte ki Wolfram Hastolz, a Väderstad talajművelési termékmenedzsment igazgatója.
Tavaly novemberben az Agritechnica kiállítás során az E-Services rendszerrel felszerelt TopDown-t hirdették ki a Farm Machine 2024 díj nyerteseként, ezzel az év mezőgazdasági gépének választották talajművelési kategóriában. A díjat a 16 európai mezőgazdasági magazin szakembereiből álló zsűri ítélte meg.
– Az E-Services rendszer bevezetésével a TopDown-t egy magasabb szintre emeljük. Azáltal, hogy a talajviszonyoktól és a talajtípus változásától függően a tábla minden részén változtatni tudjuk a talajművelés mélységét és a visszatömörítés intenzitását, tovább javítjuk a munkaminőséget, miközben javítjuk a talaj egészségét, időt és költséget takarítunk meg – összegezte Wolfram Hastolz a gép előnyeit.
Fodor Mihály
