Növényvédelem és természetvédelem: egyik oldalról a politika nyomja a termelőket, másik oldalról az egyre tudatosabb vásárlók, a harmadik meg az ár. Ám van még egy fontos szempont: ha nem a megfelelő mennyiségű – túl sok vagy kevés – növényvédő szer kerül a növényre, és ez terméskiesést okoz. Erről nagyon sokszor nem is beszélünk. Az időpont sem mindegy, hogy mikor végezzük a gyomirtást! És itt nem a gyomok fejlettségi állapotáról beszélünk, hanem az időjárásról: mennyire van meleg, mennyire stresszeljük az állományt? Továbbá a víz hőmérséklete sem mindegy, amivel permetezünk! Kísérletben bizonyították, hogy 3×300 l vegyszermentes hideg vízzel lefújva melegben a búzát 1-2q terméskiesést okozott!
MIT, MIKOR ÉS HOGYAN?
A LEEB permetezők a szórókeret pontos vezetéséről híresek! Ezt úgy érik el, hogy a keretet aktív munkahengerekkel tartják egyensúlyban. A keret középső tagja mindig párhuzamos a földfelszínnel. Itt giroszkóp és szögszenzor dolgozik, plusz a szeleptömb és a munkahengerek. A szárnyak magasságát pedig az ultrahang-szenzorok állítják. Ennek az aktív vezérlésnek köszönhetően a keret nagyon stabilan suhan az állomány felett, így lehet a legkisebb veszteségek mellett végezni a növényvédelmet.
MIBŐL TEVŐDIK ÖSSZE A VESZTESÉG?
Több mint tíz éve a szélcsatornában végzett kísérletek alapján rájöttek, hogy az elsodródásra legnagyobb hatással a szórókeret és a célfelület közötti távolság van. Ezen felül meg kell érteni azt is, hogy mi történik azokkal a cseppekkel, amelyeket elsodort a szél? Hogyan, minek a következtében érkeznek meg a célfelületre?
A fúvókából kiáramló cseppeknek annyi energiájuk van, hogy kb. 35 cm-en nincs „esélye” elfújni a szélnek. Csakhogy minden fúvóka még képez apróbb cseppeket is. Amikor megy a permetező, és látjuk, hogy mögötte örvénylenek a cseppek, ezek csakis a súlyuk következtében tudnak a célfelületre érni. Minden cseppnek van egy élettartama és egy esési sebessége. Élettartama a körülményektől függ: milyen a páratartalom, mekkora a hőmérséklet. Ezek összhatásától függ, hogy a csepp megérkezik-e a célfelületre, vagy még előtte elpárolog. Nagyon sokan az elsodródási veszteség elkerülése végett nagy cseppekkel dolgoznak. Ennek hátránya, hogy nem tudunk olyan felületborítást elérni, mint az apróbb cseppekkel, s nagyobb az a mennyiség, ami a növények helyett a földre kerül.
Az apróbb optimális cseppekkel úgy tudunk drasztikusan lecsökkentett veszteséggel növényvédelmet végezni, ha a szórókeretet közel visszük a célfelülethez.
HATÉKONYSÁG 50-35 CM-EN!
Mi a közel? Mekkora ez a távolság? Minél közelebb, annál jobb! A LEEB belépő modell, az AX, ahol a fúvókák 50 cm-re vannak egymástól: itt a célfelülettől való távolság az 50 cm. Az összes többi LEEB modellnél a szórókeretet lehetséges 25 cm fúvókaosztással is szerelni, így az 50 cm alá lehet jönni, és tartani a 30-35 cm-es távolságot! Ez óriási különbség egy 75100 cm szórókeret-távolsághoz viszonyítva, ami még esetleg billeg is! A precíziós pályázat alkalmával egyre több helyen felmerül a sávpermetezés. A logika jó, mert pl. egy 75 cm sortávú kultúrnövénynél 2/3 részt meg lehetne spórolni, ha úgyis megy a sorközművelő. A sorközművelő teljesítményén is lehetne növelni, ha nem kell nagyon közel járatni a sorhoz. A permetezővel meg lehet oldani.
25 cm-es fúvókaosztásnál minden3. fúvóka a sor felé kerül. Az 50 cm-es osztásnál egy T leágazást kell feltenni, így is megoldható a 75 cm-es osztás. A vetésnél nagyon precízen kell mennie a csatlakozó soroknak, és akkor nincs is gond. Kivéve egy dolgot, hogy a keretet mennyire tudjuk pontosan tartani. Ha a keret billeg, nem alkalmas erre a feladatra. Egyik vége lent, a másik fent. A sávokra esett koncentrációk között 3040-50% különbség is lehet! Egyik helyen a kultúrnövényre is sokként hat, másik végén a gyomnövény is megmarad! Ennyire egyszerű a sávpermetezés!
HATÉKONYSÁG ÉS TAKARÉKOSSÁG
Térjünk vissza egy kicsit még az állományok növényvédelmére, és szórjon az összes fúvóka! Mikor milyen fúvókát használjunk? Az előbb említést tettünk a nagy cseppekről, hogy azok stabilok. Nagyon sok termelő vadászatot is űz, de még aki nem ért a vadászathoz, az is tudja, hogy verébre nem olyan golyóval lövünk, mint a medvére. Az apró cseppekkel sokkal jobban tudunk borítani. A 25 cm osztásnál, azt is meg tudjuk csinálni, hogy a lapos sugarú és dupla sugarú fúvókák egymást váltakozva kövessék, így a növény három irányból kapja permetlésugarat. Tesztek alapján az is bebizonyosodott, hogy ez a megoldás jóval hatékonyabb az 50 cm osztású – akár lapos vagy duplasugaras – fúvókát használó növényvédelemnél! A borítottság és az akadályok mögé való behatolás sokkal jobb, így a gyakorlatban a hatásfok is nagyobb. Külön fejezet érdemelne a víz minősége, a különböző hatóanyagok összekeverése, és a sorrend, ahogy a permetezőbe bekeverjük. Csak egy érdekes példa: ha repce-rovarkezelésnél a piretroid mellé bórt is teszünk, a hatásfokát 1-2 órán belül 50%-kal csökkenti. A növényvédelem nemcsak gép kérdése, de egy jó technikával nagyon sokat ki lehet hozni, és nagyon sokat tudunk spórolni. Ha csak 20% veszteség megspórolásával számolunk, egy nagyobb területen gazdálkodó pár év alatt egy nagy és komoly permetező árát tudja megtakarítani. A LEEB egy olyan növényvédő technika, amivel a környezetet is védjük!
Szász Zoltán 30/743-03-02
