Tarolt a mezőgépforgalom

Különösen erős volt októberig az ültetvény- és öntözőgépek, gyengébb a traktorok piaca

Nemcsak a mezőgazdasági és élelmiszeripari kibocsátás terén erősített a hazai agrárium. Az évek óta újabb és újabb rekordokat döntögető mezőgép-forgalmazás a jelek szerint 2020-ra is rekordot időzít: a III. negyedéves statisztika szerint legalábbis minden eddiginél nagyobb volt a kereskedés volumene. Nem meglepő persze, hogy a lízingpiacon a használtgépek növelték a részesedésüket.

Nőtt a forgalom, erősödtek a legerősebbek

A mezőgazdasági gépek kereskedelmében a 2008-2010-es gazdasági válság óta folyamatos a növekedés. A forgalom 2014-ben kapott igazán lendületet, amikor először nőtt 160 milliárd forint fölé az eladott gépek, eszközök, alkatrészek összege. Némi lassulás után, 2017-től szintén folyamatos volt a növekedés, 2019-ben pedig már ismét minden addiginál többet, 236 milliárd forintot tett ki a forgalom. A járványhelyzet nem befolyásolta a gépeladások első félévi alakulását sem: a gazdaságok 93 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket, ami csekély, de egyértelmű növekedés 2019-hez képest.

A lendület kitartott a III. negyedévben is. A 164 legnagyobb mezőgép-forgalmazó és -gyártó eladási jelentése alapján ugyanakkor a gyártókapacitások kihasználtsága és a hazai géppiac forgalma is megtorpant idén tavasszal. Ebben a forint/euró árfolyam és a gyártói áremelések, illetve a kedvezőtlen időjárás is szerepet játszottak. Ugyanakkor a gépberuházásokat ösztönző finanszírozási lehetőségek (például a kertészeti, állattartási, erdészeti és más pályázatok, kedvező hitel- és lízingkonstrukciók) révén októberig az egyéni és társas gazdaságok majdnem 139 milliárd forintért vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket. Ez a forgalom az említett lassító hatások ellenére 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat.

Nemcsak a növekedés, hanem a legnagyobb cégek tovább erősödése is megfigyelhető maradt. Továbbra is egyértelmű trend, hogy a legbefolyásosabb kereskedők rendületlenül és egyre erőteljesebben koncentrálják a piacot. Az Agrárgazdasági Kutatóintézetnél összegzett adatok szerint a mezőgazdasági gépek és eszközök végfelhasználói értékesítésének 72 százalékát 10 cég bonyolította 2020 első kilenc hónapjában. A három legnagyobb kereskedő forgalma már 57 százaléka az összes magyarországi mezőgépeladásnak. Ez a 2019. január-szeptemberi időszakhoz képest 4 százalékpontos részesedésnövekedést jelent.

Nőtt a forgalom, és tovább erősödtek a legnagyobb gépkereskedők

A vásárlók ma már döntően szakmai szemmel nézik a kiválasztandó eszközt

Kevesebb számú, de nagyobb teljesítményű traktorok

Szerencsére az is változatlan, hogy az utóbbi években már nem aszerint vásárolunk, hogy mire van éppen valamilyen pályázat. A gép- és eszközvásárlásokban az a döntő, hogy milyen innovációs, korszerűsítési igény van a gazdaságban, vagy a klímaváltozás következményeit milyen eszközökkel, technikával lehet ellensúlyozni. S hogy mit is jelent ez pontosan, hogy mit is preferáltak a gazdák 2020 első III. negyedévében?

A termelők továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legtöbbet: a gépberuházások összértékének majd’ 60 százalékát ez tette ki. A traktorok 33, a gabonakombájnok 15 százalékos arányt képviseltek. Októberig egyébként csak 1836 új kerekes traktort vettek, ami 18 százalékos csökkenés az előző évihez képest. Viszont nagyobb értékű traktorokat vásároltak: a legnagyobb részarányt azzal együtt is az 50-100 LE-s könnyű univerzális kategória képviselte, hogy ezekből 42 százalékkal csökkent az eladás (470 db). A 101-140 LE-s traktorokból 27 százalékos volt a visszaesés, de a nehéz univerzális kategóriába tartozó 141-190 LE-sekből 13 százalékkal vettek többet (314 db). A 320 LE feletti nagy teljesítményű traktorokból 9 százalékkal nőtt a kereslet (116 db).

A gabonakombájn-piac 4 százalékkal bővült a szóban forgó időszakban (228 új arató-cséplőgép), ehhez kapcsolódóan 66 százalékkal több napraforgó- és 22 százalékkal több kukoricabetakarító adaptert értékesítettek (főleg 6 és 8 sorosak).

Bálázóból 23 százalékkal csökkent a kereslet (347 db, döntően hengeres bálázók), és 22 százalékkal kevesebb, 137 bálacsomagológépet vettek.

Önjáró rakodókból 17 százalékkal kevesebbet vásároltak (383 db). A törzscsuklós homlokrakodókból 46, a csúszókormányos rakodókból 14 százalékkal esett a kereslet.

Munkagépek: több önjáró, több kertészeti eszköz

Ősz közepéig 3420, különböző talajművelőgépet vásároltak a gazdaságok – ami 12 százalékos elmaradás a tavalyi azonos időszaktól. Majd’ 30 százalékkal csökkent a szárzúzók, rézsűkaszák, 17–19 százalékkal a tárcsás talajművelők és talajmarók forgalma, 9 százalékkal a magágykészítőké. Ugyanakkor hengerekből 12, talajlazítókból 8, ekékből pedig 3 százalékkal több kelt el. Tápanyag-kijuttató gépekből 15, vetőgépekből 10 százalékkal csökkent a forgalom. A tavalyinál 109-cel kevesebb szilárdműtrágya-szórót vásároltak a mezőgazdasági termelők (-15 százalék). A vetőgépek közül a legnagyobb mennyiségben szemenkénti vetőgépeket értékesítettek: 6 százalékkal többet (323 db), mint2019-ben.

A növényvédő gépek iránti kereslet 4 százalékkal maradt el a tavalyitól. A 868 gépből 616 függesztett és vontatott szántóföldi, 128 ültetvénypermetező volt, viszont az 59 önjáró kétszerese a tavalyinak.

A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 19 százalékkal maradt el a tavalyitól, rendkezelőből 24 százalékkal adtak el kevesebbet.

Nagyon biztató hír, hogy mindeközben gyümölcs- és szőlőápológépek iránt 45 százalékkal, öntözőgépek iránt majdnem másfélszer nagyobb érdeklődés volt: 4,1 milliárd forintért vásároltak a gazdaságok lineáris csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket.

Csak abban tükröződött a járványos év, hogy erősödött a használtgép-piac is

A járvány erősítette a használtpiacot

Az idei év egyik markáns, bár korántsem meglepő agrárgép-kereskedelmi motívuma az volt, hogy nőtt a használt gépek iránti kereslet. A lízingcégek adatai szerint miközben a mezőgazdasági kihelyezések általában nőttek (11,4 százalékkal 192 milliárd forintra), a használtgép-állomány bő 25 százalékkal 41 milliárdra nőtt. Ehhez képest az új mezőgazdasági gépek lízingállománya csak 4,3 százalékkal gyarapodott. Ezzel az új gépek részaránya 80-ról 76 százalékra csökkent. A Magyar Lízingszövetség szerint az eddigi növekedéstől eltérően csökkent a második negyedévben megkötött lízingszerződések száma is – és ez is az új mezőgazdasági gépeknél jelentkezett, ahol a csökkenés jelentős, 17 százalékos.