Izgalmas időszak van a géppiac mögött

Átrendeződés, növekedés, visszaesés

Zahorán Zalán Budapesten, a Műegyetemen végzett, a Közlekedésmérnöki Karon, Építőipari Gépek szakirányon. Több év hazai és külföldi, autóipari tervezőmérnöki munka után 2006-ban a GITR csapatába lépett termékmenedzserként, a JCB-vel, Joskinnal való kapcsolata már akkor elindult. A szolnoki céget már a KITE Zrt. követte, többféle poszton dolgozott, majd 2014-ben a nádudvari központba került. 2016 nyarától műszaki kereskedelmi vezérigazgató-helyettes a cégnél. Beszélgetésünk során a mezőgéppiac idei eredményeit, kihívásait, a fejlesztési irányokat vizsgáltuk, természetesen ezt sokszor kicsit „KITE-szemüvegen” keresztül.

JÓ EREDMÉNYEK A GÉPPIACON

– Az első háromnegyedév eredményeit, piaci tendenciáit hogyan tudná összefoglalni?

– Szerencsére a 2019-es év lendülete nem tört meg, az AgrárGépShow ideje alatt nagyon szépen beindultak a megrendelések, érdeklődések. Március közepéig nem is volt ezzel semmi gond, akkor azonban már nemcsak a Covid okozta problémák, hanem az egyre komolyabb koratavaszi csapadékhiány is megtorpanást hozott a piacon. A vetések azért szerencsésen lementek, az égi áldás is megérkezett, ez főleg a tavaszi növényeknek kedvezett, és érthetően a gazdák lelkivilágát is kisimította. A nyári terméseredmények általában várakozás fölöttiek, de most, napraforgóaratás idején is alapvetően elégedettek a partnerek a hozamokkal, árakkal, kukorica- és napraforgófronton is.

Ha gépkereskedelmi oldalról nézzük az idei évet, azt mondom: soha rosszabbat! Nem volt egyébként egyszerű, de sokat segített, hogy a készleteinket még a járvány előtt megrendeltük és befogadtuk, így volt miből kiszolgálni a gazdálkodókat. Nyilván pár terméknél voltak kisebb csúszások, de a megfelelő készletek miatt igazán komoly problémával nem kellett számolnunk.

Az új AKI-statisztikákat elemezve azt látjuk, hogy a géppiac összvolumenében nem esett vissza, szerkezetében azonban vannak átrendeződések. A traktorpiacon csökkent az eladott termékek darabszáma, ezen belül azonban a nagytraktorok piaca erősödött. Ez csak első látásra tűnik furcsának – egyértelmű, hogy a nagyobb géppel gazdálkodó, erősebb vállalkozásokat nem viseli meg annyira egy ilyen nehezebb szituáció, mint amit tavasszal megtapasztaltunk. A munkagéppiac a legtöbb szegmensben visszaesést mutatott, de a kombájnpiac eddig (az első hat hónapban) tudta hozni a tavalyi eredményeket. Ez utóbbit darabszámban értem, mert több mint 2 milliárd forinttal magasabb az idén beruházott betakarítógépek forgalmi értéke, mint tavaly. Ebben nyilván benne van egyrészt a gyártói áremelések, másrészt pedig a gyenge forint hatása is, de a harmadik tényező az egyre nagyobb kombájnok iránti kereslet növekedése. Év végéig egyébként számolunk egy minimális visszaeséssel ezen a piacon, a beszállítói statisztikák is ezt igazolják vissza.

– A növényvédőgépeknél mit látunk ezen a téren?

– Ha a szántóföldi vontatott permetezőket nézzük, akkor véleményem szerint a piac kicsit lemaradásban van a tavalyihoz képest, és ami nagyon feltűnő, hogy az egy gépre vetített vásárlási összeg jóval, 15-20 százalékkal alacsonyabb, mint a korábban. Ugyanakkor az önjáró növényvédelmi gépeknél a piac közel duplájára nőtt, darabszámot tekintve, egységár oldalról vizsgálva viszont még nagyobb a csökkenés. Bejött az országba egy olyan kedvezőbb árfekvésű, alacsonyabb specifikációjú szegmens, amelyik megtalálta a maga piaci rését. A KITE Zrt. háromféle géppel is jelen van a növényvédő gépek piacán, azonban inkább a prémiumkategóriában. Az európai és az amerikai John Deere mellett a Hagie gépei is a gazdák rendelkezésére állnak. Ez utóbbi háromféle feladatban, a permetezésben, a tápanyagkijuttatásban és a címerezésben is a gazdák segítségére lehet, alacsony üzemeltetési költségek mellett, de nyilvánvalóan ezt egy szűkebb célcsoport tudja használni Magyarországon.

– Nagyon sok gyártót, céget képviselnek a magyar piacon. Tőlük milyen visszajelzéseket kapnak? Mit fog nekik a 2020-as év jelenteni?

– Nem is olyan könnyű erre válaszolni! Nem panaszkodnak igazán a kinti partnereink, de elég nehéz számszerű adatokat így, év közben megtudni tőlük. Ahogy látjuk, Európában annyira nagy gond nem lehet, az ázsiai és a tengerentúli területeken bizonyos gyártóknak lesznek, lehetnek komoly lépései, ott jobban megsínylették ezt a pandémiás időszakot.

NEHÉZ KÜZDELEM AZ ÁRFOLYAMMAL

– Mennyire sikerült az ellátási láncokban az év folyamán tartani a határidőket, akár az új gépekre, akár az alkatrészellátásra fókuszálunk?

– Minket kis mértékben érintett az olaszországi gyárleállások hatása, ettől függetlenül eddig nem panaszkodhattunk. Most érződik, hogy sok helyen valószínűleg visszavehették a gyártási kapacitásokat, és a szállítási határidők elég drasztikusan elkezdtek növekedni – néhány beszállítónál már a tavalyi kétszeresére. Ha ugyanezt alkatrészvonalon nézzük, a John Deere felől teljesen rendben voltak a szállítások, a JCB alkatrészeinél az angliai helyzet miatt tapasztaltunk év közben lassulást. Ezeken kívül alapvetően nem kellett többet várnunk a szállításokra.

– Említette, hogy komoly készletekkel indították az évet: mik a terveik a következőre?

– Mi valójában minden évnek így indulunk neki, így tudjuk rugalmasan kiszolgálni a partnereinket. Ez most különösen jól jött, de máskor is erre törekszünk. Ennek megfelelően a KITE Zrt. már a 2021-es szezonra tervezett gépeit is megrendelte a gyártóktól. Van, amit már nyár elején, van, amit nyár végén kellett megrendelni ahhoz, hogy szezonra ideérjenek, és át tudjuk adni az új tulajdonosoknak. Ennek megfelelően elindultak az előrendelési akcióink is.

– A forintárfolyam csúcsokat dönt, sajnos alulról, és még mindig nem látjuk annyira, meddig tarthat a gyengülés. Ön szerint hol lehet ennek a fájdalomküszöbe? Mivel tudnak segíteni a vásárlókon egy-egy beruházásnál?

– Igazából a legnagyobb gondot az jelentette, hogy a gyártói áremelések mellett történt ez a forintgyengülés, a kettő együtt már tényleg sok lehet. Már 2019-ben is megéltünk egy ilyen hullámot, most 2020-ban is, emellett számítunk arra, hogy lesz még ilyen folyamat. Mi a KITE-nél próbálunk olyan devizagazdálkodást kialakítani, hogy stabil árfolyamkörnyezetet tudjunk partnereinknek biztosítani. Ebben partnerek egyébként nagyobb beszállítóink is, akik tavasszal megértették, hogy ha a piacunkat szeretnénk megtartani ilyen körülmények között is, akkor az ő támogatásukra is szükség van. Elsőként állapodtunk meg beszállítóinkkal, és egy stabil, 340 Ft/euro árfolyamot tudtunk biztosítani a gazdáinknak a beruházásoknál – ez kulcskérdése volt az idei évnek.

A FEJLESZTÉS NEM ÁLL MEG

– Lesz-e valamilyen komolyabb változás a cég termékpalettáján?

– A fő irányok megmaradnak, hisz az új John Deere egyetlen hivatalos hazai forgalmazójaként, full-linerként a termékpaletta alapvetően nagyon stabil. Traktorfronton a John Deere kijött az új, 2021-es termékpalettájával. Ha a zászlóshajót, a 8000-es szériát vesszük, akkor láthatjuk, hogy teljesen új dizájnnal rendelkezik a gép, a BMW korábbi tervezőmérnöke igazán szép munkát végzett. Azt gondoljuk, hogy úgymond a „vasban” nagyon újat már nem lehet mutatni, inkább a felhasználási körülmények, a komfort, valamint a biztosított kommunikációs, precíziós háttérben vannak még tartalékok. Fontos, hogy a munka során a begyűjtött adatokat a MyJohnDeere-rel vagy a JD-Office-szal hogyan képesek ezek a gépek összehangolni, rendszerezni. A mesterséges intelligencia ezen a téren is egyre nagyobb szerepet kap majd.

Kombájnok területén a magyar piacon egyértelműen látszik, hogy a rotoros technológia teret hódít. Első körön a John Deere ezt a technológiát a tengerentúlra szánta, elsősorban a kukoricára és szójára. Pár éve, amikor a nyári betakarítású növényekhez már megcsinálták azokat a fejlesztéseket, amelyek munkaminőségben felvették a versenyt a ládás kombájnokkal szemben, onnantól kezdve elég komoly térhódítást kapott ez a technológia. A gyártóink is ebben az irányban fejlesztenek, elég csak a JD új üdvöskéjéről, az X9-ről beszélni. Ennek is lesz létjogosultsága a hazai piacon is, bár ehhez a géphez természetesen megfelelő méretű gazdaság és háttér kell. Már van érdeklődőnk rá, pedig még nem tudjuk, hány darabot tudunk szerezni jövőre.

– Visszatérve a digitális alkalmazásokra, precíziós technikák adta lehetőségekre, ön szerint mennyire használják ki a gazdák az ezekben rejlő lehetőségeket?

– Bár sok jó tapasztalatom van, azért ezen a téren még szerintem nagyon komoly lehetőségek vannak a gazdák előtt, és persze nagyon sok tanulás szükséges hozzá. Ez az egész egy lehetőség, amit tudni kell kihasználni.

– Hogyan látja a mezőgazdaságban a robotizáció szerepét? Az elmúlt két év szakmai kiállításain egymás után jöttek ki a világcégek mondhatni futurisztikus fejlesztésekkel – mikor lehet ennek valódi gyakorlati haszna is?

– Úgy gondolom, hogy alapvetően ez jó irány, hiszek a technológiai fejlődésben. A nagy áttörést majd az hozhatja meg, amikor a dízelüzemű eszközökről át tudunk majd térni az elektromos hajtásra. Amikor egy traktor egy műszakot képes lesz elektromos meghajtással ledolgozni, az lesz a következő mérföldkő. Jelenleg nem tudunk olyan kapacitású és méretű akkumulátorokról, amelyekkel ez megoldható lenne. Ugyanakkor az emberiség eddig megoldott mindent, amire szükség volt ilyen fejlesztéseknél, így szilárd meggyőződésem, hogy majd ez is eljön.

Foglalkozunk a drónok kérdésével is, mert gazdálkodó partnereink számára is izgalmas ez a terület, de ehhez először a törvényi hátteret kell rendbe rakni itthon. Engedélyeztetni kell magát a repülést, olyan növényvédőszereket, amelyek ezzel a technikával kijuttathatók, szóval van feladat ezen a téren.

JÓ HELYSZÍN A TESZTELÉSRE

– Visszatérve a fejlesztésre, maga a John Deere mennyire szokta figyelembe venni a magyarországi tapasztalatokat a fejlesztései során, szokta-e itt tesztelni gépeket? – Igen, de nemcsak ők, más gyárak is szeretik hazánkban tesztelni a masináikat. Itt egy átlagos gép legalább kétszer annyit dolgozik egy évben, mint Nyugat-Európában, ezért fontos helyszín ez számukra. Nemcsak mi, hanem gazdálkodó partnereink is kritikusak, el merik mondani a véleményüket, amellett innovatívak vagyunk, ennek eredményét már több fejlesztésben viszont láttuk.

– Kicsit más területre ugorva, hogy látja az öntözés fejlesztésében érzékelhető lehetőségeket a gyakorlatban?

– Ez a pályázatos időszak jót tesz az ágazatnak, és természetesen a mi öntözési üzletágunkban is pörögnek az események. Ugyanakkor nagyon nagy kihívás az elmúlt 30 év negatív hatásait átírni. Mi próbáltuk fenntartani azt a humánállományt, aki ezen a területen járatos, akivel lehet dolgozni, de sok öntözési szakember sajnos kikopott már a szakmából. Van most esély arra, hogy egy olyan fiatal szakmai gárda álljon fel, mint a nyolcvanas években, de ennek a beruházási hullámnak sokkal tovább fenn kellene maradni ahhoz, hogy stabilan kiépülhessen rá a szakmai gárda.

– Apropó, fiatal szakemberek. Mit tesz a KITE azért, hogy legyen megfelelő utánpótlás a mezőgazdaságban, agrárgépészetben? – Ezt az ágazatot is elérte az a hullám, ami az autóipari beszállítókát már egy évtizede. 5-8 évvel ezelőtt kezdtünk el iskolákba járni, beszéltünk a mezőgazdaságról, az ebben rejlő lehetőségekről, akkor indult a „toborzás”. Ma már versenyzünk, hogy a duális képzésben fellelhető, leendő ügyes szakemberek kihez kerüljenek. És nem csak az agrárgépes konkurenciával kell versenyezni a szakemberekért, hanem az autóiparral, gyógyszeriparral, és még sorolhatnám. Talán nekünk most annyi előnyünk van, hogy látszik, a mezőgazdaságot nem viselte meg annyira ez a járványhelyzet, mint például az autóipart.

– Apropó: nem hiányzik az autóipar?

– Nem. Szép terület volt, de a mezőgazdaságban sokkal szabadabb, színesebb a világ, nem ugyanazokkal az emberekkel, ugyanabban az irodában kell minden nap dolgozni. Folyamatosan mozgásban vagyok, sok területért felelek – ez sokkal közelebb áll hozzám.

Fodor Mihály