Sáfrány, pisztácia, gyümölcsök, datolya és dió – Iránban a mezőgazdaság változatos. Néhány éve az repcével kapcsolatban is gyűjtenek tapasztalatokat, melyhez a DLG-től és a Dél-Vesztfáliai Egyetem munkatársaitól származik a támogatás és a know-how.

POTENCIÁL: Iránban a mezőgazdaság hatalmas lehetőséget kínál – a német know-how segíti ennek kihasználását

Szankciók, vita az Egyesült Államokkal kötött nukleáris megállapodásról és a kormány elleni tiltakozások – sokan jelenleg ezeket az eseményeket kapcsolják össze Iránnal. A szankciók miatti gazdasági problémák ellenére a jelenlegi kormány megpróbálja megújítani a mezőgazdaságot és növelni a termelékenységet.

A „nagy politikai időjárási helyzet” Teheránon kívül alig érezhető. Németországot nagyon pozitívan látják, és azt szeretnék tudni, hogy Iránt külföldön hogyan ítélik meg. Az emberek nyitottak, tudásra szomjazók és nagyon barátságosak. Ellentétben az előítéletekkel, sok nő is aktív a „férfiak által dominált” mezőgazdaságban, többnyire tanultak, és könnyen lépést tartanak a férfi kollégáikkal a szakértelem tekintetében. A struktúrát tekintve még van hová fejlődni. A gazdaságok többsége nagyon kicsi, átlagosan 4,9 ha. Egy másik probléma a vízhiány. Az elavult öntözési technológia részben túl sok vizet pazarol, így sok mezőgazdasági termelő küzd az aszály problémáival. Az öntözési technológia mellett a traktorok és a művelőeszközök, valamint a termesztési módszerek sem a legmodernebbek.

Mindazonáltal a csodálatos éghajlati sokféleség és a magas regionális és helyi kereslet eredményeként az iráni mezőgazdaságban sok növekedési és beruházási potenciál van. A 2013-ban újonnan megválasztott kormány fő célja a modernizáció – az ehhez szükséges termelési eszközökkel, valamint a hozamok növelésével és a lakosság számára megfizethető, magas színvonalú élelmiszerek biztosításával. A tervezett intézkedések közé tartoznak többek között az intenzív képzési programok a gazdálkodók számára, valamint a minőségi vetőmagok, műtrágyák, a célzott növényvédelem, a modern mezőgazdasági technológia és a hatékony öntözés alkalmazása, hogy önállóan gazdálkodhassanak.

EGYÜTTMŰKÖDÉS A DLG-VEL

E célok eléréséhez 2016-ban Irán és a Német Mezőgazdasági Társaság (DLG) együttműködés megállapodást kötött. Ezen együttműködés részeként Iránban 2018 márciusában két szakértői workshop került megrendezésre a repcetermesztésről. A cél az iráni termesztési tanácsadók megismertetése volt a német repcetermesztéssel, és ez alapján az iráni repcetermesztés fejlődési lehetőségeinek megteremtése. A workshop szervezését a DLG Akadémia és az iráni mezőgazdasági minisztérium közösen vállalta. A megvalósításhoz a helyszínre utazott Dr. Bernhard C. Schäfer, a Soest városában található Dél-vesztfáliai Egyetem professzora és két tudományos munkatárs, Jonas Thielés Dirk Schulte-Steinberg Jr., akik mindketten gazdálkodnak a két képzési helyszínen, Dezful és Gorgan térségében.

ELLENTÉTEK: a korszerű építészet az egyik oldalon – az elavult mezőgazdasági technológia a másikon

UNIVERZÁLIS GÉP: a tárcsás borona szolgálja Dezfulban a tarlóhántást, Gorganban a magágy-előkészítést

Irán néhány termékeny régiójában nem ritkák a virágos repcemezők

Minden helyszínen ötnapos workshopot tartottak. Délelőtt elméleti ismereteket adtak át előadások formájában, többek között pl. a termőhelyigények, a talajművelés, a vetés, a trágyázás, a növényvédelem és a betakarítás témakörében. Délután az elméleti ismereteket a gyakorlatba ültették át. Ebből a célból különböző terepi és üzemlátogatásokat végeztek, többek között megvizsgálták talajprofi lokat, a rendelkezésre álló technológiák alapján különféle beállítási lehetőségeket ismertettek és próbáltak ki. Minden résztvevő nagyon érdeklődő és nagyon nyitott volt a némileg eltérő németországi gyakorlatokra. A németországi vendégek sok újdonságot fedeztek fel, pl. Dezfulban a repce bakhátas termesztését barázdás öntözéssel.

A „MADE IN GERMANY”-TECHNOLÓGIÁT IRÁNBAN MINDENEKELŐTT A MINŐSÉG MIATT ÉRTÉKELIK NAGYRA

SPECIÁLIS MŰVELÉSI RENDSZER

Dezful Irán délnyugati részén található, nyáron 50 °C feletti hőmérséklet jellemzi, éves csapadékmennyisége csak körülbelül 200 mm. Ezekhez a szélsőségekhez speciális termesztési rendszerre van szükség, amely a következőképpen néz ki: az elővetemény (általában búza) betakarítása kombájnnal történik, a szalmát rendbe helyezik, és körülbelül egy hónapig szárítják. Ezt követi egy vontatott szecskázó, amely az adapterével felszedi a rendet, és a kifúvócsövön át nagy szélességben szétszórja a területen. Ezt két művelet követi: a tárcsás borona és a simító, ami az öntözéshez szükséges sima felületet hozza létre.

A következő lépésben történik a vetés sorbavető vetőgéppel, ami egy bakhátképző gépre van félig felfüggesztve. Ez bakhátakat hoz létre körülbelül 75 cm távolságban. A barázdákat öntözésre használják. A bakhátak tetejére három sornyi repcét vetnek. A vetőmagmennyiség kiszámításánál ritkán veszik figyelembe az ezermagtömeget és a csírázóképességet, így átlagosan 7 kg/ha mennyiséget vagy ennél többet vetnek ki. A magas kivetett mennyiség oka többek között a madarak által okozott kár és a rossz kelés, amelyet részben az öntözés hatására bekövetkezett kérgesedés okoz. A veszteségek ellenére a 60 növény/m²-nél nagyobb állománysűrűség sem ritka.

Az első műtrágyázás egy munkamenetben történik a sorokban végzett mechanikus gyomirtással. Ebből a célból egy ládás műtrágyaszóró szórja a műtrágyát az oldalakra és a gátak közé, és töltögető kapák távolítják el a gyomokat, majd a meglazított talajt a bakhátak oldalára dobja. A későbbi trágyázási műveleteknél centrifugális szórófejeket alkalmaznak. Általában műtrágyákat használnak, a szerves trágya és a komposzt szűkösen és csak nagyon magas áron áll rendelkezésre.

A lehetséges növényvédő szerek széles skálája a Biscayatól vagy a Focustól egészen a Németországban már nem engedélyezett termékekig terjed (pl. Treflan). Különösen szembetűnő az olajrepcében és annak környékén a méhcsaládok nagy száma (1-2 méhcsalád/ha).

1. Egyszerű és megbízható technika, amely egész évben a szabadban áll: ezek a John Deere traktorok 25-35 évesek
2. Bakhátforma mechanikus vetőgéppel, amelyet úgy módosítottak, hogy három sor kerüljön a bakhát felső részébe
3. Az összes termék jellegzetes szállítója a kék pick-up terepjáró
4. A német gépek, mint ez a régebbi Rau-vetőgép a John Deere 4955 traktoron, keresettek, és sok éven át folyamatosan használják őket

Direktvetőgép, amelyet a mintagazdaságokban alkalmaznak

Az öntözéshez mély kutakból vagy a Dez folyóból nyerik ki a vizet. Ezután gyűjtőcsatornákon keresztül vezetik a területekre, ahol kis csatornákon keresztül továbbosztják. A bakhátas rendszer miatt a felületeken nincs igazi forduló, így a gépeknek mindig át kell haladniuk a bakhátakon. Ezeket a problémákat felismerték, és sok kutatást, tesztelést végeztek az öntözési technológiával kapcsolatban. A jövőben hatékonyabb körforgó vagy csepegtető öntözőrendszereket kell használni.

KLÍMAZÓNÁK

Gorgan környékén teljesen eltérő növényzet és termőhelyi körülmények találhatók. 500 mm csapadék és 30-35° C-os maximális hőmérséklet mellett az éghajlat hasonló Németországéhoz. Tehát nem meglepő, hogy az öntözés kisebb szerepet játszik. Szükség esetén öntözőágyúkkal öntöznek. Az éghajlat mellett a két helyszín talajai is nagyon eltérőek – löszös talajok találhatók Dezful térségében és kötött agyagtalajok Gorgan környékén. A klasszikus talajművelés egy ekével végzett műveletből áll, majd többször tárcsás boronával haladnak át a területen, hogy a nagyobb rögöket összezúzzák. Az a tény, hogy ez az eljárás nem optimális a talajszerkezet számára, ismert a gazdálkodók számára. A kivetett magmennyiség hasonlóan magas, mint Dezfulban. A madarak által okozott káron kívül a kötött talaj is oka a nagy kivetett magmennyiségnek. Néhány gazdaság megpróbálja mulcsozni a vetést, és két év óta a direktvetésre is vannak mintagazdaságok.

Gorganban a repcetermesztés még mindig kezdeti stádiumban van, és gyakran sokkal szűkebb vetésforgóban, mint Dezfulban: sokszor kétévente ismétlődik vagy saját magát követi. Ezeknek a vetésforgóknak az első problémái láthatók, ilyen pl. az emelkedett szklerotíniafertőzési nyomás. A repce mellett búzát, szóját és a gyapotot termesztenek. A gyapottermesztés az elmúlt években jelentősen csökkent, mivel a termelési költségek túl magasak a többi országéhoz képest. Ma a pamut virágkorára már csak Gorgan város tornya emlékeztet, amely egy gyapot toktermésére hasonlít.

MEZŐGAZDASÁGI GÉPEK

Iránban a mezőgazdasági gépek többnyire régebbi évjáratúak. Az összes meglátogatott mezőgazdasági üzemben elsősorban régebbi John Deere traktorok voltak használatban. Ugyanakkor újabb, Törökországból származó, átépített Massey Ferguson traktorokat is találtunk. A művelőeszközök többnyire sokévesek. Az alkalmazott vetőgépek szinte kizárólag az 1991-ben csődbe ment, egykori német Hassia vállalat licence alapján készült példányok. Az újabb gépek elsősorban török vagy iráni gyártóktól származnak. A meglátogatott állami vállalatnál az összes gépet saját műhelyekben javítják és tartják karban. Ez a kisebb problémáktól kezdve, mint például az új gumiköpeny szerelése a felnikre, a kisebb és nagyobb hegesztési és marási munkákig, a hengerperselyek köszörülésével járó teljes motorjavításig terjed. Új betakarítási technológiát vezetett be és tett elérhetővé egy bérvállalkozó több Claas Tucano kombájnnal (három év alatt kb. 3000 munkaórát dolgoztak a gépekkel). A folyamatban lévő szankciók azonban megnehezítik az iráni gazdálkodók számára, hogy újabb külföldi technológiát szerezzenek be.

Dirk Schulte-Steinberg Jr.
Jonas Thiel
Bernhard C. Schäfer
Dél-Vesztfáliai Egyetem
Soest és Lena Kampschulte
traction