Az őszi magágykészítésekre nagyon sok különféle gépet alkalmazhatunk. Ehhez a Horsch háza táján is többféle kultivátorcsalád létezik. Azt, hogy ezek közül ki melyiket választja, a művelési mélység határozza meg.
A Terrano családban levő gépeket általában a sekély tarlóhántástól kezdve, a 20‑25 cm mélysé‑gig használják. A Tiger családot pedig az eke kiváltására fejlesztették ki, ami azt jelenti, hogy 20‑35 cm mélységekben való intenzív talajművelésre alkalmas. A Tiger AS szűkebb húzástávolsággal nagyon intenzív talajművelést végez, így a vonóerőigénye is nagyobb. A Tigernek kb. 10‑15%‑kal kisebb a vonóerőigénye az ekéhez viszonyítva, ugyanabban a mélységben. A Tigerrel végzett talajművelés után nem alakul ki az úgynevezett eketalpbetegség. Ha azonban például sekélyen húzzuk a szántóföldi kultivátort, és lúdtalp kapát teszünk rá, valamint az altalaj nedves, akkor ugyanúgy ki lehet vele az „eketalpat” alakítani.
Miért? Mert a mélyben teljes keresztmetszettel elvágott talajban, nyers körülmények között a kapa elkeni a vágási felületet, és egy hirtelen átmenetet találunk a felső laza és az alsó tömör talaj között. Erre a síkra pedig a csapadék lemossa az apró szemcséket, amelyek lerakódnak, és itt egy tömörödés alakul ki. A termelők ezért nem használják a mélylazítót sem, ha nyers a föld, mert nincs repesztő hatás, helyette a kapa csak elkeni a földet.
A Tiger MT-nek hasonló a felépítése, mint a Tiger AS-é. Ez négygerendelyes változat, mégpedig azért, hogy elég nagy legyen az átömlő keresztmetszet ahhoz, hogy ne duguljon el. Itt azonban az első két sor kapa nagy, 68 cm átmérő‑jű tárcsákkal lett helyettesítve. Miért? A nagy mennyiségű és hosszú szárú szalma bedolgozása csak kapás géppel majdnem lehetetlen. A hosszú szárak a kapára felakadnak, és ez összehúzza a szárakat, hasonlóan, mint akár egy eke, és ezt a gondot úgy lehet csak megoldani, ha előtte letárcsázzuk a talajt. A Tiger MT‑nél a két sor nagy átmérőjű tárcsa a hosszú szárú szalmát feldarabolja és bekeveri, a két sor kapa pedig lazít és kever.
A Tigerekkel is, mint az összes más Horsch kultivátorral, lehet mély műtrágyázást végezni. A repce elé akár 20‑25 cm mélyre is le tudjuk tenni a műtrágyát, így a repce karógyökereit – azokat stimulálva – már ősszel mélyre „lehúzzuk”.
A tavaszi kapások elé végzett műtrágyázás esetében a kálium teljes mennyiségét és a foszfor 80%‑át tesszük a talajba, egy depóba. A foszfor a gyökereket mélyre vonzza, így a növények jobban átvészelik a szárazabb időjárást, és a foszfor felvétele körüli különböző pH‑ból adódó gondok nem érződnek olyan nagyon.
A műtrágyát a Tigerre épített tartályból vagy az előtte haladó vetőkocsiból, illetve a traktorra épített tartályból egyaránt ki tudjuk juttatni.
A műtrágya Horsch kultivátorral való kijuttatásának lehetősége annyiban jelent pluszt a termelők számára, hogy ha osztott tartályt használnak, akkor olcsóbb mono műtrágyákból elő lehet állítani egy egyedi igényekre szabott komplex műtrágyát, amelynek köszönhetően, ha a növények mélyrehatóbb gyökereket növesztenek, akkor a stresszfázisokat könnyebben átvészelik, így az esetleges terméscsökkenés mértéke kisebb lesz.
Válasszuk az egyszerűbb, gyorsabb és biztonságosabb Horsch‑technológiát!
Szász Zoltán
06-30-7430302
