Immár a CLAAS Unitech verseny döntőjére készül csapatunk, amelyet négy egyetemi hallgató alkot: Forgács Gergely, Ignéczi Gergő, Sári József és Szabó András.
Mind a négyen harmadéves mechatronikus mérnökhallgatók vagyunk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Csapatnevünk, a Genezis kifejezi azt az alkotóerőt és növekedést, amelyben hiszünk, és amelynek segítségével bejutottunk a legjobb 10 csapat közé a döntőbe.
Csapatunk 2015 októberében alakult, és azóta is töretlen lendülettel vette az akadályokat. A versenyen való részvétel ötlete Forgács Gergely fejéből pattant ki, s mivel családja szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik, hozzá áll legközelebb a verseny témája, vagyis egy olyan gépcsoport megtervezése és megépítése, amely egy arató-cséplőgép fő feladatait látja el. Gergely sorban meghívta hármunkat a versenyre, ezután neveztünk be, októberben. A versenyen azért indultunk el, hogy mi is megtapasztaljuk, milyen kilépni az egyetem falai közül, s csapatban dolgozva próbáljuk ki eddig megszerzett tudásunkat egy valódi megmérettetésen, valós problémák megoldásában.
A verseny 3 részből áll. Az első részben ötleteinket egy pályamunka formájában küldtük be a verseny szervezőinek, ahol kiválasztották a 10 legjobb ötletet nyújtó csapatot, akik a döntőben mérik össze tudásukat. A verseny 2. része abból áll, hogy a csapatoknak be kell szerezniük minden, a gépcsoportjukhoz szükséges alkatrészt, majd meg kell építeniük a megálmodott masinát (megfelelő szponzori háttér kiépítésével).
A harmadik rész a döntő. Az elkészült gépeknek a döntő során 3 feladatot kell végrehajtaniuk: a lehető leggyorsabban teljesíteniük kell egy szlalompályát; el kell végezni egy aratási feladatot, valamint, utolsó feladatként – bizonyítva a gép megfelelő tervezését és kivitelezését –, egy fárasztóvizsgálat is vár a versenyben résztvevő járművekre a Claas tesztpályáján.
Az első forduló során minden részegység felépítését közösen is átbeszéltünk, de természetesen mindenki számára akadt olyan terület, amellyel szívesebben dolgozott. Ennek megfelelően Forgács Gergő főleg a hajtáslánccal és a kormányzással, Ignéczi Gergő a vezérléssel és a felfüggesztéssel, Sári József a vágóasztalkocsival, míg Szabó András a felhordóval és válogatóval foglalkozott.
Abban mind egyetértettünk, hogy a jó eredmény záloga egy könnyű, kompakt és fordulékony kombájn, valamint nagyon fontos szempont volt, hogy a válogatási módszer a lehető legegyszerűbb és egyben a legbiztosabb legyen. Csapatunk a mechanikus válogató mellett döntött, amellyel kis helyen tudjuk megoldani a válogatást.
A fárasztóvizsgálat akadályai igen komoly megterhelést jelentenek minden szerkezet számára, így további létfontosságú szempont volt a felfüggesztés megtervezése. Úgy láttuk, hogy ezt a feladatot a felfüggesztéssel rendelkező gépek lényegesen jobb eredménnyel teljesítették, és lássuk be, ez a leendő pilótával szemben is humánusabb megoldás.
A felhordás kérdését is tüzetesen átbeszéltük és megvizsgáltuk, így egy olyan felhordási mód kialakítása mellett döntöttünk, amely két részre osztja az anyagáramot, és a vezető mindkét oldalán elvégzi a felhordás és szétválogatás műveletét. Ezáltal elkerülhető az a gyakori probléma, hogy elakadnak a szétválogatandó fakockák és teniszlabdák a felhordóban. Ötleteinkről általában 3d modellt is készítettünk, ezzel is szemléletesebbé téve őket. Ezekből láthatók képek a cikkben.
Együttműködésünk és lelkesedésünk egyelőre töretlen. Hogy ez elég lesz-e a sikerhez? Április 28-án, a Claas törökszentmiklósi gyárában minden kiderül…
a Genezis csapata
