fbpx

Rugós kapákkal a tarlón

Írta: Szerkesztőség - 2018 október 19.

A klasszikus rugós kapák az elmúlt 15 évben kissé háttérbe szorultak. A fő oka ennek a néhány oldalról túl gyorsan „divatjelenségnek” kikiáltott kompakt tárcsás boronák diadalmenete volt, ami a klasszikusnak számító kétsoros gépeket is szinte teljesen kiszorította a tarlóhántásból. A talajművelésben azonban alapjaiban is sok változás történt. Korábban egy eszköz elegendő volt a tarló feltöréséhez és a második tarlóhántáshoz – például a Lemken Smaragd –, így sok gazdaságban ma legalább két, a nagyobb gazdaságokban nem ritkán három vagy négy szántás nélküli talajművelésre használt eszköz is megtalálható a gépparkban.

PORHANYÍTÁS ÉS SZELLŐZTETÉS

­A kompakt tárcsás boronák szeletelik a talajt, ezért a tarackos gyöktörzsű gyomok szaporítójának is tekinthetők.

­Ha a talaj túl nedves, a kompakt tárcsás boronák tömörített zónákat (mint a simítókanállal elkent felület) hagynak maguk után.

Ezzel ellentétben a rugós szerszámok néhány rendszerszintű előnnyel rendelkeznek. Az általuk keltett folyamatos vibráció következtében nagyon jól porhanyítanak, és kevésbé hajlamosak kenődés miatt tömörödött réteg létrehozására. A porhanyító hatás úgy jön létre, hogy a rugós boronafogak és kapák nem állandó sebességgel haladnak keresztül a talajon, mint a merev kapák. A talaj ellenállása miatt inkább hátrafelé kitérnek, míg a feszítő erő ezt az ellenállást le nem győzi, és a szerszámot masszívan előre gyorsítja. Az így keletkező szerszámsebességek a talajrögöket kisebb alkotórészekre zúzzák szét. Eközben a kisebb és nagyobb talajrögök is felgyorsulnak, az utóbbi súlyuknál fogva távolabbra repülnek, ezáltal inkább a talaj felszínére kerülnek. A fi nomabb talajszemcsék a nagyobb rögök alá és a rögök közötti résekbe kerülnek, ill. befedik a növényi maradványokat. Ennek eredményeként egy erózióval szemben védett talajfelszín alakul ki, miközben az alatta lévő csírázást segítő réteg a kihullott gabonaszemeknek és gyomnövénymagoknak nagyobb mennyiségű finomszemcsés földréteget biztosít, ami jól vezeti a vizet és hőt.

NÉGYSZÖGLETES PROFIL, VAGY LAPRUGÓ?

A klasszikus felépítés úgy néz ki, hogy a rugós szerszám fejrésze a tartóelem vagy a gerendely fölött először a menetiránnyal szemben halad, mielőtt több mint 180 fokban hátrafelé és lefelé hajlik, majd függőlegesen visszafordulva újra kissé előre fordul.


ALTERNATÍVA: a rugós kapákkal felszerelt sekély szántóföldi kultivátorok maximum 15-25 cm-rel mélyebben dolgoznak, mint a legtöbb kompakt tárcsás borona 

  1. A rugós szerszámok munkahelyzetei: a kitéréssel nagyobb nyomaték keletkezik, ami a visszatéréskor egy kalapácshoz hasonlóan széttöri a talajrögöket
  2. Klasszikus felépítés tartóelemmel (A) és rugós fejrésszel (B). A fejrésztől a szélekkel megerősített szárhoz vezető átmeneti rész (C) és a merev lábrész a kapákkal (D)
  3. A rugós szerszámok erősségüktől függően maximum 10 cm (nagy rugós fogú boronák), 15-20 cm (rugós kapákkal felszerelt sekély szántóföldi kultivátorok), vagy 25-30 cm (nehéz kultivátorok) mélységben tudnak dolgozni

Néhány gyártó speciális, részben egyedülálló szerszámkialakításokat alkalmaz. A Väderstad a rugós szerszámai fejrészét például a Swift sekély szántóföldi kultivátor esetében felváltva a tartókeret előtt és mögött helyezi el, míg a fejrész 540 fokban meghajlított íves résből áll (1×360 fok+1×180 fok, tehát másfél fordulat), és a fogak a továbbiakban a keret alatt haladnak tovább. A váltakozó elrendezés miatt nagyobb az átömlés. A Ferox esetében a Väderstad a rugós szerszámok fejrészét következetesen a kereszttartó mögött helyezi el. A Horsch a féligfüggesztett Cruiser XL esetében a gerendely előtt elhelyezkedő fejrész ötletét ragadta meg, és fejlesztette tovább. Ennek különlegessége: a szerszámok a fejrész után nem a gerendely alatt, hanem felette vezetnek tovább. Ez a fejrész alatt több szabad teret és ezzel nagyobb átömlést biztosít a Cruiser XL számára. A rugós szerszámok így szokatlanul hosszú formájúak lesznek.

HATÁROK

A nagy rugós fogú boronák fokozatos átmenetet képeznek a magágykészítésre használt speciális berendezések és a tarlóhántásra szánt kiegészítő eszközök között. Amennyiben a tarló és az aprított szalma nem túl hosszú, akkor a tarlóhántás nem okoz problémát. Szalmakupacok esetén előfordulhatnak eltömődések, míg a kompakt tárcsás boronák ezeken egyszerűen átgurulnak. Az eltömődés veszélye sekélyen végzett munka esetén is fennáll a keréknyomokban, ha a boronafogak nem érik el a földet, és csak a szalmát húzzák össze. Aki ezt az eszközcsoport használja tarlóhántásra, annak ügyelnie kell a szalma jó aprítási minőségére (ha a szalmát nem gyűjtik össze) és a nem túl hosszú tarlóra, hogy megakadályozza a mély keréknyomok kialakulását (széles gumiabroncsok, légnyomás, gumihevederes járószerkezet). A nagy rugós fogú boronák maximálisan lehetséges munkamélysége körülbelül 10-15 cm.

A nagy rugós fogú boronák és a legtöbb rugós kapákkal felszerelt sekély szántóföldi kultivátor is használható agresszívebb aprítást végző, meredeken beállított keskeny kapákkal magágykészítésre szántóföldi kultivátor vagy eke után.

A KAPÁK HEGYE IS RÉSZT VESZ A KEVERÉSBEN

A lúdtalp kapák természetes aláfogással rendelkeznek, ami javítja a talajba húzást. A keskeny kapák rontják a talajba húzást, és használatuk ezért inkább a második tarlóhántásra (tehát előre lazított talajhoz), vagy magágykészítésre ajánlott. A lúdtalp kapák és a keskeny kapák vegyesen is felszerelhetők (pl. a két első sor keskeny kapa, ami nagyobb átömlést biztosít, hátul pedig lúdtalp kapák sekélyen művelik a talajt).

LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK

Ezenkívül a talajba húzás kemény, száraz talajok esetén korlátozott, itt a nehezebb gépek vannak előnyben. A növekvő talajellenállással, tehát kemény, száraz és kötött talajok esetén növekszik a teljesítményigény, ami a szerszámok kitérésén gyorsan észrevehető. Ráadásul az anyag kifáradása miatt idővel bekövetkezhet a rugós szerszámok törése, ez azonban a szerszámok formájától és az acél minőségétől is függ. Kialakításukból adódóan a kompakt tárcsás boronákhoz képest a nagy rugós fogú boronákkal valamivel rosszabb a növényi maradványok bekeverése, mivel ezeken néhány kivételtől eltekintve nincsenek terelőlemezek, így a hosszúra vágott tarlómaradványok és a szalmaszálak általában erőteljesebben a felszínre kerülnek. Tarlóhántáskor ez a hatás azonban kívánatos lehet a fenti eszközcsoportok használók körében, mert így nemcsak durvább, hanem szalmával intenzívebben fedett talajfelszín keletkezik, ami védettebb az erózióval és a párolgással szemben. Ugyanakkor ezt a szempontot figyelembe kell venni a második tarlóhántáskor és/vagy magágykészítéskor, valamint a vetéskor (a megfelelő vetéstechnika kiválasztása). A rugós kapákkal felszerelt sekély szántóföldi kultivátorok terelőlemezekkel megfelelően felszerelve, nagy gerendelyszám esetén, a nagy rugós fogú boronákkal szemben, kukoricatarlón és zöld repcetarlón is jó, ill. nagyon jó szervesanyag-bekeverésre képesek.

RÖVID PIACI ÁTTEKINTÉS

A rugós kapákkal felszerelt sekély szántóföldi kultivátorok legfontosabb képviselői a következők:

­Agrisem: A Vibromulch sorozat 3,06,0 m közötti munkaszélességben három modellt kínál hárompontos függesztéssel, féligfüggesztett változatban pedig két modellt, 6,0 és 8,0 m munkaszélességgel. A munkagép 4 vagy 5 gerendelyes, 17 cm-es osztástávolsággal és 60 cm átömlési magassággal rendelkezik. A laprugós kapák vastagsága 70×12 cm.

­Dickson: Az osztrák gyártó az innovatív Variofi eld modelljükhöz rugós kapákat is kínál. Az osztástávolság egyedileg állítható. A fejrészben alkalmazott Flexcontrol csapszegbetétnek köszönhetően az előfeszítés növelhető.

 

  1. A rugós kapákkal felszerelt sekély szántóföldi kultivátorok esetében sok különböző kapaváltozat található a piacon. A maximális munkamélység legfeljebb 20 cm, vagy valamivel több lehet
  2. Vannak olyan kapák, amelyek két részből állnak, mint itt a Köckerling Vario
  3. A féligfüggesztett Horsch Cruiser XL esetében a gerendely felett vezetett szerszámok nagyobb átömlést biztosítanak. Nyomással dolgozó vonóerő növelő is rendelkezésre áll, pl. a Kverneland Turbo T esetében is
  4. A Väderstad a rugós fogakat a Swift esetében felváltva a tartókeret előtt és mögött helyezi el, így a háromsoros gép hatsorossá alakul, nagyobb átömléssel


KAPATECHNIKA: a kettős szív alakú kapák jobb bekeverést biztosítanak, mint a lúdtalp kapák, és szinte ugyanolyan sekélyen dolgoznak

­Expom: A Grom 4-gerendelyes konstrukcióval és 18,5-19,5 cm közötti osztástávolsággal még a sekély szántóföldi kultivátorok kategóriájába tartozik. A 35×35 mm vastagságú kapák 4 sorban helyezkednek el, a keret magassága 65 cm. 2,20-5,60 m munkaszélességben kapható, hárompont-függesztéssel. 

Szakmai vélemények

Véletlenül találtunk rá a 3,0 m széles Kverneland Turbo szántóföldi kultivátorra, amely egy közelben lévő kereskedőnél bemutató gépként állt. Lúdtalp kapákkal nagyon sekélyen tud dolgozni, a keskeny kapákkal viszont 25 cm mélységig is művelni tudjuk a talajt. Az előfeszített 100 lóerős teljesítménnyel jól elboldogulunk, 20 cmes munkamélységben dolgozva még mindig 15 km/h sebességgel tudunk haladni. A vibráló kapák nagyon hatékonyan porhanyítják a talajt, ráadásul a rögöket is nagyon jól összetöri a gép. A fi nomszemcsés talajnak és a nagyon jó visszatömörítésnek köszönhetően az árvakelés és a disznóparéj nagyon jól kicsírázik, és egy második művelési lépésben hatékonyan lehet ellenük védekezni. A stabil rugós fogak a kövek elől nagyon jól ki tudnak térni. A hidraulikus mélységállítás nekünk kötelező volt, a rugós takaróelemek még nedves körülmények között sem tapadnak.”

­Köckerling: A 8-gerendelyes Vario Exact kultivátor jelenleg kisebb reneszánszát éli. 13 cm-es osztástávolsággal 85 cm-es keretmagasság mellett, legfeljebb 20 cm maximális munkamélységig nagyon jól bekeveri a szerves maradványokat, de viszonylag nagy a vonóerőigénye. Opcionálisan hidraulikus vonóerő növelő kapható hozzá. A munkaszélesség 3,0-7,50 m, a mélységtartás hidraulikusan történik.

­Kuhn: A Kuhn a Prolandert kínálja, 6,0 és 7,5 m munkaszélességben (mindkettő féligfüggesztett). A kapák 70×12 mm vastagságúak, osztástávolságuk 15,5 cm, 5 gerendelyes kivitelben kapható. A munkamélység hidraulikus beállítása az alapfelszereltséghez tartozik.

­POM: A Meteor 50×12 mm vagy 70×12 mm vastag rugós kapákkal rendelkezik, 3,0-6,0 m munkaszélességben (hárompont-függesztés). Az átömlési magasság 60 cm, az osztástávolság 15 cm (4-gerendelyes kivitel). A gerendelyek közötti távolság az első és a második sor között 50 cm, mögötte 58 cm.

­Treffler: A 17,5 és 17,6 cm osztástávolságú, 4-gerendelyes precíziós kultivátor 3,0-7,2 m munkaszélességben áll rendelkezésre. A kapák viszonylag enyhe vibrációját nem az S-alakú rugós kapák vagy a négyszögletű profi l hozza létre, hanem az egyedülálló laprugós egységek. Opcionális kapható vonóerő növelő, ami akár 1500 kg extraterhelést is létre tud hozni a traktor hátsó tengelyén.

A nagy rugós fogú boronák szegmensében a következő gyártókat és típusokat kell megemlíteni:

­Bremer: Az Intensiv S sorozat négy darab hárompont-függesztésű eszközt foglal magában, 3,0-8,0 m munkaszélességgel, valamint kapható egy 8,0 m munkaszélességű féligfüggesztett változat. 13,5 cm-es vagy 12 cm-es osztástávolság választható. A négyszögletes acélból gyártott boronafogak öt gerendelyen   vannak elosztva, az átömlési magasság 55 cm. A 15, vagy 12 cm-es osztástávolsággal és 55 cm-es átömlési magassággal rendelkező Exklusiv és az Intensiv rugós fogú boronák a gyártó adatai szerint egyaránt alkalmasak az első tarlóhántásra. Ehhez azonban az opcionális, erősebb 60×12 mm, vagy 65×13 mm-es boronafogakat érdemes használni (alapfelszereltség: 45×12 mm).