fbpx

Zöld jövő – bioüzemanyagok és a szintetikus üzemanyagok

Írta: GÉPmax-2024/IV. lapszám cikke - 2024 szeptember 03.

A szén-dioxid-óra ketyeg – és az idő rohamosan fogy. Minden másodpercben több mint 1300 tonna káros üvegházhatású gáz kerül a Föld légkörébe. Mennyi időnk maradt, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk? A lényeg, hogy a globális kibocsátásokat drasztikusan és a lehető leggyorsabban csökkenteni kell a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése érdekében. Az ipar az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, ezért sürgős szükség van CO2-kibocsátáscsökkentési megoldások kifejlesztésére, piacra hozatalára és alkalmazására.

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS AZ ÚJ TECHNOLÓGIÁK HATÁSA A GAZDÁLKODÁSRA

Az éghajlatváltozás, az aszályok és az üzemanyagok drágulása egyre nagyobb nyomást gyakorol a mezőgazdasági termelőkre világszerte. A hagyományos gazdálkodási módszerek sok esetben nem tudnak lépést tartani ezekkel a kihívásokkal, ezért a gazdálkodóknak új technológiák alkalmazására kell áttérniük. Az új technológiák bevezetése lehet szövetkezeti vagy magánkezdeményezésű, de mindenképpen szükségesek ahhoz, hogy a gazdálkodók továbbra is fenntarthatóan és eredményesen termeljenek.

INNOVATÍV MEGOLDÁSOK A MEZŐGAZDASÁGI JÁRMŰVEK ÜZEMANYAGAIHOZ

A mezőgazdasági járművek üzemanyagainak készítésére két innovatív megoldás létezik: a bioüzemanyagok és a szintetikus üzemanyagok gyártása. Mindkét megközelítés jelentős előnyöket kínál a környezeti terhelés csökkentése és a fenntarthatóság előmozdítása terén.

Bioüzemanyagok: A bioüzemanyagok növényi olajokból vagy állati zsírokból készülnek, és használatukkal jelentősen csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás. A biodízel mint bioüzemanyag, kiválóan alkalmas a mezőgazdasági gépek hajtására. Előállítása során a triglicerideket metanollal és lúggal transzészterifikálják, így biodízelt és glicerint kapnak. Ez a folyamat nemcsak hatékony, hanem lehetővé teszi a hulladékanyagok újrahasznosítását is, így további környezeti előnyöket biztosít.

biodízel
A biodízel növényi olajokból vagy állati zsírokból készülő megújuló üzemanyag (fotó: shutterstock)

Szintetikus üzemanyagok (Power-to-Liquid): A Power-to-Liquid (PtL) technológia megújuló energiával előállított hidrogént használ fel, amelyet szén-dioxiddal kombinálnak szintetikus üzemanyag előállításához. A folyamat során a hidrogént elektrolízissel nyerik, majd szintetizálják a CO2-vel. Az így előállított szintetikus üzemanyag teljesen CO2-semleges, feltéve, hogy a hidrogén előállítása megújuló energiával történik. Ez az üzemanyag tökéletesen alkalmas a hagyományos belső égésű motorok meghajtására, így nem igényel jelentős infrastrukturális változtatásokat.

AZ IPARI FOTOSZINTÉZIS ÉS A MEGÚJULÓ E-ÜZEMANYAGOK TECHNOLÓGIÁJA

Az ipari fotoszintézis technológiája az egyik legígéretesebb újítás a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. Ez a technológia a CO2-t, a vizet és a megújuló energiát szénhidrogénekké alakítja, amelyek az anyagi világunk építőkövei. Az ipari fotoszintézis lehetőséget kínál arra, hogy a mezőgazdaság CO2-semlegessé váljon, és jelentősen hozzájáruljon a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A folyamat központi eleme a CO2-gyűjtése és újrahasznosítása, hiszen a kibocsátott CO2-t új üzemanyagok előállítására használják fel.

A megújuló e-üzemanyagok technológiája a jövő egyik legnagyobb ígérete. Az úgynevezett „Power-to-Liquid” üzemanyagok hidrogént használnak, amelyet szél- és napenergiából nyert villamos energiával állítanak elő. A hidrogént újrahasznosított CO2-dal kombinálva szintetikus üzemanyagot hoznak létre, amely tökéletesen alkalmas a belső égésű motorok meghajtására. Ezek az üzemanyagok teljesen CO2-semlegesek, feltéve, hogy a hidrogént megújuló energiával állítják elő. Ezeknek a technológiáknak az integrálása és elterjedése kulcsfontosságú lépést jelent a fenntartható ipari fejlődés és a globális szén-dioxid-kibocsátás mérséklése felé. Az ipari fotoszintézis és a megújuló e-üzemanyagok együttesen hatalmas potenciállal bírnak a környezetbarát energiaforrások terén, hozzájárulva a fenntartható jövő megteremtéséhez.

BIODÍZEL ÉS SZINTETIKUS ÜZEMANYAGOK (POWER-TO-LIQUID)

Biodízel: A biodízel növényi olajokból vagy állati zsírokból készülő megújuló üzemanyag. Előállítása során a triglicerideket metanollal és lúggal transzészterifikálják, így biodízelt és glicerint kapnak. A biodízel használható hagyományos dízelmotorokban, és jelentősen csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és más káros anyagokat.

Szintetikus üzemanyag (Power-to-Liquid): A Power-to-Liquid (PtL) technológia megújuló energiával előállított hidrogént használ fel, amelyet szén-dioxiddal kombinálnak szintetikus üzemanyag előállításához. A folyamat során a hidrogént elektrolízissel nyerik, majd szintetizálják a CO2-vel. Ez az üzemanyag teljesen CO2-semleges, ha a hidrogén megújuló forrásból származik.

Különbségek: A biodízel biológiai eredetű alapanyagokból készül, míg a szintetikus üzemanyagok mesterségesen előállított hidrogénből és CO2-ből. A biodízel előállítása egyszerűbb, de a PtL-üzemanyagok nagyobb potenciállal bírnak a teljes CO2-semlegességterén.

Szintetikus üzemanyag
Szintetikus üzemanyag (Power-to-Liquid) előállításának alapjai

A BIODÍZEL ELŐÁLLÍTÁSÁNAK ALAPJAI

A biodízel előállítása otthoni környezetben egy viszonylag egyszerű folyamat, amelyet néhány alapvető eszközzel és technikával bárki elvégezhet. Az alábbiakban részletes lépésről lépésre útmutatót nyújtunk a biodízel előállításához.

Szükséges eszközök és anyagok:

‑ használt növényi olaj (például étolaj);

‑ metanol;

‑ nátrium-hidroxid (NaOH), más néven lúg;

‑ műanyag vagy üvegedények a vegyszerekhez;

‑ mérőeszközök (mérőpohár, mérleg);

‑ keverőeszköz (például fúrógép keverőszárral);

‑ szűrők;

‑ védőfelszerelés (kesztyű, szemüveg, kötény).

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE ÚTMUTATÓ

Olaj előkészítése: Szűrd át a használt növényi olajat, hogy eltávolítsd a szennyeződéseket és az ételmaradékokat. Ezt követően melegítsd fel az olajat körülbelül 50 °C-ra, hogy könnyebben kezelhető legyen.

A Fischer-Tropsch szintézis folyamata

Metanol és nátrium-hidroxid keverése: Mérj ki 200 ml metanolt minden liter olajhoz. Egy külön edényben oldj fel 5 g nátrium-hidroxidot a metanolban, és keverd addig, amíg teljesen fel nem oldódik. Ezt az oldatot metoxidnak hívjuk.

Transzészterifikáció: Öntsd a metoxidot a felmelegített olajhoz. Használd a keverőeszközt, és keverd a keveréket legalább 30–60 percig. Ekkor zajlik le a transzészterifikációs reakció, melynek során a trigliceridek átalakulnak biodízellé és glicerin-melléktermékké.

Ülepítés: A keverés után hagyd állni a keveréket legalább 8 órán át. Ez alatt az idő alatt a biodízel és a glicerin különválik. A glicerin mint nehezebb anyag az edény aljára süllyed.

Szétválasztás: Óvatosan öntsd le a felső réteget, amely a biodízel, és különítsd el a glicerinrétegtől.

Mosás: A nyers biodízelt tisztítani kell. Adj hozzá desztillált vizet, és óvatosan keverd meg. Hagyd állni, amíg a víz és az esetleges szennyeződések leülepednek. Ezt a lépést többször megismételheted, amíg a víz tiszta nem marad.

Szárítás: Melegítsd fel a biodízelt alacsony hőmérsékleten (kb. 50 °C), hogy elpárologtass minden maradék vizet. Ezzel a lépéssel biztosítod, hogy a biodízel tiszta és használatra kész legyen.

Az ipari fotoszintézis technológiája az egyik legígéretesebb újítás a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében (fotó: shutterstock)

A házilag előállított biodízel környezetbarát alternatívát kínál a hagyományos fosszilis üzemanyagokkal szemben, és jelentősen csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást.

Szintetikus üzemanyag (Power-to-Liquid) előállításának alapjai

A szintetikus üzemanyagok, különösen a Power-to-Liquid (PtL) technológiával előállított üzemanyagok ígéretes megoldást kínálnak a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Az alábbiakban a PtL-üzemanyagok előállításának fő lépéseit ismertetjük.

Szükséges anyagok és eszközök:

‑ megújuló energiaforrások (szél-, nap- vagy vízenergia);

‑elektrolizálóberendezés;

‑szén-dioxid-forrás (levegőből vagy ipari kibocsátásból);

‑szintézisreaktor.

ELJÁRÁS LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

Hidrogén előállítása: A folyamat első lépése a víz elektrolízise, melynek során a vizet (H2O) hidrogénre (H2) és oxigénre (O2) bontják. Ehhez megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát használnak, így biztosítva, hogy a hidrogén előállítása teljesen karbonsemleges legyen.

Szén-dioxid gyűjtése: A szén-dioxidot a légkörből vagy ipari forrásokból gyűjtik össze. Számos technológia létezik a CO2 hatékony megkötésére, beleértve a közvetlen légköri leválasztást (Direct Air Capture) és a poszt-combustion technikákat, amelyek az ipari kibocsátásból vonják ki a CO2-t.

Szintézisreakció: A következő lépés a hidrogén és a szén-dioxid kombinálása szintézisreaktorban, hogy szintetikus szénhidrogéneket állítsanak elő. Ez a Fischer-Tropsch szintézis néven ismert folyamat során történik, amely magas hőmérsékleten és nyomáson, katalizátorok jelenlétében zajlik. Az eredmény szintetikus nyersolaj, amelyet tovább finomíthatnak különféle üzemanyagokká, például benzinné, dízellel vagy kerozinná.

Finomítás: A szintézis során nyert nyersolajat finomítják és frakcionálják, hogy különböző specifikációjú üzemanyagokat kapjanak. Ez a lépés hasonló a hagyományos kőolaj-finomításhoz, de a kiindulási anyag teljesen megújuló és CO2-semleges.

Tárolás és felhasználás: Az így kapott szintetikus üzemanyagok felhasználhatók a jelenlegi belső égésű motorokban, így nincs szükség jelentős infrastrukturális változtatásokra. Az ezeknek az üzemanyagoknak az égése során felszabaduló CO2 megegyezik a gyártás során felhasznált mennyiséggel, így a folyamat teljesen karbonsemleges.

A Power-to-Liquid technológia lehetőséget kínál arra, hogy a megújuló energiaforrásokat közvetlenül beépítsük a globális üzemanyag-ellátási láncba, miközben jelentősen csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást, és hozzájárulunk a fenntartható energiaátmenethez.

Szintézisgáz előállítása: Széndioxidot (CO2) és hidrogént (H2) vezetnek be egy reaktorba, ahol magas hőmérsékleten és nyomáson szintézisgáz, azaz szén-monoxid (CO) és hidrogén keveréke képződik.

Vízelválasztás és szintézisgáz bevezetése: A szintézisgázból kiválasztják a vizet, majd a gázt egy mikrostrukturált Fischer-Tropsch reaktorba vezetik, ahol a gázok katalizátor jelenlétében reagálnak, szénhidrogéneket képezve.

Reakciókeverék kezelése: A reakciókeveréket egy tárolóba vezetik, ahol ismét vízválasztás történik, elválasztva a gázokat, olajokat és egyéb szénhidrogéneket.

Szénhidrogének előállítása: A folyamat során különböző lánchosszúságú szénhidrogének keletkeznek, beleértve a szilárd viaszokat és folyékony olajokat.

Szénhidrogének feldolgozása: Az előállított szénhidrogéneket további feldolgozásnak vetik alá, hogy ipari termékekké, például festékekké, lakkokká, oldószerekké és szintetikus üzemanyagokká alakítsák.

A mezőgazdasági járművek üzemanyagainak készítésére két innovatív megoldás létezik: a bioüzemanyagok és a szintetikus üzemanyagok gyártása (fotó: shutterstock)

KONKLÚZIÓ

A mezőgazdaság számára a bioüzemanyagok és a szintetikus üzemanyagok kombinációja egy olyan zöldjövőt ígér, amely nemcsak csökkenti a környezeti terhelést, hanem elősegíti a fenntartható gazdálkodást is. Az EU-nak számos kezdeményezése és finanszírozási programja van, amelyek célja a szintetikusüzemanyag-előállítási technológiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés előmozdítása. Ezek az erőfeszítések összhangban vannak az EU szén-dioxid-semlegesség elérésére és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére irányuló céljaival.

A bioüzemanyagok és a szintetikus üzemanyagok mint a jövő energiaforrásai, lehetőséget kínálnak a fenntartható gazdálkodásra. Az ipari fotoszintézis és a Power-to-Liquid technológiák nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást csökkentik, hanem környezetbarát alternatívákat is nyújtanak. A gazdálkodók ezekkel az innovációkkal nemcsak a klímaváltozás ellen küzdenek, hanem egy zöldebb, fenntarthatóbb jövőt is építenek. Most van itt az idő, hogy lépjünk – a jövőnk múlik rajta.

Vlaszák Lajos