A kémiai növényvédelem egyre nagyobb mértékben kerül a nyilvános viták középpontjába, mind a lakosság, mind a politika részéről. Eközben azonban nem szabad elfelejteni, hogy növényvédelem nélkül többé nem lenne biztosított az élelmezésbiztonság. Ebben a feszült szabályozási térben az alkalmazástechnika fejlődése nagy előrelépést nyújthat, hiszen itt elsősorban arról van szó, hogy a mind kevesebb rendelkezésre álló növényvédő szert még pontosabban, hatásosabban és környezetkímélőbben lehessen kijuttatni.
Sok gyakorló gazdálkodó számára jelenleg biztosan felmerül a kérdés, hogy vajon egy új növényvédelmi permetező beruházása egyáltalán megtérül-e még. Ám nagyon gyorsan felismerhető, hogy a növekvő világnépesség és a mezőgazdasági területek folyamatos csökkenése mellett tulajdonképpen az egyetlen logikus következtetés az kell legyen, hogy még intenzívebben kell művelni a megmaradó területeket az élelmezés biztosításához. Viszont a fő kérdés, hogy hol találhatók a termesztéstechnológiai rendszerekben olyan megújulási lehetőségek annak érdekében, hogy a terméseket biztosítani lehessen anélkül, hogy olyan szempontokat hagynánk figyelmen kívül, mint a környezet vagy a fenntarthatóság?
A politika olyan nagy kihívásokat szab meg a gyakorlat számára, mint a Green Deal, a Farm to Fork stb. Ez azt jelenti, hogy szertakarékosságot kell elérni a növényvédelemben, azonos biológiai hatás és jó terméseredmények mellett.

Ugyanis minden megtakarítási törekvés mellett is egészségesen kell tartani a kultúrnövényeket, hogy megfelelő termést hozzanak. E háttér előtt olyan területek, mint a sorközművelési kapatechnika, a sávpermetezés, a Spot Spraying, a mesterséges intelligencia stb. óriási jelentőséggel bírnak annak érdekében, hogy megfeleljenek ezeknek a céloknak. A gyakorlat jelenleg is annak a küszöbén áll, hogy a már eleve nagyon pontos növényvédelmet még pontosabbá tegye. Itt kínál a mezőgazdasági gépipar sok új, vagy továbbfejlesztett innovációt, hogy a már így is magas kijuttatási pontosságot még tovább fokozza.
A mechanikus gyomirtás és a sávpermetezési technika kombinációja a soros kultúrákban már megérkezett a gyakorlatba. A logikus továbbfejlesztés és a növényvédőszer-megtakarítás hatalmas potenciálja jelenleg a pontszerű kezelésben, a Spot Sprayingben látható. A továbbfejlesztett előrejelző modellek, amelyek szorosan kapcsolódnak a kijuttatástechnikához, továbbfejlesztett szenzorokkal, kijuttatási térképekkel, mesterséges intelligenciával, programokkal és fúvókatechnikákkal együtt a mezőgazdaságot a még fenntarthatóbb jövőre állíthatják be. A permetező jobb vagy bővített kihasználtsága is – elektronika vagy folyékony műtrágya kijuttatása révén – sok új lehetőséget kínál a gyakorlati felhasználónak, amelyeket figyelembe kell venni egy új gép vásárlásakor.

A MUNKATELJESÍTMÉNY OPTIMALIZÁLÁSA
Sok gépgyártó bővíti portfólióját fronttartályos rendszerekkel, tartálytérfogatokkal és önjáró gépekkel. Itt gyakorlatilag semmilyen felhasználói igény nem marad teljesítetlen. Viszont a permetező tényleges mérete mellett a permetező feltöltési logisztikájának is nagy jelentősége van. Ez a jövőre várt digitális növényvédőszer-címkénél kezdődik, folytatódik a zárt töltőrendszerekkel (CTS, Closed Transfer Systems), és gyorsan eljut az optimális fúvókatechnikához. Pontosan a CTS-rendszerek szereznek egyre nagyobb jelentőséget, mivel ezeknél a felhasználó védelme maximális figyelmet kap, és a növényvédő szerek adagolási pontossága folyamatosan növekszik. Minden területben közös az optimális műszaki felszereltség az adott régió gazdasági szerkezetéhez. Mert pusztán gyorsabban haladni a legtöbb esetben nem működik.
NÖVÉNYVÉDŐSZER-MEGTAKARÍTÁS
Az utóbbi időben különösen a növényvédő szerek megtakarítására irányuló politikai elvárások hoztak nagy mozgást az ágazat kutatási fókuszaiba. Hiszen e téma nélkül biztosan nem foglalkoznának ennyien a sávos kijuttatással, különböző sorközművelő kaparendszerekkel kombinálva, Spot Sprayinggel, kijuttatási térképekkel stb. Különösen a sorközművelő kultivátoroknál emelték új technikával a régi, jól bevált rendszert magasabb szintre. A különböző kapatagok mellett kameravezérlés és oldalirányban állítható keretek teszik lehetővé, hogy sok kapa még pontosabban dolgozzon. Ilyen rendszerek a klasszikus kapáskultúrákban, mint a cukorrépa, kukorica és burgonya, jelentős megtakarítási potenciált kínálnak a növényvédő szereknél.
A sávos kijuttatás is felhasználóbarátabbá vált az új fúvókák és permetezőrendszerek révén. A gyakorlati felhasználó a fülkéből választhat, hogy teljes felületkezelést vagy sávpermetezést szeretne-e végezni. Az eufóriát azonban kissé vissza kell fogni. Amellett, hogy a sorközművelő kapa a porosabb, száraz körülményeket kedveli, míg a permetező inkább a nedveset, a tábla heterogenitása is probléma lehet. Hiszen a vetéstechnika is integrálásra szorul egy ilyen rendszerbe. Az, hogy a teljes gazdaság RTK-kormányzási rendszerekkel legyen felszerelve, szinte magától értetődik. Még ha a sávos kijuttatást permetezőgéppel is végzik, jelenleg a fordulósávokban és a dombos területeken szinte megoldhatatlan problémák adódnak, így ott teljes felületkezelést kell végezni. A soron belüli kapálás sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. A felhasználó tehát minden modulra és technikai megoldásra rá van utalva, hogy a különféle feltételek mellett a lehető legnagyobb megtakarítást érje el.

(fotó: Sándor Ildikó)
Ha tovább lépünk a pontszerű kijuttatás irányába, akkor végleg a csúcstechnológia kategóriába érkezünk. Ilyen növényápolási rendszerekkel valóban csak azokat a felületeket lehet kezelni, amelyek feltétlenül növényvédő szert igényelnek. Ehhez azonban a permetező egyik eleme alapvető – a keret. Mert minden pontosság, fúvókatechnológia és precíz gyomfelismerés ellenére egy dolog vitathatatlan: ha a keret nem követi a felszínt optimálisan, akkor nincs értelme centiméteres foltméretekről beszélni. Ezen a területen talál gazdára az úgynevezett Patch Spraying. Ezzel szinte bármely meglévő ISOBUS-permetező használható megfelelő digitális feloldásokkal. Előnye a „standard technika” normál fúvókákkal való használata, mivel csupán a szakaszok kapcsolódnak. Ez ugyan kisebb megtakarítási potenciált jelent, de a pontszerű kijuttatás alkalmazásába való belépéshez ideális megoldásnak tűnik. Hiszen nem kell azonnal új permetezőt vásárolni, hanem előzetesen készített kijuttatási térképekkel jó védekezési eredmény érhető el, növényvédőszer-megtakarítással.
Az alternatívák – a kémiai védekezés vagy a sorközművelő kapa mellett – lassan figyelmet kapnak a mezőgépiparban. Olyan sávkezelő rendszerek is megjelentek, amelyek lézertechnikával „veszik kezelésbe” a gyomokat. Ennek előnye, hogy még közelebb lehet kerülni a kultúrnövényhez, mivel érintésmentesen működik. Ilyen rendszerekben bizonyosan sok potenciál rejlik a gyomirtás jövőjére nézve.
MELYIK FÚVÓKA A LEGJOBB?
A mai feltételek mellett megállapítható, hogy az elsodródáscsökkentő fúvókák területén gyakorlatilag minden gyártó kínál olyan fúvókatípusokat, amelyek a kompakt injektoros és a hosszú injektoros fúvókák közé sorolhatók. A gyakorlati felhasználó széles kínálatból választhat a JKI által elismert, sodródáscsökkentő fúvókák közül, hogy az üzemi igényeihez a megfelelő fúvókát válassza. Figyelni kell azonban továbbra is arra, hogy ne csak a sodródás csökkentését optimalizáljuk, és közben ne feledkezzünk meg a biológiai hatásról. Ez főként akkor fontos, amikor az egyre csökkenő vízmennyiségekre vagy a növekvő menetsebességekre gondolunk. A fő cél az alkalmazási minőség biztosítása, elegendő fedettséggel és szükség esetén megfelelő állományátjutással. Továbbá a Dropleg (szórócsöves) rendszer például repcében és burgonyában lehetőséget kínál a méhkímélő növényvédelemre.
A pulzusszélesség-modulált fúvókák területén is látható, hogy a technika néha még továbbfejlesztésre szorul, hiszen évtizedek óta beszélnek róla. Most azonban olyan rendszerek jelennek meg, amelyek 20–100 Hz frekvenciával megbízhatóan működnek, és különböző lehetőségeket váltanak valóra. A kanyar-kompenzáció, a Spot Spraying, vagy a kereten belül változtatható kijuttatási mennyiség stb. mellett ezek a rendszerek óriási potenciált mutatnak arra, hogy megfeleljenek a gyakorlat folyamatosan növekvő követelményeinek és előírásainak. A meglévő korszerű permetezők is felszerelhetők ilyen utólagos megoldásokkal, hogy magasabb technikai szintre kerüljenek.
A végén azonban a betegségek, rovarok és gyomok elleni védekezés sikeressége dönt a gyakorlati elfogadottságról. Hiszen minden megtakarítási vita mellett egy dolgot nem szabad elfelejteni: a gazda arra törekszik, hogy mindig csak annyi növényvédő szert juttasson ki, amennyi feltétlenül szükséges az egészséges élelmiszerek előállításához – és ez már sok éve így van.

AUTONÓM RENDSZEREK
Az autonóm rendszerek – egyszerűen szólva a robotok – területén nagyon nagy aktivitás figyelhető meg. A sorközműveléstechnika területén már több rendszer elérhető a piacon, miközben alig találni permetező robotot a szántóföldeken. Itt ugyanis még komoly akadálynak látszik, hogy a növényvédő szerek kijuttatásának felügyeleti igénye – sok jogi korláttal együtt – még túl magas ahhoz, hogy ezek a robottechnológiák a gyakorlatban megjelenjenek.
Harald Kramer, Münster Észak-Rajna-Vesztfália Mezőgazdasági Kamara, növényvédelmi szolgálat (A DLG Német Mezőgazdasági Társaság engedélyével)
Forrás: agritechnica.com
GÉPmax Tudástár: Spot Spraying – Szenzorok/kamerák és mesterséges intelligencia alapján folt- vagy növényszintű célkezelés, amely szakasz-, illetve fúvókaszintű vezérléssel csak a szükséges pontokra juttat ki permetlevet; kijuttatási térképekkel, ISOBUS-kompatibilis rendszerekkel és PWM-fúvókákkal növényvédőszer-megtakarítást és kisebb elsodródást támogat.

