Sütő Norbert gépészmérnök az egyetemi évei alatt készített saját célra egy ékgyűrűs hengert, ami annyira megnyerte a környékbeli gazdálkodók tetszését, hogy egyre többen rendeltek belőle. Innen egyenes út vezetett a vállalkozás indításáig, és a nyugati színvonalat képviselő NorAn Mezőgazdasági Gépgyár néhány év alatt széles portfóliójú gépgyártóvá nőtte ki magát.
A LEGMODERNEBB MUNKAESZKÖZÖKET A HAZAI GAZDÁLKODÓKNAK
Amikor a NAK Szánóföldi Napok kiállításon a tiszakécskei székhelyű NorAn standjához igyekeztem, kíváncsisággal tele vártam a választ arra kérdésemre, vajon mi lehet a sikertörténetük titka. Így beszélgetésünk alkalmával ezt a kérdést tettem fel először Móczár János tervezőmérnök és Sütő-Kovács Andrea részére, aki a cég pénzügyi ügyintézője
– Minden úgy kezdődött, hogy Sütő Norbert néhány hektárnyi területen gazdálkodott, és elégedetlen volt régi tárcsája munkájának minőségével. Ezért – még az egyetemi tanulmányai idején – tervezett egy ékgyűrűs hengert, valamint egy olyan eszközt is, aminek segítségével szögvasból legyárthatja az ékgyűrűt. Az elkészült munkaeszközt és annak kiváló minőségű munkáját sok gazdálkodó megcsodálta, és többen kérték, hogy nekik is készítsen belőle, miközben arra ösztönözték, hogy a munkaeszközt tegye elérhetővé a nagyközönség számára is – mutatta be a kezdeteket Andrea.
– Diplomája megszerzése után Norbert el is indította egyéni vállalkozását azzal a céllal, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó gazdálkodókat a legmodernebb eszközökkel szolgálhassa ki.
AZ ELSŐ MUNKAESZKÖZ TAROLT A BÁBOLNAI GAZDANAPOKON
– Ma viszont már komplett munkaeszközöket is gyártanak…
– Néhány évig kizárólag az ékgyűrűs hengereket készítettünk, amelyek a profiljuknak és a sárkaparók kedvező felépítésének köszönhetően beragadásmentesen dolgoznak. Később Norbert úgy döntött, hogy komplett munkaeszközöket is készít. Ellátogatott az AGRITECHNICA szakkiállításra, hogy lássa az akkori trendeket, kínálatot. Angol nyelvű mezőgazdasági szakkönyveket, honlapokat tanulmányozott, és eljárt számos szakmai fórumra, hogy eldöntse, milyen irányba induljon el. Azt tapasztalta, hogy miközben a hazai gépgyártók jellemzően ekét készítenek, tőlünk nyugatra és már hazánkban is egyre terjed a minimum művelés. Erre az útra léptünk mi is: az összes munkaeszközünket úgy tervezzük, hogy azok a talajt forgatás nélkül műveljék, hiszen a csapadékhiány miatt egyre hangsúlyosabb a talaj nedvességének megőrzése – folytatta János. – Ezzel a technológiával ráadásul a talaj humusztartalma is növelhető, mert a baktériumok a talaj felső részében maradnak.
Ennek szellemében készült el az első NorAn munkaeszköz, az N-Max folyékony műtrágyainjektáló, amit a Bábolnai Gazdanapokon „Az év magyar mezőgépe” innovációs díjjal jutalmazott a szakmai zsűri. Szerbiában, az idei újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron pedig gépesítés kategóriában aranyérmet kapott. A NorAn folyékony műtrágya-injektáló precíziós gazdálkodásra is alkalmas az opcionálisan választható fejlett tablet- vagy ISOBUS vezérlésnek köszönhetően.
SÁVMŰVELŐ-FEJLESZTÉSBEN HAZÁNKBAN ÚTTÖRŐ
– Milyen széles spektrumú jelenleg a termékportfóliójuk?
– A műtrágya-injektálót az aprítóhenger követte először 3 méter szélességgel, de az igényekhez igazodva ma már egészen 8,1 méter munkaszélességig kínáljuk partnereinknek. A munkaeszköznek rendkívül erős, univerzális vázat terveztünk, így akár Cambridge- vagy prizmacsúcsos hengerrel is felszerelhető. Ebben a gépben is találhatók innovatív megoldások. A hengerszárnyak talajra gyakorolt aprító, más típusú hengerbetétek esetében pedig tömörítő hatása egyenletes, ugyanis a terhelés megosztását egy rugós egység biztosítja. A hengerek ráadásul extrém esetben elviselik a 15 fokos talajegyenetlenséget is. Továbbá az aprítóhengerek vízzel tölthetők, így tovább növelve az aprítás minőségét, ami a késekre gyakorolt nyomóerőnek köszönhető.
Az aprítóhengert a sorban egy általánosabb munkaeszköz, a szántóföldi kultivátor követte, viszont az hatalmas előrelépés volt cégünk életében, amikor kifejlesztettük a sávművelőt. Előtte nagyon sok, már piacon lévő sávművelőt megnéztünk, gazdálkodók véleményét is kikértük, míg végül olyan sávművelőt terveztünk, ami a hazai adottságokhoz tökéletesen illeszkedik. Ez a munkaeszköz is nagy népszerűségnek örvend, amihez jelenleg fejlesztjük a szilárdműtrágya-kijuttatót. Ez egy úttörő gép, amivel hazánkban elsőkké váltunk a sávművelő-fejlesztésben.
„A MÁR JÓL KIFORROTT MUNKAESZKÖZEINKET IS FOLYAMATOSAN FINOMÍTJUK”
– Mik a fejlesztési irányok, tervek, jövőbeli célok?
– A fejlesztés fókuszában jelenleg a sávművelés áll. Célunk, hogy a munkaeszközök mellé komplett technológiát is adhassunk a gazdálkodók számára, amiről már több céggel tárgyalunk.
A jövő évi tervek között szerepel egy olyan sorközművelő kultivátor kifejlesztése, ami a piacon jelenleg elérhető hasonló jellegű gépekhez képest nagyobb munkasebességre optimalizált.
Úgy gondoljuk, hogy munkaeszközeink már most is az elismert nagy márkák színvonalát képviselik. Azt szeretnénk elérni, hogy nyugati viszonylatban is elismert gyártóvá váljunk. Ennek érdekében folyamatosan fejlesztjük a már meglévő, jól kiforrott munkaeszközeinket is – a gazdálkodók igényeit is figyelembe véve –, hogy mind tökéletesebbé váljanak. Hisszük, hogy egy gép soha nem lehet teljesen kész, mindig az igényekhez és körülményekhez kell finomítani.
HATÁRON TÚL IS BIZONYÍTANAK A NORAN MUNKAESZKÖZÖK
– Hogyan és hová értékesítik a munkaeszközeiket?
– A munkaeszközök 90-95 százaléka hazai gazdálkodókhoz kerül. Magyarországon belül viszonteladók bevonása nélkül, közvetlenül értékesítünk. Ezzel valósulhat meg a cégtulajdonos azon törekvése, hogy gépeink első kézből, a legjobb áron kerüljenek a gazdálkodókhoz. Ráadásul így a vásárló közvetlen kapcsolatban áll a gyártóval, ami nemcsak értékesítés során, de később is előny: mégiscsak a gyártó tud legtöbbet a gépeiről. A háttérszolgáltatást – mint az üzembe helyezés és szervizelés – is magunk végezzük országszerte, a legnagyobb gondossággal.
Az exportpiacra tavaly nyitottunk, a távolság és a nyelvi akadályok miatt viszonteladók bevonásával. Munkaeszközeink megtalálhatók Szerbiában, Romániában, Szlovákiában, Horvátországban és még Franciaországban is.
Az értékesítési arányokat tekintve legtöbbet aprítóhengerből és injektálóból adtunk el, utóbbiból idén átléptük az 50 legyártott darabszámot, de a szántóföldi kultivátor is egyre népszerűbb.
– Milyen a piaci helyzet?
– Panaszra nincs okunk, mert a megrendelésekhez képest a gyártási kapacitásunk kissé szűkösebb. Ezért bővítést tervezünk, amit többek között a hegesztőrobotunkra alapozunk, ami jelenleg csupán 30-40 százalékos kihasználtsággal dolgozik. Első lépésként ezt szeretnénk 100 százalékra növelni: ehhez a robotot tudni kell optimálisan kiszolgálni, aminek megvalósítása hosszú időbe, sok energiába kerül.
NAPJAINKBAN ELŐRE KELL TERVEZNI
– Mi jelenti napjainkban a NorAn számára a legnagyobb kihívást?
– Jelenleg az alapanyag- és a munkaerőhiányból adódó gyártási határidők betartása számunkra a legnagyobb kihívás, valamint a gyártási kapacitásunk növelése. Alapanyag tekintetében főként a külföldről érkezők okoznak gondot, ezért egy évre előre tervezünk és rendelünk. Ezzel a gondolkodással eddig mindenkit kiszolgálhattunk.
Ugyan munkaerőhiánnyal nem, de a jó munkavállaló hiányával mi is küzdünk. Mi ugyanis igyekszünk olyan dolgozókat alkalmazni, akikkel hosszútávon tervezhetünk. Azokat, akik beválnak, próbáljuk itt tartani megfelelő fizetéssel és motivációval, jó munkakörülmények kialakításával.
A NorAn dinamikus fejlődésen ment keresztül az elmúlt 5 év során, komoly sikereket elérve. A törekvéseiket, céljaikat és elhivatottságukat látva viszont ez még csak a kezdet.
Csomor Zsolt
