A műveletek összevonására mindegyik talajművelési vagy termelési rendszerben lehetőség van, a gazdaság méretétől függetlenül. Az egyes munkák egy műveletben történő elvégzését a termelési költségek leszorítása hívta életre. Az egyre drágább inputanyagok, a növekvő bérköltségek további menetszám-optimalizálásra sarkallják a gazdákat. A csökkentett menetszámú rendszereknek vagy a talajművelés nélküli termelésnek nemcsak ökonómiai, hanem ökológiai hozadéka is van. A talajművelés minimalizálásával csökken a talajtaposás mértéke és az erózió veszélye, nő a talaj nedvességmegtartó képessége.
A mind szélsőségesebb időjárás miatt egyre szűkebb időablakok állnak a rendelkezésünkre, ezért a magasabb vételár és a hosszabb megtérülési idő ellenére érdemes művelet-összevonásokban és talajművelési rendszerek módosításán gondolkozni. Nyilván van egy méretgazdaságossági határ, de az nagyban függ a művelet-összevonás mértékétől és a munkaszélességtől. Az a kérdés is joggal merülhet fel bennünk, meddig érdemes összevonni a műveleteket, meddig vonhatók össze egyáltalán. A jövő fejlesztési irányai ezzel kapcsolatban nem sok meglepetést tartogatnak, a gépek lassan elérik méreteik felső határát. Egy gépkapcsolat létjogosultságát nemcsak az üzem, hanem az átlagos táblaméret is befolyásolhatja.
MUNKAERŐ, IDŐ, KÖLTSÉG
Az univerzális traktoroknál folyamatosan növekszik a gépek teljesítménye, a négyhengeres modern dízelmotorok már a 150-200 lóerős tartományban mozognak. Erre a teljesítményre már kisebb, 100-150 hektáros gazdaságban is szükség lehet. A talajkímélő művelésre alkalmas gépek és gépkapcsolatok vonóerő igénye nagy, ha hatékony munkavégzést lehetővé tevő munkaszélességben szeretnénk dolgozni. Munkaerőt, időt, költséget viszont csak akkor tudunk megspórolni, ha rendelkezésre áll a szükséges vonóerő. A fronthidraulika és frontkardán szinte minden márkához és típushoz elérhető, akár utólagos beszereléssel. Ezáltal a munkák összevonására és a talajkímélő művelésre kedvezőbb súlyeloszlású erőgéppel és gépkapcsolattal vállalkozhatunk. A talaj káros tömörödésének valószínűsége tovább csökkenthető ikerkerekekkel, flotációs abroncsokkal, nyomásszabályozó rendszerekkel vagy akár gumihevederes járószerkezettel.
A LEGTÖBB LEHETŐSÉGET A TALAJMŰVELÉS, A VETÉS ÉS A TÁPANYAG-VISSZAPÓTLÁS ÖSSZEVONÁSA ADJA
A hagyományos vagy a csökkentett menetszámú, talajkímélő, kevesebb talajműveléssel járó rendszereknél általában a fővetésekkel kapcsolatos tavaszi, őszi munkákat lehetséges egy menetben elvégezni vagy a műveletek számát jelentősen redukálni. A talaj- és magágy-előkészítés, a vetés és a tápanyagpótlás egyszerre történő kiszolgálására alkalmasak az univerzális traktorok, kisebb kompromisszumok vagy keskenyebb munkaszélesség mellett a legerősebb farmmindenesek is akár. A tolt üzemű, frontfelfüggesztésű munkagépek hatékonyabb és biztonságosabb fel- és leszerelése gyorskapcsoló kerettel könnyíthető meg.
A hagyományos művelés során a szántás, szántáselmunkálás, magágy-előkészítés, vetés, majd az aratás utáni tarlóhántás jelentik a főbb munkákat. A szántás és szántáselmunkálás összevonható, hála a különféle hengereknek. A magágy-előkészítés és a vetés összekapcsolható, tápanyag-kijuttatással egybekötve. A kompaktorokkal a hagyományos simító–tárcsa–kombinátor-sor váltható ki. A növényvédelmi munkákat nem tudjuk összevonni, legfeljebb az integrált növényvédelem során a sorköz-kultivátorozást tudjuk kiegészíteni folt- vagy sávpermetezéssel, ill. egyidejű folyékony műtrágya-adagolással.
A csökkentett talajművelés felé stratégia- és paradigmaváltással mozdulhatunk el, a forgatás nélküli alapműveléssel kiváltható a szántás. A szántás teljes elhagyása vetésforgótól függően talajhigiéniai nehézségeket is felvethet az átállás éveiben. Az eke helyett nehéz- vagy univerzális szántóföldi kultivátort használhatunk. Ne felejtsük el, hogy a különféle műveletek összevonása egy jól megválasztott talajművelő munkagép esetében is megvalósul: egyengetés, porhanyítás, keverés, tömörítés stb. Az igazi elmozdulás a gépkapcsolatokkal, kapcsolt műveletekkel kezdődik. A magágy-előkészítés és vetés egy jó mulcsvetőgéppel összevonható. A különféle talajművelést minimalizáló vagy kiiktató rendszerek egy olyan sémában gondolkodnak, ahol a direktvetőgép válik egy gazdaság alapgépévé. Itt a vetéssel egy menetben kijuttatott, különféle folyékony vagy granulált anyagok igénye jelenti a művelet-összevonás alapját. A strip-till, azaz sávművelési rendszer egy érdekes átmenetet képez: csak a sorokat műveljük, vetéssel, tápanyag-adagolással egy menetben.
ÖSSZETETT SZEMPONTRENDSZER
A fent felsorolt és említett törekvések mögött először az üzemanyag-megtakarítás iránti kényszer és vágy élt. Ma már azonban a legtöbb gazdaságban az agrotechnikai fejlesztések hátterében ezzel párhuzamosan egy másik, összetett szempontrendszer is megszilárdult. A talajszerkezet kímélése, a talajélet támogatása, összességében a talajok fókuszpontba kerülése további felhajtóerőt jelentett a gépgyártók számára. Az innováció további irányát valószínűleg a klímaváltozáshoz igazított termelés határozza meg az agrárműszaki háttér oldaláról is. A sekély vagy akár ultra-sekély talajművelési koncepciók újabb művelet-összevonásokra és gépkapcsolatokra sarkallják a gazdálkodókat. A legfőbb szempont a csapadék megőrzése. Ez a talajélet támogatásán kívül a termesztéstechnológiák fő szervezési elve, központi eleme. Sokszor elfeledkeznek azonban arról, hogy egy-egy technológiai elem átvétele nem biztos, hogy sikerre vezet. Egy teljes technológia átvétele se lehet kritika nélküli, mert nagyon sok lokális adottság befolyásolhatja annak sikerét. A domborzat, a talajtani viszonyok, a mikroklíma, a vetésszerkezet, a munkaerő, az üzemszervezési gyakorlatunk határozzák munkánkat.
TALAJMŰVELŐGÉP-KIEGÉSZÍTŐ HÁROMPONT-CSATLAKOZÁSSAL
Egy teljes munkagéppark kialakításánál több, egymáshoz áttételesen kapcsolódó tervezési szempontot kell érvényesíteni. Nagy felelősség és sok pénz, érdemes végiggondolni, mi az, amire valóban szükségünk van; mi az, ami az üzemméretünknél valóban rentábilis lehet. A talajművelő gépek kiválasztásánál mindenesetre hasznos lehet, ha olyan konstrukciót választunk, ami rendelkezik kiegészítő hárompont-csatlakozással. Az ilyen felfüggesztésű gyorskapcsoló adapterek segítségével később további talajművelő munkagéppel vagy vetőgéppel építhetjük össze meglévő eszközünket.
A tarlóápolás során a tarlóhántó eszközt (pl. rövidtárcsa, kultivátor) aprító hengerrel együtt üzemeltethetjük. Egy szórva vető egységgel egyúttal a takarónövényeket is kivethetjük, vagy akár folyékony anyagot (pl. talajoltó baktérium) is bedolgozhatunk egy fronttartályból. A szántáselmunkálás, a magágy-előkészítés és a vetés a talajviszonyoktól függően egy vagy két menetben gond nélkül elvégezhető. A mellső felfüggesztésű szántáselmunkáló hengerekkel és a rövidtárcsával vagy forgóboronával kombinált vetőgépekkel rengeteg időt, energiát és üzemanyagot takaríthatunk meg. A szántáselmunkálásra hullámprofilú tárcsasorral és cross-board simítólapokkal szerelt gépet is használhatunk. A hengerek a rögtörésen kívül az előtömörítés funkcióját is betöltik, ezáltal a vetés mélysége pontosabban tartható, a magok egyöntetűbben csíráznak.
Ha csak a magágy-előkészítést és a vetést tudjuk egybevonni, már az is komoly megtakarítással és talajkíméléssel jár. Ez esetben rugóskapás tagokat és tömörítőhengereket találhatunk a gerendelyen, tolt üzemben, amit egyszerű függesztett vetőgép követhet a hátsó hidraulikán. Ha a vetőgépünk duplacsoroszlyás és/vagy osztott tartályos, a starter tápanyag kiadását is megoldottuk. A magágy-előkészítés, a vetés és a tápanyagpótlás összevonása lassan nemcsak a közepes, hanem a kisebb méretű gazdaságokban is általánossá válik. A duplacsoroszlyás rendszereknél a tápanyagok a sorok közé vagy a sorba, eltérő mélységbe is kiadagolhatók vagy akár a fővetésű növényen kívül az alávetések is megvalósíthatók segítségükkel. Az osztott tartályos rendszerek a granulált anyagok kijuttatására alkalmasak, de egy fronttartállyal és egy hidrosztatikus vagy elektromos szivattyúval folyékony anyag is kihelyezhető a területre. Ez lehet akár folyékony starter műtrágya, talajkondicionáló, talajfertőtlenítő anyag. A pneumatikus rendszerek a fronttartályokból granulált anyagot továbbíthatnak a vetőgép csoroszlyáihoz.
Söjtöri Andor
