A gabonának a mesterséges úton történő szárítása elkerülhetetlen eleme a gabona tárolását megelőző technológiai folyamatoknak. A gazdálkodók mégis igyekeznek a szárítást elkerülni, a magas gázár és a gázellátás kiszámíthatatlansága miatt. Ezek kivédésére azonban nem a szárítás elhagyása jelentheti a megoldást, hanem annak a gazdaságossá tétele a gáz kiváltásával.
Ugyanis a gázáraktól mindig független tény volt, és az is fog maradni, hogy a gabona beltartalmi jellemzőinek károsodása nélküli tárolása csak egy adott nedvességtartalom mellett lehetséges. Amennyiben a betakarításkori nedvességtartalom ennél magasabb, úgy a gabonát szárítani szükséges. A gabona szárítási folyamata magas energiaigényű művelet, amelynek mértéke az elvonandó víz mennyiségétől függ. A gabonaszárítás hőenergia-hordozó költségének a megtakarítására való törekvés a gazdálkodók részéről érthető, mert az a termelésük gazdaságosságát és hatékonyságát jelentősen elősegíti. Tehát az energiaköltség jelentős mértéke miatt a gazdálkodók igyekeznek az aratást úgy szervezni, hogy a betárolást megelőző szárítás mértékét minimalizálni tudják. Gyakorlatilag szeretnék a gabonájukat a lábán megszárítani. Ez a taktika kedvező időjárási viszonyok esetén eredményes lehet, ugyanakkor jelentős kockázattal is jár, mivel kedvezőtlen időjárás esetén nem megtakarítást realizál a gazdálkodó, hanem jelentős kárai keletkeznek. Így, amennyiben az időjárás a fenti taktikát keresztülhúzza, akkor ennek következtében többféle kár éri a gazdálkodókat.
Egyrészt a lábon álló érett gabona jelentős károkat fog elszenvedni. Ennek következtében megnő a szemveszteség, csökken a sikértartalom, továbbá egyéb beltartalmi minőségi károsodások is fellépnek. Másrészt a felázott talajon a betakarítógépek és a szállítójárművek jelentős taposási károkat okoznak, amelyeket csak jelentős munkaráfordítással és energiaköltséggel lehet helyreállítani. A taposási károk helyreállítása gyakran éveken átnyúló folyamatokat jelent. Eddig a gabonaszárító-beruházások során a gazdálkodóknak nem volt más választásuk, csak gázüzemű szárítókat tudtak választani, mivel a szárítógépgyártók a szárítóik hőenergia-ellátását kizárólag fosszilis energiahordozókkal, jellemzően gázzal biztosítják.
Ezen a gyártói gyakorlaton változtatott a HETECH, amely cég az elsők között alternatív alapú hőenergia-ellátással is biztosítja a gabonaszárítóit.
A HETECH CÉLKITŰZÉSEI A GÁZKIVÁLTÓ TECHNOLÓGIÁJA MEGTERVEZÉSEKOR
A gázkiváltó technológiája megtervezésekor a HETECH elsődleges célkitűzése az volt, hogy semmilyen külső energiahordozót, tehát sem gázt, sem kívülről beszállított biomasszát nem használ fel. Így alternatív energiahordozóként kizárólag a gabona előtisztítása, szárítása és utótisztítása során keletkező léha, ocsú és hasonló melléktermékek kerülnek felhasználásra, és azok tüzelési célú hasznosításával történik a szárításhoz szükséges hőenergia előállítása. A gázkiváltó technológia célkitűzésének a megvalósítása arra a gazdálkodói gyakorlatra épül, amely szerint a kalászosok és az olajos növények szárítása kisebb hőenergia-igényű, így az ebben az időszakban keletkező léha és ocsú felhasználható a nagyobb hőenergia-igényű kukorica szárítása során. A kalászos és olajos növények szárítási hőigényének a kielégítésén felül keletkező többlet ocsút és léhát kiegészítve a kukorica tisztítása során keletkező melléktermékkel a kukorica szárításának a hőenergia-igénye is teljes mértékben lefedhető. A HETECH gázkiváltó technológia célkitűzésének fontos része az is, hogy amennyiben az adott gazdálkodónál más egyéb tüzelési célú hasznosításra alkalmas alapanyag, melléktermék is rendelkezésre áll, abban az esetben az is bevonható legyen a szárítási hőigény kielégítésébe.
A HETECH GÁZKIVÁLTÓ TECHNOLÓGIÁJÁNAK BEMUTATÁSA
A technológiát a 2024-ben, az ANTHERA Kft. Városföldön üzemelő HETECH 6/5 típusú gázüzemű szárítója gázkiváltása megvalósításának az ismertetésével mutatjuk be. A gázkiváltás során az alábbi irányadó szempontokat érvényesítettük:
‑Tüzelőanyagként legyenek felhasználhatók az Antheránál keletkező melléktermékek: ‑gabonatisztítási hulladékai és
‑faapríték.
‑A HETECH gabonaszárítónak ne változzon meg egyik funkciója és működési paramétere sem.
A HETECH FOLYAMATVEZÉRELT, MIKROPRECÍZIÓS ALTERNATÍV HŐENERGIA-ELLÁTÁSÚ SZÁRÍTÓJA
A fentebb írtak szerint a gázkiváltást követően is változatlan formában maradtak a szárító alábbi tulajdonságai és funkciói:
‑a szárítóközegnek a szárítón belüli optimális áramlási viszonyai,
‑hőtérkép,
‑terményoszloponként kitárolt terményből történő mintavétel és nedvességmérés,
‑terményoszloponkénti kitárolási sebesség változtathatósága,
‑modulonkénti szárítólevegő-kibocsátás optimalizálása,
‑intelligens recirkuláció.
Ezek mindegyike egyaránt fontos és lényeges a folyamatvezérlés és a finomszabályozás megvalósítása érdekében. Ezzel egy olyan mikroprecíziós szárítást valósítunk meg, amellyel a kitárolt termény nedvességtartalma +/-0,3% határon belül tartható. A két ábrán a Nedvességmérés és a Terményoszloponkénti kitárolási sebesség változtatásának folyamata látható.
A GABONASZÁRÍTÁS GÁZKIVÁLTÁSA MINT AZ EGYRE INKÁBB NÉLKÜLÖZHETETLEN ELJÁRÁS
A gazdálkodók számára az eljárás eddig is nélkülözhetetlen volt, ám az számukra nem volt elérhető a szárítógyártók által kínált megoldásban. Ezen a gyakorlaton változtatva a HETECH már gáz nélküli üzemmóddal is kínálja a szárítóit. A cég a más gyártmányú szárítók gázkiváltását is megoldja saját gázkiváltó technológiájával.
Kardos László projektvezető, HETECH TREND Kft.
