A szögletes bálázók – legyen az nagyobb vagy kisebb – megjelenésük és elterjedésük óta csúszó dugattyúkkal végzik a bálák préselését. Egy koncepció viszont nyugdíjba küldeni majd ezt a sok alkatrészt, illetve mechanikus elemet igénylő, költséges technikát és egyszerűbb megoldást kínál ennek leváltására.
A bála sűrűsége befolyásolja a széna, illetve szalma betakarításának, aggregálásának, tárolásának és szállításának költségeit. A jelenlegi szögletes nagybálázók úgy hoznak létre nagy sűrűséget, hogy csúszó rendszerű présdugattyút alkalmaznak, ezzel érik el 700 kPa-nál nagyobb tömörítési nyomást, de a dugattyúval történő tömörítés nem hatékony, mivel a nyomást időszakosan alkalmazzák.
Wisconsini Egyetem Biológiai Rendszermérnöki Tanszéke egy alternatív bálatömörítési módszert vizsgál, amely egy csiga és kúpos tömörítő hengerek kombinációjának segítségével folyamatosan tömöríti a terményt. A hagyományos szögletes nagybálázókhoz képest ez az új bálázókoncepció kevésbé bonyolult és könnyebb súlyú géppel nagy sűrűségű bálák létrehozására képes. Ennek a bálázó mechanizmusnak fontos eleme volt a kívánt bálasűrűség elérésére kifejlesztett zárt hurkú vezérlőrendszer, valamint a bála leválasztásának és bálahosszának szabályozása. A vezérlőrendszer szabályozza a bálacsatorna kompressziós panelnyomását a csiga erejének és az azt követő bála sűrűségének megváltoztatása érdekében.
Ezzel a vezérlőrendszerrel a bálázó 166 és 334 kg/m3 közötti száraz alapsűrűséget tudott elérni 44 kN-nál kisebb csigaerővel, ami közel tizenötszörös csökkenést jelent a hagyományos dugattyús tömörítési rendszerű bálázókhoz képest. Az első tesztek során a gép 215 kg/m³ bálasűrűséget tudott elérni szalmában, miközben tízszer, 20-szor kisebb erőt fejtett ki. A mért áramlási sebesség azonban kétszer-háromszor kisebb, mint egy nagy sűrűségű dugattyús bálázónál.
