Hazánk mezőgazdaságának hőskorában a kombájnpark meghatározó részét képezték az NDK-beli Fortschritt Kombinát betakarítógépei. Immár több mint két évtizeddel a rendszerváltás után még mindig szép számmal üzemelnek nálunk az egykori keletnémet arató-cséplőgépek, közülük is az E-514 típus a legkedveltebb. Cikkünkben a Dutra-traktor gyűjteményéről ismert győrsövényházi Fördős László gazdálkodót kérdeztük a gépparkjába tartozó E-514 kombájn megvásárlásának és felújításának történetéről.
– Miért választotta ezt a típust, mikor és honnan vásárolta a kombájnt?
– 2008-ban érkezett el a lehetőség arra, hogy kisgazdaságom gépállományát kombájnnal bővítsem, de természetesen csak használt és azon belül is elérhető árú gép vásárlásán gondolkodhattam. Mivel a Fortschritt kombájnokat jól ismertem, így mindenféleképpen ezek között keresgéltem, és a mérete miatt egyértelműen az E 514 jöhetett számításba. Végül kora tavasszal a tőlünk 15 km-re található Rábaszentmihályon, egy régi iskolatársamnál találtam rá elfogadható árú példányra, ami akkor 760 000 forintba került. (Összehasonlításul ekkoriban egy ilyen használt betakarítógép piaci ára kb. 1,5 millió forint körül mozgott.) A kombájn 1987-es évjáratú, és gabona vágóasztallal együtt sikerült megvenni, de még abban az évben egy hazai gyártású KLADO FKA-421 adaptert és egy szalmaszecskázót is vásároltam a kombájnhoz, illetve kukorica átszerelőkészletet is külön be kellett szerezni hozzá.
– Milyen állapotban volt a kombájn a vásárláskor?
– Az első gumik, az idegen első felni, az ékszíjak, a rázóasztal, a dobcsapágyak, a cséplődob verőlécek, a magfelhordó lánckerekek és láncok, a magfelhordó gyűjtőcsiga csapágyai, a rostamozgató tengelyek csapágyai és csapágyháza, illetve a hidraulikaszivattyú ékszíjtárcsa, a vezetőülés párnák mind-mind cserére szorultak. Ráadásul a vásárlást követően, a géppel való hazavonuláskor a menetvariátor is felmondta a szolgálatot, így ezt a javítással egybekötve, saját elképzelés alapján, átalakítottam. A vágószerkezetről jó néhány elem, többek között a motollaujjak hiányoztak, illetve a bal oldali kaszameghajtás védőburkolata és a rendválasztó csúcsok sem voltak meg. A 4-hengeres IFA dízelmotorból pedig dőlt az olaj.
– Mikor látott hozzá a felújításhoz, és milyen szerkezeti egységek szorultak még javításra?
– A vásárlást követően azonnal hozzáláttam a munkához, hogy minél hamarabb részt vehessen a kombájn a betakarításban. Természetesen a fentebb említett alkatrészek mind átestek a cserén, továbbá fontos átalakítást végeztem a ferdefelhordón. A kombájnhoz alkalmazott eredeti kivitelű, de utángyártott kisipari, gyenge minőségű ferdefelhordó kaparólécek helyett kis átalakítással az E-516 arató-cséplő gép „U”-profilú, fogazott kaparóléceit szereltem fel. Teljes felújításon esett át a gabona-vágószerkezet; a kaszameghajtásban mindent cseréltem, és teljesen új kaszapengesort és kaszaujjakat kapott.
Az adaptert emelő hidraulikus munkahengerek szivárogtak, ezt a karmantyúk cseréjével próbáltam orvosolni, továbbá az egyik munkahenger ki is volt iktatva, így ezt is újra üzembe kellett helyezni. A különböző törések és deformációk miatt számos, lemezekből álló elem is javításra szorult. Hiába volt már túl a magtartály két felújításon is, de a szabadtéri tárolás miatt a korrózió olyan jelentős mértékű volt a fenéklemezén, hogy azt cserélni, illetve erősíteni kellett, de újralemezelés várt a szalmarázó ládákat védő hátsó burkolatra, illetve a kombájn oldalán található alsó felhajtható védőburkolatokra is. Hegesztéssel javítani kellett a hűtőrácsot, és a szalmarázó ládák egyes elemeit.
A rágcsálók jelentős károkozása miatt nem működött a kombájn elektromos rendszere, így saját magam végeztem el a teljes rekonstrukciót; a motor hűtővíz és olajnyomás visszajelző egységet külön figyelmeztető hangjelzéssel egészítettem ki. A szelelő ventilátor tengelyét egy esztergályos szakember újította fel, de hasonló munka várt a tengelyt meghajtó ékszíjtárcsára is. Az IFA-motor teljes tömítéscserét kapott, és új dugattyúgyűrűk is felkerültek a kopottak helyett. A külön megvásárolt 4-soros kukoricacső-törő adapter is jelentős rekonstrukción esett át.
– Eddig milyen üzemeltetési tapasztalatai vannak a felújított E-514 kombájnnal?
– A 4,2 méteres gabona-vágószerkezettel gabonában naponta átlagban tíz hektárt lehet vele betakarítani, igen kedvező, 8-10 literes hektáronkénti üzemanyag-fogyasztás mellett. A szemtisztaságról túlzás nélkül elmondható, hogy helyes beállítás esetén vetőmag minőségű, és a szemtörés mértéke is szinte alig észlelhető gabonában; – kukoricabetakarításnál viszont már észrevehető szemtörés tapasztalható. A vezetőfülke ép szigetelések esetén viszonylag pormentes munkakörnyezetet biztosít, viszont a belső hőmérsékletet csak jól működő szellőztető hűtőventilátor alkalmazásával lehet valamennyire elviselhetővé tenni. Alapvetően ideális betakarítógép ez a kis területen gazdálkodók számára, hiszen szakszerű, rendszeres, gondos karbantartás mellett kis ráfordítással oldható meg vele a gabonabetakarítás, amit mi sem bizonyít jobban, hogy az eladó példányok piaci ára egyre csak növekszik, annak ellenére, hogy közülük a legfiatalabbak is túl vannak már „a második X-en”.
Farkas Imre
