A drónok általános és agrárcélú használatának jogi kérdései

Írta: Gönczi Krisztina - 2021 október 27.

Bár a kormány csak idén februárban teremtette meg a törvényes drónhasználat feltételeit, hazánkban a gazdálkodók nagy lehetőségként tekintenek a légi növényvédelem új formájára. A drónhasználókra vonatkozó adminisztratív terhek ugyan növekedtek, de pilóta nélküli gépeknek biztosan nagy szerep jut a mezőgazdaság modernizálásában.

 

Európai Unió becslései szerint a közösségi légtér forgalma az elkövetkező húsz évben legalább 50%-kal fog nőni. 15 éven belül a drónos ágazat közvetlenül százezer embert fog foglalkoztatni az unióban, évente 10 milliárd eurós bevételt generálva.

Tavaly olyan mobilos applikációk jelentek meg viszonylag olcsón a piacon, amelyek segítségével a drónfelvételeket automatikusan ki lehet elemeztetni, így fel lehet például becsültetni adott területen a gyomnövények arányát, valamint a haszonnövények akár pontos darabszámát is. A szoftver ráadásul képes felismerni a levélbetegségekre utaló jeleket is, sőt képes vezérelni a drónt is, ráadásul műholdas felvételek importálására és elemzésére is alkalmas.

 

Uniós keretek – nemzeti részletszabályok

Az uniós jogszabályok a drónokat pilóta nélküli légijármű-rendszerként kezelik, s méretük, képességeik és a velük végzett művelet alapján kategóriákra osztják, majd ezekhez a kategóriákhoz rendelik az üzembentartókra vonatkozó kötelezettségeket. 2021-től a jogalkotás nagyon komolyan veszi a magánszféra védelmét az esetlegesen drónok által készített felvételekkel szemben. Egyes jogsértő cselekmények – lakott terület felett pilóta nélküli jármű jogosulatlan használata – a szabálysértési, míg mások – például drónnal való tiltott adatszerzés – a büntető törvénykönyv szabályozási körébe tartozik.

Jogilag az idei évtől hazánkban két drónkategória ismeretes: játék – nem játék. Játéknak minősül az az UA, amely nem éri el a 120 grammos maximális felszállótömeget, nincs felszerelve semmilyen adatrögzítő eszközzel, valamint az azt vezérlő távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni nem képes.

A kicsi, legfeljebb ¼ kg tömegű, legfeljebb 68 km/h sebességgel haladó drónok, amelyek ütközéskor nem képesek 80 joule energiánál többet átadni, átrepülhetnek emberek felett is, s még nyilvántartásba sem kell venni ezeket, feltéve, hogy játékgépekről van szó, vagy olyanokról, amelyek nincsenek kamerával felszerelve. A polgári légügyi hatóságnál azokat a drónokat szükséges regisztrálni, amelyek nagyobbak, gyorsabbak az előbbieknél, ráadásul kamerával is rendelkeznek. Ezek a légi járművek egyedi rendszámot kapnak, és a legalább 16 éves üzembentartóknak online kurzus, valamint vizsga letételét követően nyílik lehetősége a legális használatukra.

A permeteződrónok használatával kapcsolatban további részletszabályok betartása lesz szükséges. Csak olyan drónt lehet alkalmazni, amely típusminősítési vizsgálaton átesett, mivel a permeteződrónok használata légi növényvédelemnek minősül. A hobbidrónnal rendelkezők túlnyomó többségének nem szükséges a drón reptetéséhez külön légtérhasználati engedélyt kérnie, feltéve, hogy a jármű kevesebb mint 25 kilogramm súlyú, 120 méternél magasabbra nem repül és látótávolságon belül marad.

 

Rekordméretű légiközlekedési bírság szabható ki

A pilóta nélküli légi jármű üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén légiközlekedési bírság szabható ki – akár ismétlődő jelleggel, amíg a jogsértés fennáll –, amelynek mértéke elérheti a 100 millió forintot. A szabályok megsértőivel szemben a légiközlekedési hatóság mellett a legtöbb esetben a rendőrség is eljárni jogosult.

 Ez a cikk az Agrárágazat novemberi számában olvasható teljes terjedelmében. Csegődi Tibor László kitér benne a légtérhasználat szabályaira, a drónpilótákra vonatkozó előírásokra és a drónos szolgáltatók felelősségének kérdéseire is.