A mezőgazdaság soha nem látott változás alatt van. Valószínű, hogy ennyire kiszámíthatatlan időket nem sokszor éltünk/élünk át, még az idősebb generációk sem. Mindig azt mondták, hogy egyre többen élnek a Földön, így egyre többet kell termelni. Ez azt is jelentené, hogy a terményárak stabilak, kiszámíthatóak lesznek. Most úgy látszik, hogy ami biztos, az a változás. Egy picivel teremjen több, az árak eközben drasztikusan mennek lefele. Mi ennek az oka? – előbb-utóbb kiderül. Azonban nézzük meg azt is, hogy az influenszerek kevés vagy éppen semmi húst nem esznek, tej sem kell, a tv-reklámban is ez megy: „Skip the Cow”! Kinek, minek készül a pálya?
HOGYAN LESZ NYERESÉG A PUSZTULÓ TALAJOKON?
Ezek után nyereségesen kellene termelni. Ez a kihívás. Lehet, hogy előbb-utóbb eltörlik a földalapú támogatást, akkor meg csak az a nyereség marad, amit a termőföldön tudunk realizálni. Mit jelent ez? Szerintem mindenki tudja. A tömegtakarmány termelése vagy itthon marad, és bőrbe lesz bújtatva, vagy nagyon költséghatékonyan kell előállítani!
A talajok a szakértők szerint nagyon siralmas állapotban vannak. A szerkezetük leromolva, a domboldalakon az erózió elvitte a termőréteget, sok helyen már az alapkőzeten termelnek. Másutt is megfogyatkozott a termőréteg a nagyon intenzív talajművelés hatására. A termőföld vízmegtartó képessége is nagyon lecsökkent. Az Alföld egyes részei lassan, de biztosan elsivatagosodnak.
Azt lehet látni, hogy tavasszal egyre melegebb van, egyre szelesebb az időjárás. Ez annak az oka is, hogy globális felmelegedés van, ami az elmúlt évtizedekben egy picit felgyorsult (azonban még mindig jégkorszakban élünk), és erre rájátszik a nagyon sok csupaszon hagyott termőföld. Amikor tavasszal végigmegyünk az országon, akkor az őszi vetésű területeket kivéve, alig lehet találni olyan parcellát, ami takarva lenne. Takarosan fel van szántva mindegyik. A csupasz föld sötét színű, így erőteljesebben felmelegszik, ezáltal a felette levő levegőtömeg is. Minél melegebb a levegő, annál több nedvességet tud magába fogadni, így még több nedvesség is kipárolog a talajból. A nehéz légtömeg ezután meglódul, és jó nagy sebességgel közlekedik! Amikor kicsapódik, akkor pedig jön az özönvíz! A tavaszi kultúrák, a kapásnövényeink nagyon sokszor a télen elraktározott csapadékból tudnak élni. Ott, ahol már most tavasszal a felső 10 cm-ben semmi nedvességet nem találunk, nagyon nagy lutri pl. a kukorica vetése. Néhány fecske megjelent az égbolton, akik felismerték, hogy valamit változtatni kell, de valljuk be őszintén, néhány termelő egy egész régió vízgazdálkodását nem tudja megoldani. Ami viszont dicsérendő, és lehet, hogy plusz támogatásban kellene részesíteni ezen termelőket: a saját szakállukra, zsebükre, családjuk jelenlegi megélhetésére kísérleteznek, amiből a közösség majd profitálni tud. Az a közösség, aki most őket félnótásnak tekinti…!
„FÉLNÓTÁSOK” DICSÉRETE
Fel kellene adni a nagyon intenzív talajművelést! Majdnem mindenkinek van mulcskultivátora, és érdemes lenne egy parcellát, ami a telephelyhez a legközelebbi, amit nap mint nap látunk, átállítani minimális talajművelési technológiára. Miért a legközelebbit? Azért, mert ezt a technológiát is meg kell tanulni, és minden változást azonnal kell látni, és ezekre reagálni. Egy eldugott kis parcellán kezdve a technológia váltást biztos, hogy sikertelen lesz, és azt lehet ezek után mondani, hogy ez nem mű-kö-dik!
VÍZTÁROLÓ TAKARÓNÖVÉNY
Őszi alapművelésnél juttassuk ki a műtrágyát, ha lehet a kapák mögé (depóba), és egy menetben a takarónövényt is! A takarónövény-választást első körben nem kell nagyon túlgondolni. Úgy válasszuk meg, hogy legyen benne mélyre és sekélyen gyökerező növény is. A talajt minél jobban megtöltjük gyökérrel, annál lazább marad, kevésbé tömörödik össze, járhatóbb lesz. Optimális a télen kifagyó állomány, így tavasszal kevésbé kell attól tartani, hogy ha véletlenül elkéstünk a terminálással, akkor negatív lesz a rendszer nedvességmérlege. Egy jó takarónövény ősszel eső híján is tud vizet lecsapolni és tárolni! Tavasszal a takarónövényes táblákon első ránézésre a legtöbb termelő a nedvesebb talajjal bajlódik, mint a porral.
MAGÁGY, DIREKTVETÉS: NÉHÁNY JÓ TANÁCS!
A vetés előtt nagyon sok lehetőség van magágyat készíteni. Aki éppen csak próbálkozik, a meglevő technikával, pl. egy rövid tárcsával a nagyobb mennyiségű takarónövényt felaprítja. Ezek után, ha kell, egy mulcskultivátorral sekélyen el tudja vágni a gyökereket, akár az árvakelést is kivágja, és egyben magágyat készít. A termőterület is meghatározza, hogy tavasszal mit lehet csinálni. Minél lazább a föld, annál több vasat enged meg, minél kötöttebb, annál kevesebbet, itt jön szóba a vegyszeres (totális) gyomirtás és akár a direktvetés!
A direktvetéssel sokan próbálkoznak. Arra figyeljünk oda, hogy az a parcella, amivel az elmúlt őszön azért nem lett semmi csinálva, mert annyira nedves volt, hogy rá sem lehetett menni, nézzük meg, hogy alkalmas-e a no-till technológiára! A no-till nem azt jelenti, hogy ha a termőfölddel nem tudok mit csinálni, akkor majd bevetjük, és kész – ez borítékolva bukta. Ha a talaj nagyon össze van tömörödve, akkor lazítani kell! A vetésnél is nagyon sok minden eldől! A vetőmagnak a legjobb körülményeket kell biztosítani. Az optimális időben való vetés mellett a mélység és a magbeágyazás – a vetőbarázda bezárása nagyon fontos.
A Horsch a Maestro vetőgépen nagyon sok fejlesztést hajtott végre, azért, hogy a precizitás minél jobb legyen.
A csoroszlyanyomás biztosított, mivel a legtöbb vetőgépről a vetőkocsiról (műtrágyatartály) elég súlyt lehet áthelyezni a vetőegységekre. A Maestro-n hidraulikus csoroszlyanyomás-állítással találkozunk, ennek köszönhetően nagyon egyszerűen tudjuk állítani a nyomást egyik-másik parcella között. A hidraulikának köszönhetően automata csoroszlyanyomás-állítás AutoForce (AF) is megvalósítható, ebben az esetben a vetőgép saját magát szabályozza. A gépkezelő előre megad egy értéket, hogy mennyivel nyomja a mélységtartó kerék a földet, ezek után a rendszer szabályoz, és mindig annyi nyomás lesz, ami elég ahhoz, hogy a csoroszlya a pontos mélységet tartsa, de a vetőbarázda fala ne legyen túltömörítve.
A túl nagy csoroszlyanyomással való munka esetén a vetőbarázda fala és a mellette levő rész erőteljesen tömörítve lesz, így a kis gyökerek nehezebben tudják áttörni ezt, sokszor találkozni olyan növénnyel is (főként kötött talajokon) ahol a gyökerek a vetőbarázda hosszanti irányába fejlődtek, ez is bizonyítja a fal igen nagytömörségét. A vetőmag a barázda aljába való leszorítását a magfogó kerék végzi. A vetőmag feletti rész bezárására a V alakban álló tömörítőkerekek szolgálnak.
Laza talajokon nem is ismerik, mit jelent az, hogy a vetőbarázda nyitva marad, vagy ha sikerült is összezárni, amint elkezd száradni a felszín, szétnyílik a barázda. A kemény talajokon nagyon sokszor azzal a jelenséggel is találkozunk, hogy habár bezártuk a vetőbarázdát, fentről minden optimálisnak tűnik, a mag felett mégis van egy légzárványos rész, aminek hatására egyenlőtlen lesz a kelés. Nagyon fontos a vetésnél nemcsak a vetőmag tőtávolságát ellenőrizni, hanem a mag beágyazására is nagyon oda kell figyelni. A szakértők azt is szokták mondani, hogy a termésre jóval nagyobb hatással van a magbeágyazás, az egyöntetű kelés, mint a tőtávolság!
Nagyon sok termelő a vetőmag mellett többféle műtrágya, mikrogranulátum kijuttatását is el szeretné végezni. Jelenleg a Maestro vetőgépek zömével a makro műtrágya mellett kétféle mikro is kijuttatható, ezek természetesen a vetőbarázdába.
A logisztikai kihívásokra megoldás a Maestro nagy tartálya, a3500–5000 l-es szilárd műtrágya, 800–2000 l-es központi vetőmagtartálya. Minél kevesebb a tankolás, annál kisebb a „kolhozvírus” okozta időkiesés.
A Maestro család egyes gépeit már folyékonyműtrágya-rendszerrel is kaphatjuk. A 12 sor feletti vetőgépeknél, az SV/SX L változatoknál a folyékonytartály mérete 2900/2900 vagy a 24 sor felettieknél 5000/3900 l vetőmag/folyékonytartály a megosztás. Tavasz a vetés, ültetés ideje, a véleményem pedig az, hogy jó lenne, ha minden termelő a mezőgazdasági tevékenysége mellett minden parcellája mellé legalább egy csemetét ültetne!
Szász Zoltán +36-30/743-0302
