Amíg Amerika választ, és várjuk, hogy ki lesz az elnök, addig sem állhat meg az élet. Itthonról csak a legjobbakat kívánhatjuk, és utána a barázda áll előttünk.
Az év lassan a vége felé közeledik, és még az ünnepek előtt el kell dönteni, hogy ki milyen formában fogja meglovagolni a támogatáskat? A no-till úgy néz ki, járhatatlan út egyelőre a magyar gazdák közül majdnem mindenkinek. Kevesen állnak már úgy, hogy be lehessen vállalni azt, hogy öt évig nem lehet hozzányúlni a talajhoz csak a vetőgéppel.
Az országot járva, még nagyon sok terület fel van forgatva, a tetejére állítva. Nem is értem – folyton a víz hiányáról beszél mindenki, de azért nagyon sokan tesznek is azért, hogy minél kevesebb vizük legyen tavaszra a talajban.
SZÜKSÉG VAN A SZÁRMARADVÁNYRA
Az őszi mélyművelést mulcskultivátorral is nagyon szépen el lehet végezni, és az a szemlélet, hogy ne gyomosodjon ki, megdőlni látszik, mert mondjuk ki, a szántással sem hagyta el senki a gyomirtó szerek használatát, így felesleges is azt csinálni azért, mert jövőre kevesebb gyom lesz!
A talajt lazítani, levegőt bevinni, a teljesen fejre állítás nélkül is lehet, az összes szármaradványt meg a felszínről eltüntetni halálos vétek! A felszínen levő mulcs védi az alatta levő termőtalajt az eróziótól. Amennyiben elindul a talajélet is, úgy ezt a mulcsréteget el fogja fogyasztani. A mulcs a talaj hőháztartásának alakulásában is nagy szerepet vállal. A mennyisége határozza meg, hogy mennyit. Nyáron ott hagyjuk az egészet, hogy szalmakalapként védje a felszínt az extrém felmelegedéstől, kiszáradástól. A baktériumok is egy bizonyos hőfok felett már leállnak. Minél több ideig tudjuk alacsonyabb hőmérsékleten tartani a talajt, annál tovább dolgoznak „ingyen” nekünk. Érdekes a helyzet – minimális műveletet végzünk – csökkentjük a költségeinket, a másik oldalon a talajélet ennek megfelelően többet dolgozik! (Így van ez a műtrágyamennyiségekkel is!) Azonban, ha nagyon sok marad a felszínen (pl. no-till), az tavasszal talajfelmelegedési gondot is okozhat.
ÓVJUK A TERMŐRÉTEGET!
A talaj nagyon intenzív bolygatásával a tudósok szerint nem sok van még hátra, hogy a termőréteg elfogyjon, és ezután a növénytermesztésben csak tartó funkcióra degradálódjon. Ez egyre érdekesebb lesz, mert a műtrágya is egyre kevesebb van, ezzel szemben éhes száj viszont egyre több. Azt kell eldönteni, hogy a következő generációkra mit hagyunk. Termelni csak-csak fognak tudni, a kérdés az, hogy mit, és mekkora küszködés árán? Az összes inputanyag ára csak emelkedik. A műtrágya véges elem, így egyre drágább lesz, természetesen vannak megingások, akár akkor is, amikor rajta csücsülünk, jövedelemhez szeretnének jutni, és esetleg nagyobb mennyiséget gyorsan piacra dobnak.
A növényvédelemben, erőteljesen jön fel a biológia, látni az eredményeket, de azért még a kémia visz mindent. A növényvédelemre úgy kellene tekinteni, mint az orvoslásban a távol-keletiek. A talajból kell kiindulni, ennek az állapotát rendbe tenni, egészségesebb legyen, így a kultúrnövények is egészségesebbek, jobban ellenállóbbak lesznek. Az erdőt szokták példaként felhozni, ahol igen nagy az egyensúly! A nagyon intenzív talajműveléssel ezt az egyensúlyt borítjuk fel! A bacik és gombák működési mechanizmusába szólunk bele intenzíven.
A KULCS A KÍMÉLŐ MŰVELÉS
Miként lehetne mégis talajélet-kímélően talajt művelni? Miért végzünk talajművelést?
Nagyon sokat beszélünk a vízről, az aratás után minél több nedvességet kellene megtartani a talajban, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy nincs benne! Egy ultrasekély talajműveléssel közel az egész talajfelszínt átdolgozzuk, és a kihullott magok és föld kontaktus érünk el. Ez azt jelenti, hogy ha egy kevés nedvesség lesz, akkor ezek a magok kicsíráznak, és ez nekünk már elég is. Azzal a gondolattal ellentétben, hogy ne csináljunk semmit a tarlóval, felesleges, majd ha megjön a csapadék, az a helyzet, hogy amikor majd leesik néhány mm, akkor megyünk, és megmozgatjuk a földet, akkor biztos, hogy elveszítettünk nagyon sokat belőle.
Egy másik fontos dolog, ha a tarlóhántás után kikelt az árvakelés, nem szabad meghagyni, hogy nagyra nőjön, a júliusi, augusztusi nagy melegben ezek a növények is párologtatnak, és óriási mennyiségű vizet visznek ki a talajból, minél hamarabb (kb. 10 cm magasan) ki kell dolgozni. Kecsegtető lenne takarónövénynek meghagyni, de az a tapasztalat, hogy utána sokkal szárazabb a talaj, mintha eltüntettük volna. A takarónövényt érdemes az őszi alapműveléssel, augusztus végén, szeptember folyamán elvetni, így biztos, hogy több vizet fog fel, mint amennyit elpárologtat. A takarónövényre is oda kell figyelni, ha nem kifagyó, akkor tavasszal, amikor beindul a vegetáció, akár egy hét alatt is elpárologtathatja azt, amit összegyűjtött.
CSÖKKENTSÜK AZ INTENZITÁST
Az őszi talajművelés, magágykészítés vagy alapművelés (tavasziak elé) intenzitásán lehet és kell is csökkenteni. Legtöbbször itt és ekkor műveljük túl a talajt. A relatív kisebb szármaradvánnyal rendelkező kultúrák után, ha megy a kalászos vetése, akkor már-már veteményeskert minőségűre (szármaradvány mentesre) készül a magágy. Napraforgó, szója után ott, ahol nincsenek káros tömörödési nyomok, elégséges egy száraprítás vagy éppen néhány cm sekély művelés. A kukorica nagy mennyiségű szármaradványával kell valamit kezdeni, amennyiben kalászos kerül utána. Azonban itt is jó megjegyezni, hogy azokon a talajokon, ahol nagyon nagy a talajélet, óriási mennyiségű szármaradványt tud eltüntetni tavaszig a természet. A túlművelt és „agyonműtrágyázott” talajokon a baktériumok közössége sem úgy dolgozik.
A KULCS A KAPARENDSZER MEGFELELŐ MEGVÁLASZTÁSA
Az őszi mélyműveléseknél, ahol kisebb mennyiségű a szármaradvány, érdemes a kapaszárakon az eszközöket cserélni, és kevésbé intenzíven forgatókat használni. Az optimális ezenfelül még az lenne, ha egy menetben el tudnánk végezni a műtrágyázást és a takarónövény vetését. A takarónövények termesztése, meggyőződésem, hogy sok helyen fontosabb, de ha nem is, akkor legalább annyira fontos lesz, mint a főnövényeké! (Vizet, szenet, felszínt fogunk meg, egyre több gyökértömeg lesz a talajban, ennek az eredménye, hogy szélsőséges időjárási körülmények között, pl. csapadékos őszön, könnyebben járhatók lesznek a földek, kevesebb lesz a káros nyomok mennyisége.)
A Terrano vagy a Tiger az intenzív bekeverés mellett a MulchMix kaparendszer LD-re való cseréjével meg is tudja oldani az intenzitáscsökkentés kérdését, anélkül, hogy a lazítás terén kompromisszumot kellett volna kötni! A nagy mennyiségű szármaradvány kezelése mindig a kombájnnál kezdődik. Milyen a szecskázási minőség, mekkora tarlót hagytunk. A késeknek kell élesnek lenni! Rossz minőségben elvégzett aratás eredményét az sem oldja meg, ha fejére állítottuk a termőföldet. Éppenséggel nem látjuk, mert eltakartuk, de a „szőnyeg alatt ott a szemét”!
A talajműveléssel egy menetben kijuttatott műtrágya a Partner tartály segítségével, és a takarónövény vetése a MiniDrill tartályból, első ránézésre túl komplikáltnak tűnik, de ez csak elhatározást és egy kis logisztikai megoldást igényel. A hozadéka sokkal több, mint amennyire gondolunk!
FELSZÍNEGYENGETÉS
A talajfelszín egyengetéséről is essen néhány szó. A tarló hántását általában tárcsával végzik, mert ez az egyik a legolcsóbb. Azonban a tárcsa azon felül, hogy megfordította a felső néhány cm-t, és darabolt (ha kell) más műveletet nem végez, nem szállít földet. A tárcsát akkor érdemes használni, ha darabolni kell. A felszínegyengetésből nincs olyan, hogy már elég volt. Egyengetni csak kapával lehet, ami földet visz magával. A kapa akkor a leghatékonyabb az egyengetésben, ha tömör, műveletlen talajjal találkozik, amibe bele tud kapaszkodni. Ilyen feltétellel az aratás után találkozunk, így érdemes elgondolkodni azon, hogy amit eddig a tárcsával végeztünk, mostantól kapával végezzük. Valamennyivel költségesebb lesz, de a felszínt elegyengetve, később a mély művelésnél, fájdalom nélkül levehetjük a széles kapákat a mulcskultivátorokról, és itt már vissza is jött a tarlóhántásnál vagy ápolásnál felhasznált többletköltség.
Az amerikai választást nagyon valószínű, hogy Trump nyeri (nyerte). Mit jelent ez? Ha igaz az előrejelzés, akkor Magyarországnak politikailag jobb lesz (azonban Trump mindig is kiszámíthatatlan volt). Azonban továbbra is az a véleményem, hogy jó lenne, ha minden termelő, minden évben minden parcellája mellé egy csemetét ültetne!
Szász Zoltán
30-7430302
