Nagyon sok termelő az utóbbi időben elbizonytalanodott, hogy amit és ahogyan tevékenykedik a termőföldön, helyes-e vagy sem. Amíg lóval, ökörrel művelték a földet, jóval kevesebben is éltünk a Földön, kevesebbet kellett termelni azért, hogy mindenkinek jusson, és valljuk be: kevesebbel is beérték elődeink. Az igények sem voltak olyan magasak, mint manapság! Aztán jött a bumm, és a most lassan nyugdíj közelében levő agronómiai társadalmat megtanították a modern mezőgazdaság művelésére. Miként lehet a maximumot kihozni a talajból?
MI LESZ A FÖLDJEINKKEL, HA ÍGY MEGY TOVÁBB?
A mezőgazdaság modernizálásával egyből elindultak a rekordtermések felé; jött a gépesítés, és mindenki boldog volt. Egyre több és nagyobb lett a termés, és simán el tudtuk tartani a világ összes lakóját, és a harmadik világban is robbanásszerűen nőtt a lakosság száma, nem gond: vittünk/viszünk nekik ennivalót. A lovas fogathoz viszonyítva a gépesített, iparszerű mezőgazdaságot egy picit túltoltuk, és habár mindenki látta és most is látja, hogy jó lenne a gyeplőt meghúzni, de nem lehet, mert akkor valamiről lemaradunk. A szomszéd gazdaságosabb lesz, többet tud ígérni a földért, elviszi előlünk…
Mindez oda vezetett, hogy túlhasználtuk a termőföldet. Az utóbbi időben nagyon sok helyről hallani, hogy ha így megy tovább, ilyen intenzitással műveljük és használjuk a termőföldet, akkor 30-40 év múlva nem lesz min termelni. Hogy ez most 30-40 vagy éppen 60 év lesz, természetesen mindegy. Amennyiben hinni lehet a szakértőknek, akkor a gyerekeinknek – unokáinknak – nagyon nem lesz egyszerű, ha így megy tovább. Ezért érdemes lenne még jobban odafigyelni és esetleg technológia váltásokkal kevésbé kizsigerelő módon gazdálkodni, ha egyáltalán van ilyen, vagy legalább megpróbálni. Az is igaz, amit felénk mondani szoktak, hogy aki hátul marad, az majd tegye be az ajtót… De mi van akkor, ha majd megint visszajövünk – mit hagytunk magunknak?
A földgolyó különböző részein már nagyon rég működik sikeresen a csökkentett intenzitású termesztéstechnológia. Mit jelent ez? – Nem kell mindenáron, minden évben teljesen fejére állítani a talajt, és az sem gond, ha a felszínt szármaradvány borítja. Egy helyesebb, hosszabb vetésforgóval nagyon jól lehet akár a kórokozókkal szemben is védekezni.
MINIMÁLIS MŰVELÉS
A minimális talajművelést majdnem minden termelő, akinek valamilyen színű mulcskultivátora (grubbere) van, el tudja kezdeni. A Horschnál például az összes Terrano – Tiger család a MulchMix, intenzív bekevésre alkalmas kaparendszermellé, az LD ill. ULD kapákat is megtaláljuk. Így, ha át akarunk állni a minimális talajművelésre, vagy olyan az elővetemény (relatíve kevés a szármaradvány, és a természet amúgy is hamar lebontja), hogy nem kell a szármaradványt bedolgozni, akkor a kapaszáron ezeket a kopóelemeket átcsavarozzuk, és máris egy másik gépet kaptunk.
Azt látjuk, hogy a kalászosoknál is hasonló a helyzet, mint a kapásoknál, a pontos vetés nem kérdés. Minél pontosabban vetünk annál jobban biztosítjuk a termésbiztonságot.
MIT JELENT A PONTOS VETÉS ÉS MILYEN FELTÉTELEI VANNAK?
Először is a talaj felszíne, a magágy legyen egyenletes. Egyenetlen felszínen próbáljunk meg akár autónkkal kényelmesen kocsikázni…! Egyenletes felszínt csakis sokkapás kultivátorral érünk el. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nyakig mászunk a földbe, ugyanis a felszínt egyengetni sekélyen, 10-15 cm-en is lehet. (És azt akár a NoTill-re átállóknak/átállottaknak is néha el kell végezniük). Itt jön már egy technológiai trükk, ami abban rejlik, hogy a tarlóhántást már érdemes egy pl. Horsch Cruiser sekély mulcskultivátorral végezni. Majdnem mindenki rövidtárcsával végzi a tarlóhántást. Miért? Mert olcsóbb – kevesebb földet mozgat, és így könnyebb vontatni a munkagépet. Amennyiben nincs lefeküdt állomány vagy olyan tarló, amit aprítani kell, a tarlóhántást végezzük sokkapás sekély-mulcskultivátorral. Ekkor már elvégezzük az egyengetést és a mélyművelésnél már könnyebben tudjuk húzni a Tigert vagy Terranót, vagy éppen kinek milyen mélyítő mulcskultivátora van, mert ekkor már az LD kapákat használjuk.
BÚZA SZEMENKÉNTI VETÉSE
Visszatérve a vetésre: a pontos mélység az egyenletes talajnál kezdődik, de ezen felül a csoroszlyavezetés sem mindegy, hogy milyen, és a mag beágyazásának is nagy figyelmet kell szentelni. A Horsch több mint tíz éve foglalkozik a búza szemenkénti vetésével, így tudjuk azt is, hogy mit hoz és azt is, hogy mi a követelmény. A régi rendszerhez kalibrált vetőmagra volt szükség, amit nehezen lehet a piacon találni. Az új Solus a Maestro adagolóval vet, így nem annyira igényes a vetőmag minőségére, mint elődje.
A búza szemenkénti vetésnél a lényeg, hogy elkerüljük a csokros vetést, minimum 2 cm legyen a növények között és e mellett a nagy távolságokat is lecsökkentsük. A Maestro-kocsival a mélységtartás és a mag beágyazása is sokkal jobb, tökéletesebb. Így az indulástól már minden egyes magnak ugyanazt vagy nagyon hasonló feltételt teremtünk, és ez az alapja az erőforrások optimális felhasználásának. A minimális talajművelés mellett relatíve több szármaradványt is találunk a felszínen, ezt szeretnénk is, mert így tudjuk védeni a felszínt az eróziótól, akár nagyobb mennyiségű eső után a becserepesedéstől. Azonban ez a mulcsréteg a vetés ellenfele. Amennyibe bekerül a vetőbarázdába és erre kerül a mag (hairpinning), vontatott lesz a csírázás. Ezt elkerülendő, ennél a technológiánál jó, ha sortisztító eszközöket használunk, így jobb lesz a mag beágyazása és jobban nedvességhez jut a csírázáshoz.
A MULCS ÉS DIREKTVETÉSBEN
…egyaránt sikeresen jó eredménnyel használható az Avatar vetőgép. A vetőcsoroszlya hasonlít a kukorica-vetőgéphez, a vetőtárcsa mellett találjuk a mélységállító kereket, valamint a magfogót is, ami lenyomja a magot a barázda aljába. A vetés lezárásáról, hasonlóan a szemenkénti vetéshez, egy barázdazáró kerék szolgál.
A csoroszlya előtt sortisztítót találunk, ami direktvetésnél a sor elől eltávolítja a szármaradványt, nagyon rögös talajokon biztosítja, hogy a vetőcsoroszlya még nyugodtabban szaladjon. A csoroszlya gumibakos felfogatásán keresztül kapja a nyomást, és ezen keresztül van csillapítva. Az Avatar vetőgépeknél már lehet használni az AF (AutoForce) rendszert, amit a Maestróban már rég használnak. Az automata csoroszlyanyomás még pontosabb mélységtartást biztosít. Az Avatarnál az egy sorban elhelyezett csoroszlyáknak köszönhetően különböző talaj szerkezetnél vagy művelés intenzitásnál is pontos a vetésmélység. Amennyiben egy olyan állományunk van amelyik az erőforrásokat hatékonyan használja, úgy a terméspotenciált is ügyesen tudja kihasználni. Ennek az alapja egy homogén állomány, ami a kompromisszum állományvezetést biztosítja.
A mélységet jobban tudjuk kontrollálni, ha a csoroszlyát nem a végén, hanem tárcsa mellett vezetjük. Ilyen a szemenkénti vetőgép és az Avatar csoroszlya is. Az oldalsó mélységtartó kerék veszi fel a csoroszlyanyomást, így betömörít a vetősík, vetőárok alá, és így visszaállítja a kapillaritást, a nedvesség feljön a maghoz. A vetőárkot aljába a vetőmagot egy magfogó kerék préseli, és a zárókerék biztonságosan zárja a vetőbarázdát. Így jön létre a tökéletes mag–talaj-kontaktus. A mulcsvetés – minimális talajművelés – notill egy olyan folyamat, amit hasonlóan meg kell tanulni, mint ahogy a régiek megtanulták az intenzív termesztéstechnológiát. Lehet, hogy így se, úgy se mentjük meg a földet, mert esetleg valaki megnyomja a nagy piros gombot, és akkor game over. De azért szerintem nagyon sokan lesznek, akik mégis a jövőre is gondolnak. Mindezek mellett a mezőgazdásznak természetalakító szerepe is van, és szerintem ez akár abban is megnyilvánulhatna, hogy minden évben, minden parcella mellé egy fát, bokrot ültessen.
Szász Zoltán 30-7430302
