Megérkeztünk az új évbe, és olyan az érzésünk, mintha késő ősz vagy kora tavasz fogadna. Az első rovarölő kezelések az év első napjaiban már megtörténtek. Az egyre enyhébb telek egyik következménye, hogy természetes úton kisebb a rovarok pusztulása, így pl. a repcében már január első napjaiban kezeléseket kellett eszközölni. Egy másik érdekesség, hogy a késő őszi vetések nagyon jól érzik magukat és erősödnek, a korai vetések pedig lassan kinövik magukat az egészséges „méretből”. Ellenben a takarónövények is nagyon jól viselkednek, és végzik a dolgukat!
Hogyan kezdjük az alapművelést?
A talajművelés egyre jobban specializálódik. Az aszályos évek lassan kezdik megtanítani a termelőket, a helyesnek tűnő talajművelésre. Ezt látjuk a különböző gyártók által kínált kiegészítő munkaeszköz-portfóliókon is. Az utóbbi két-három évben megjelentek a különböző sekélyművelésű munkagépek, és egyre nagyobb népszerűségnek is élveznek.
Az inputanyagárak emelkedése is arra sarkallja a gazdálkodókat, hogy elgondolkodjanak és céltudatosabbak legyenek. Ezeket látva érdemes elgondolkodni, hogy mikor milyen intenzitással forgatjuk, keverjük a földet.
Általánosságban azt valljuk, hogy a tarlóhántással kezdjük a talajművelést. Korábban jó volt a nehéztárcsa is, mert volt elég csapadék, és amit elpazaroltunk, azt később visszakaptuk. Azonban egyre szárazabbak a nyarak, így a vízzel takarékoskodni kell. A nyári nagy aszályban sokan úgy tartják, felesleges tarlót hántani, mert úgysincs víz a talajban, nincs mit megőrizni, ill. a talajélet sem fog beindulni, mert a szalma rothadáshoz is nedvesség kell. Nézzük meg közelebbről, hogy mit is csinálunk a tarlóhántás alatt! Elvágjuk a kapillaritást, a kihullott magvakat a talajjal keverjük, talajfelszínt egyengetünk, és szalmát terítünk. Ezt a műveletet igen sekélyen végezve minimális gázolajszükséglettel megéri megcsinálni. Ezek után az első lehulló csapadék már hasznosul, és nem áll fent az a helyzet, hogy az első eső után művelve a talajt ezt el is veszítjük.
A kiszáradt talajokon igenis kell vigyázni, hogy ne csináljunk nagy kárt – nem szabad túl mélyen járatni a vasat a talajban, hogy ne rögöljük fel nagyon a majdani magágyat. Milyen gépekkel lehet elvégezni a sekély műveletet? Lehet az rövidtárcsa, mulcskultivátor vagy speciálisan erre a feladatra fejlesztett sekélykultivátor, ill. késhenger is. Azon termelők részére, akiknél már létezik korábbról mulcskultivátor – mint pl. a Terrano –, a Horsch kifejlesztett egy új kaparendszert, a TerraCut-kapát. Ebben az a szép, hogy a MulchMix kapákat lecserélve egy új gépet kapunk. Nagyon sekélyen, teljes átfedésben, akár a biotermelők részére is alkalmas eszközt kapunk. A sekély művelés után pedig a MulchMix kapákkal az intenzív bekeverő, ill. ugyancsak kapacserével – az LD-re – a lazító műveletek elvégezhetők.
A Terrano név alatt egy egész sor mulcskultivátor fut. A Terrano FX, a függesztett 3-3,5, 4, 5 m, ill. 4-5 m félig függesztett, háromgerendelyes kultivátor. A Horsch háza táján egyik legrégebbi kultivátor. Elérhető nyírócsavaros vagy TerraGrip rugós tartós kapabiztosítással. Kisebb farmok univerzális gépe. Lehet ultrasekélyen, az előbb említett TerraCut kapával művelni a földet, és a MulchMix rendszerrel, akár a kukoricaszárat is nagyon jó minőségben bedolgozni. A nagy mennyiségű szármaradványok bedolgozásánál előfeltétel az alacsony tarló és a nagyon rövidre zúzott szalma. Általában ez ilyen kellene, hogy legyen, mert ekkor lehet jó minőségben a földdel a szármaradványt összekeverni, és így fog – gond nélkül relatíve hamar – a szármaradvány lebomlani. A hosszú szárú és nagy tömegű szármaradvány bedolgozására a Tiger MT lett kifejlesztve.
Mennyire legyen intenzív a talajművelés?
Nagyon sokszor a talajművelésnél túllövünk a célon, és a szemünknek tetszetősre próbáljuk a talajt művelni. Ez sokszor túlművelést is jelent. A felszínen levő szármaradványt csak annyira kell bedolgozni a talajba, hogy a meglévő vetéstechnikával jó minőségben tudjuk elvetni a vetőmagot. A vetőmagnak jó talajkontaktust tudjunk biztosítani. A növényvédelem egy másik dolog, de egy egészséges talajállapot, ill. szecskázási minőség mellett azzal sem lesz gondunk.
A vontatott Terranóknál a mélységtartás a mellső támasztókerekeken és a lezáróhengeren történik. Ennek következtében a kapamező egy stabilan futó sík felületet hagy maga mögött, egyik másik oldal nem kap mélyen a földbe. A mulcskultivátor mögött a felszín egyenletes. Ezért is lehet ezekkel a gépekkel nemcsak középmélyen, hanem akár ultrasekélyen is dolgozni.
A Terrano GX lehet három-, illetve négygerendelyes. Összehasonlításként, a bekeverési intenzitás teljesen egyforma, ugyanis ugyanaz a két gép kapahúzás-osztása. A négygerendelyesben több ideig marad bent a föld, így a felszínt jobban egyengeti, valamint a hosszú szárú és nagy mennyiségű szármaradvány könnyebben átfolyik, de ennek meg is van az ára, hisz nagyobb vonóerőigénnyel is rendelkezik. A LE szükséglet kb. 20%-kal nagyobb. Lezáróhengerből is többfélével találkozhatunk. Az egyik leguniverzálisabb a SteelFlex duplahenger. Ez egy sor SteelDisc-ből és egy sor RingFlex-ből áll.
Az SD mélyre hatóan tömörít, a nagyobb rögöket átvágja, ill. a talajba visszanyomja, a RingFlex a felszínt rendezi, porhanyít, és azáltal, hogy nyitott, a földet és a szalmát teríti a felszínen. A vékony, aprómorzsás talaj lezárja a felszínt, így kisebb a gázcserélődés. Miért is érdekes ez? Azért, mert a szármaradványok lebomlása akkor lenne a legjobb, ha komposztálódás szerint történne. Ezzel a módszerrel közelítünk ebbe az irányba. A talajművelésnél nem mindegy, hogy a munkagéppel milyen mélyen dolgozunk, a vonóerő szempontjából sem. Sekélyen szélesebb gépet is tudunk üzemeltetni, de 25-30 cm mélyen sokszor csak a fele olyan szélességűt. Ezért azon termelők részére, ahol a mélyművelést és a sekélyművelést két különböző géppel végzik, a Terranót általában a sekély, max. 20 cm mélységig, a Tigert pedig 35 cm mélységig használják.
A Tiger családban is többféle géppel találkozunk. A Tiger AS, ahol csak kapák és a Tiger MT, ahol tárcsák és kapák végzik a talajművelést. A Tiger MT-re ott van szükség, ahol nagy mennyiségű, hosszú szárú szármaradvánnyal találkozunk. A két gerendelyen elhelyezett, 680 mm átmérőjű tárcsák aprítanak és kevernek, a két gerendely kapamező pedig lazít, és a tárcsamezőt behúzza a talajba.
A Tiger AS-ben a kapákat négy gerendelyen, 23 cm szűk kapaosztásban találjuk. A legintenzívebb bekeverő munkát tudjuk elérni vele, azonban a kapákon a MulchMix rendszert átcserélve LD-re egy olyan lazítást tudunk elérni, ahol a szármaradvány zöme a felszínen marad, de a talajt majdnem egészében átmozgattuk. Egyre többen vélik felfedezni a Tiger AS-ben az ebben az irányban rejlő tudást. Relatíve kevesebb szármaradványú felületen jó, ha a szalma ott is marad, azonban ezzel szemben a talajt át szeretnénk lazítani, hogy a következő kultúrnövény gyökérzete könnyen, akadálymentesen tudjon fejlődni.
Ami egyre fontosabb lesz…
A felszínen egyenletesen elterülő szármaradvány védi a talajt az eróziótól (szél, ill. víz), a napsütéstől és az esetleg nagy intenzitással lejövő csapadék káros hatásaitól, ugyanis a megművelt talaj felszíne nem fog betömörödni. Repcevetés esetén a kis növények biztonságosan és könnyen ki fognak tudni jönni a talajból. Az összes Horsch mulcskultivátorral a művelésekkel egyidőben ki lehet juttatni a műtrágyát, és a takarónövények vetését is el tudjuk végezni. A Tiger vagy Terrano alapművelésben, a Partner 2000 FT vagy 2800 HT tartálykombinációban akár kétféle műtrágyát is ki tud helyezni térkép alapján is, illetve a MiniDrill-ből a takarónövényt a talajba juttatni. A takarónövények intelligens termesztése egyre fontosabb lesz. Lassan meg fogjunk érteni, hogy ugyanolyan fontos, mint a főnövények termesztése! Egészségesebb talajból egészségesebb növényeket lehet előállítani, akár kevesebb növényvédő szerrel is. Amennyiben a termelők a parcellák szélein vagy parcellák között védősávokat, bokrokat, fákat tudnak telepíteni, úgy az egyensúly visszaállhat, ami segíthet abban, hogy kevesebb vegyszert kelljen használni.
Szász Zoltán, +36-30/743-0302
